„Érdekes ötlet, de még nem gondoltunk rá” – válaszolta Prigozsin áprilisban a Moszkvába való bevonulásról

én viszont többször is, amikor itt kifejezésre juttattam percek alatt 60-70 dislájkot ragasztottak rám

Mi van a cimben? Mintha bevonultak volna Moszkvába olyan a fogalmazás. Báérmi volt Putyinék humánusan megoldották és nem volt vérfürdő. Ez nem a gyengeség jele.

Érdekes ötlet, de még nem gondoltunk rá” – válaszolta Prigozsin áprilisban a Moszkvába való bevonulásról Nagyon úgy tűnik, videó van arról, ahogy a Wagner-vezér ----------------------------- 1. Érdek? Ilyen hang van, de sklavenaufstandi, libernyák hang, stak er és ár stuma van:er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. 2. Ötlet?Gondol? Stak a libcsi gondol, gonduja van, gonosz, göndör. Ilyen hang nem van, magyarul a verstehen a rakni, denken a rakandni. Így olyan bullshit hang, hogy ötlet nem van, hanem mány-val(mahnen) van a rakandmány, ahogy a rekkent-től rekkentmány, az úgymond Beweis. 3..Még? Etimológia bizonylosza. Hogy ez most mé-gho vagy me-gho? De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. ena-ona-ana em-om-am el-(ol?)-al Az ol bizonylosz, hogy ide vagy indogermán ueid. Ha a latin emó m-vel úgy igenstak rakni van. Így amal, árja ámíti, így rakni duad, ahogy dúrongani. Vagyis: emel-omol-amal. A másik, antós hang a gho artiekl, ez erősít, ahogy eng, tég, gho partikel, így vál unbestimmete bestimmt-vé, ahogy a japánnak innen is. Igei gho, ahogy dohog és morog. A gho rekkésje volna így hénten is, hinten, kinten. A gho e rekkésje stak a zátemi nyelveknek inne van ott, ott is már za, ahogy szláv za. Vagyis:me-gho. De rakta volna így nakti is, ahogy nakta a genug. Nem követ izé. A követ egy jevevényhang, nem van rakni kez-vel, hülye bullshit hang, itt rakja jobban az ember a ranakeredvát: Ez sokkal jobban rakható, ahogy a köz izé, hisz: ra: indgoermán ar, ra gyök, ebből a rakjan, rak, a regyó, rend, germán hang, így magyar, rakvány, regu, remu, remer... nak: indgoermán enek, ír aig-icc, nach-nahe er: indgoermán er gyök, az er-ered lehet, ahogy a dühderegben is, a germán dider ed: germán kausatív-presenz, skeidan, szakad, ered va: indgoermán au, az és ott így táveredés is, vá naker: odajut, rejk nakered: nahert sich ranakered: folge, folgernd ranakeredva: folgerung Elég?Közel? Ezt a hangot nem rakom, a köz hangot is dúrgerni kell. Sokkal jobban rakni van helyette a nakva. A nak az indogermán enek, és az au együttesje, így rakód nakva, ahogy Nahe is. Ez így ősmagyarabb, rakni volna, hogy azt mondja az ember, hogy ana-k és va, a va az az és ott, annak ott vagyis antsóhogy. A közel hang helyett így a magyar a nakva. Így magyarosabb volna a nak, enek, anak, ta kulunkodott(zárt) múltidővel, a ta-to-ti stumától: nak-ta, a nak ta van. A ség-et nem bírem, így vagy ma-mány-val vagy rakuval: naktaraku vagy naktama, naktamány. De a hang lehet naktava is, vagy naktavály, a Genüge. Present ti-vel nakti, vagy a ti rekkja, hogy kell noch: -nakta -nakti -naktama -naktaraku -naktava, naktavály 4. Válasz? Nem rakem ezt a hangot, hová vál? Magyarul antoregyni van, az antora rakód a racionálisan beszlni, ra s re stumától regyni. Vég? A vég egy szleng hang, úgy ahogy annyi ahogy a kampec a kampótól. A vég az uei, íj stumától ered, ahogy az ín is. Etimológiája így problémás, hisz a magyaros hang az í, ahogy ín és íniog, vagy ébely, éber, imboly. A vég így szleng, így magyarul azt mondjuk, hogy anatt:A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdinnen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az a van tova, ez az indogermán na-nu-ni-vel, ana a domináns a magyarnak innen. Az ana-ra rakód a to, vagyis az itt to részje mondjuk, rakód: anatt, anato. Anatt így: Ende, Ant, Ent. Anatt: anatt bei, nál is, anatt: weg is, anattregyni(widerlegen) E-vel volna ahogy enett Kopf is, hisz az e vahn, anatt az Ende. De az etimológia bizonylosz, hisz a va-vá, ve-vé stumától is duadna vanni egy hang indogermán gho-val, így volna vé gho(engem, téged, japán go is ez volna). De az anto is maradni duad, ahogy a vé gho is, is volna mondani: ana to vé gho is. 5. A be etimológiája bizonylosza de igenstak az indogemrán epi-től. Logikusabb az ina, hisz raktán rejmed ene ena(ina)-ona-ana rendrakuina, és a német innen a magyar innen. Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódta e(itt, id, így, én, egy) és rakódta az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódta az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így van rakni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-nál és az itt-nél is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így volna alles is. Az elő volna vor, de az al, az inkább stak al maradna. Ahogy: -ina -ona(onnan) -ana(A mi az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) A legraktább volna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden. Vagyis: i-na o-na a-na 6.Vezető? Ez a hang igen szlávos, az uegh stuma magyaros formája uh stuma. De a magyarnak rejku vahn és regerda, így a hangok: rakó, raktár, rengyár, rektár, regény. Így nem vohnul. Nem vez, nem von, hanem ezek a hangok a va-vá, ve-vé stumától erednek, indogemrán au-ue, ettől az indogemrán uegh stuma, vé-gho, erre rakód az ana presenz, így vagy uhad, az us formától, vagy véganad, véganel.... 7.A tűn hang igenstak neoillogizmus volna, a tű hangotól. Nem hinném hogy dolga volna az indogermán dei stumával, sokkal inkább a tű-vel. A tű etimológiája bizonylosza, de igen magyarvésza, hisz vagy a sti stuma, ahogy stákány, stikó, stiki, vagyis csiki stumától, vagy a steu stumától ered, ahogy volna tő, tönk, stunk, csonk. De a t-nek d-vé kellett volna így válnija. Na ettől a tű hangtól a tűn ana-presenzvel tűn, ahogy a tű. A tűz hang is bizonylosz hang. Nem fingár az bizta, hisz a magyar nyelv indogermán és gemrán nyelv. Indogermántól is volna itt úgy 3 vagy 4 ilyen hang a Feuerra. De inkább neoillogizmus volna, ahogy a Nap tűz...Ha ez így van, úgy az neoillogizmus az indogermánt héderengetaja(szorít). De így inkább a bol stumától: boljad, bolog, boljog, bolonk...

Érdekes ötletekkel variál Putyin, aki évtizedekig képzett KGB ügynök volt, szóval van képesítése ahhoz, hogy húzzon csőbe valakit, és hogy szerelje le.