Magyarország a középmezőnyben végzett.
A World Economic Forum minden évben összeállítja és kiadja a Nemek Közötti Megkülönböztetés Indexet (Global Gender Gap Index), amelyben sorra veszik a világ összes országát, és megvizsgálják, hol mekkora a különbség a két nem között. A kutatásban vizsgálják, hogy az adott országban mekkora az egyenlőség a nők és a férfiak között az oktatás, az egészségügy, az anyagi lehetőségek és a politikai szerepvállalás terén. A fórum szerint a nemek közötti egyenlőség az említett területeken alapvető fontosságú az adott társadalom jóléte és egészséges működése szempontjából.
Ez alapján meglepőek lehetnek a 2023-as eredmények, amelyek
olyan országokat is szerepeltetnek a 10 legjobban teljesítő között, mint Ruanda, vagy épp Namíbia.
A listát Izland vezeti, amelyet szorosan követ Finnország, Norvégia és Új-Zéland. Eközben az Amerikai Egyesült Államok csak a 43. a listán, jócskán visszacsúszva a tavalyi 27. helyről. Japánban pedig egyenesen felháborodást okozott az ország rossz teljesítménye, mivel az ázsiai szigetországot a 125. helyre rangsorolták a 146-ból. A nők politikai szerepvállalását tekintve Japán a 138. lett, olyan országok előzték meg, mint Kína vagy Szaúd-Arábia. Az eredményeket látva Japán bejelentette, hogy az évtized végére elérik, hogy a cégek vezető pozícióinak legalább 30 százalékát nők töltsék be. Ez az arány tavaly júliusban 2,2 százalék volt. Emellett a kormányzó Liberális Demokrata Párt ebben a hónapban összeállított egy tervezetet, amelynek célja, hogy a női törvényhozók arányát 30 százalékra emeljék.
Hazánk a középmezőnyben végzett.
Míg az egészségügy és az oktatás területén szinte 100 százalékos az egyenlőség a nők és a férfiak között, a felmérés szerint a nők anyagi lehetőségein és politikai szerepvállalásán van még mit javítani.
A kutatás szerint 135,6 év kellene ahhoz, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségek teljesen megszűnjenek. Jelenleg a legnagyobb szakadék a politikai szerepvállalás tekintetében van.
Nyitókép: Armend NIMANI / AFP
A biztonságpolitikai szakértő szerint sírni kellene azon, hogy az Egyesült Államok élén két hónapig még egy bűbájos, öreg, beteg szenilis bácsi áll, aki alkalmatlan arra, hogy a világ első számú hatalmát vezesse.
Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
Nem véletlen, hogy Donald Trump hivatalba lépését követően szeretné helyre rakni a cenzúra ügyét.
Az USA hazánkba delegált nagykövete január közepén távozik Magyarországról.
Donald Trump elsöprő győzelme a normalitáshoz való visszatérés garanciája – mondja Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatójával értékeltük az amerikai elnökválasztás eredményét, de beszéltünk Orbán Viktor új kihívójáról és Szájer József visszatéréséről is.
A Magyar Labdarúgás Napján ismét több generáció képviselői közösen ünnepeltek, s úgy tűnik, nem csupán a múltbeli sikereké és a kesergésé a főszerep a nehezebb időszakok után. Helyszíni riportunkban mutatjuk, miben lépett előre legnépszerűbb sportágunk!
Titkos szavazáson dőlhet el Vitézy Dávid és Kiss Ambrus sorsa, és a szálakat távolról a DK és a Tisza Párt elnöke mozgatja.
