Magyarország a középmezőnyben végzett.
A World Economic Forum minden évben összeállítja és kiadja a Nemek Közötti Megkülönböztetés Indexet (Global Gender Gap Index), amelyben sorra veszik a világ összes országát, és megvizsgálják, hol mekkora a különbség a két nem között. A kutatásban vizsgálják, hogy az adott országban mekkora az egyenlőség a nők és a férfiak között az oktatás, az egészségügy, az anyagi lehetőségek és a politikai szerepvállalás terén. A fórum szerint a nemek közötti egyenlőség az említett területeken alapvető fontosságú az adott társadalom jóléte és egészséges működése szempontjából.
Ez alapján meglepőek lehetnek a 2023-as eredmények, amelyek
olyan országokat is szerepeltetnek a 10 legjobban teljesítő között, mint Ruanda, vagy épp Namíbia.
A listát Izland vezeti, amelyet szorosan követ Finnország, Norvégia és Új-Zéland. Eközben az Amerikai Egyesült Államok csak a 43. a listán, jócskán visszacsúszva a tavalyi 27. helyről. Japánban pedig egyenesen felháborodást okozott az ország rossz teljesítménye, mivel az ázsiai szigetországot a 125. helyre rangsorolták a 146-ból. A nők politikai szerepvállalását tekintve Japán a 138. lett, olyan országok előzték meg, mint Kína vagy Szaúd-Arábia. Az eredményeket látva Japán bejelentette, hogy az évtized végére elérik, hogy a cégek vezető pozícióinak legalább 30 százalékát nők töltsék be. Ez az arány tavaly júliusban 2,2 százalék volt. Emellett a kormányzó Liberális Demokrata Párt ebben a hónapban összeállított egy tervezetet, amelynek célja, hogy a női törvényhozók arányát 30 százalékra emeljék.
Hazánk a középmezőnyben végzett.
Míg az egészségügy és az oktatás területén szinte 100 százalékos az egyenlőség a nők és a férfiak között, a felmérés szerint a nők anyagi lehetőségein és politikai szerepvállalásán van még mit javítani.
A kutatás szerint 135,6 év kellene ahhoz, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségek teljesen megszűnjenek. Jelenleg a legnagyobb szakadék a politikai szerepvállalás tekintetében van.
Nyitókép: Armend NIMANI / AFP
Mint ismert, Oroszország a befagyasztott vagyonok lefoglalására irányuló uniós terveket lopásnak tekinti, és a legkeményebb válaszlépéseket helyezte kilátásba.
Ukrajnával, Európával és Amerikával szemben is vannak elvárásai.
Így nem lesz béke egyhamar.
Az ukrán vezetés retteg: a Politico szerint az amerikaiak átnyúlhatnak a fejük felett, és kész ténnyel állítják őket szembe.
Donald Trumpéknál betelt a pohár: mostantól a kormányzati honlapon, név szerint listázzák az elfogult újságírókat és a fake news-gyárakat. A „szégyenfalon” a CNN és a New York Times mellett ott virít a Magyarországról is gyakran ferdítő Politico.
Egy nigériai keresztény újságíró beszélt lapunknak a hazájában népirtás számba menő üldöztetésről. Figyelmeztetett, nem olyan régen még Nigéria is hasonló helyzetben volt, mint az USA, vagy Európa, de a terroristák gyorsan teret nyertek.
A Mandiner megkeresésére Komjáthi Imre reagált.
Az ukrajnai békét célzó tárgyalások újabb körében Kijev puhíthatott az amerikai béketerv számára fájó pontjain – ezt viszont Oroszország utasíthatja el, folytatva a háborút saját céljai teljes eléréséért.
