5 ok, amiért az Everest egyik leghalálosabb szezonja lett az idei

Az elviselhetetlenné váló időjárás miatt végéhez ért az idei mászószezon a világ legmagasabb pontjáról híres Everesten. Az idei szezon azonban különösen tragikusra sikerült, hiszen 2023-ban, azaz

Ezzel pedig sajnos negatív rekordot döntött a hegymászó sport a tragédiák számát tekintve, hiszen az eddigi „legrosszabb”, azaz 2014-ben 16-an, 1996-ban pedig 15-en estek a hegy áldozatául. 2015-ben pedig összességében többen haltak meg ugyan, (egy földrengés miatt leszakadt lavina a jelentések szerint 19-24 ember életét vette el az alaptáborban), közöttük többen nem hegymászók, hanem a tábor kiszolgálószemélyzetének tagjai lehettek – derül ki az Outside cikkéből.

Miért halnak meg ennyien hegymászás közben?

Az Outside magazin megpróbálta összeszedni a lehetséges magyarázatokat. Mutatunk ezek közül néhányat. Mint a lap cikkében olvasható: a fentebb is említett idei 12 megerősített haláleset többségét betegség, kimerültség, esés vagy a hegymászók eltévedése okozta, és mindössze három esetben volt szó egyéb balesetről (három serpa a lezuhanó jég miatt halt meg).

A cikk szerint a nagy számú balesetek másik komoly oka egyes hegymászók és kormánytisztviselők szerint egyszerűen a számoknak tudható be, konkétabban annak, hogy idén többen merészkedtek fel az Everestre, mint a történelem során bármikor.  A lap szerint a Nepál Nemzeti Hegyvezető Egyesület elnöke a The Guardiannek például azt nyilatkozta, hogy 478 engedély egyszerűen túl sok.

A harmadik ok az lehet, hogy

Negyedik ok lehet az, hogy az Outside magazin hasábjain olvasható cikk írójának nyilatkozó hegymászók szerint megnőtt az olyan tapasztalatlan hegymászók száma is, akik olyan olcsó expedíciós cégekkel dolgoznak, amelyek csupasz támogatást nyújtanak, vagy éppen azt minden korlátozás nélkül azt mondják, hogy nem kell sikeresen teljesíteni kisebb csúcsokat, mielőtt nekivágnak az Everestnek.

Egyes beszámolók szerint egyes szolgáltatók lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy még azután is törekedjenek a csúcsra, hogy egy idegenvezető betegség miatt visszafordult. Cotter szerint a halálesetek egy része valószínűleg akkor következett be, amikor a hegymászók problémába ütköztek – kimerültséggel vagy alacsony oxigénszinttel –, de

„A hegymászókat támogató üzemeltetők továbbra is úgy gondolják, hogy ők csupán expedíciós szolgáltatásokat nyújtanak, nem vezetik ezeket az embereket, ezért nem éreznek felelősséget irántuk” – idéz egy megszólalót az Outside magazin.

Mint a cikk rámutat: a Furtenbach Adventures tulajdonosa elmondta, szerinte sok haláleset megelőzhető volt. Véleménye szerint a halálesetek az oxigénigénny rossz tervezésének és az általános biztonsági előírások mérséklésének következményei. „A jégesésben lévő három serpán és az IMG-ügyfelen kívül, aki valószínűleg szívrohamot vagy szélütést kapott, meggyőződésem, hogy az összes többi haláleset elkerülhető lett volna, ha betartják a biztonsági előírásokat és mindig elegendő oxigénellátást biztosítanak” – fogalmazott. „A halálesetek mindegyikének hasonló a mintája” – tette hozzá.

A Climbing the Seven Summits cég vezérigazgatójának a cikk szerint már 44 ügyfele ért fel biztonságosan az Everest csúcsára. Pemberton úgy véli, hogy eltérő a gondolkodásmód az irányító cégek között – egyesek egyszerűen logisztikai operátorként tekintenek a csúcsra készülő ügyfelek számára, míg mások inkább a hegymászók biztonságára összpontosítanak.

Pemberton úgy véli, hogy egyes ügyfelek súlyos árat fizetnek, ha nem tesztelt szolgáltatókkal dolgoznak, amelyek alacsonyabb árat kínálnak. „Sajnos az emberek életüket vesztik annak érdekében, hogy 10 000 dollárt megtakarítsanak. Úgy tűnik, nem számolnak azzal, hogy az emberek,

– mondja. A szakember arra is krámutatott: ezek „az incidensek lefelé menet történnek. Azok az emberek, akik kevés tapasztalattal vagy tapasztalattal nem rendelkeznek, és akik erőforrásszegény expedíciókat foglalnak le, hatalmas kockázatoknak teszik ki magukat.”

A portál teljes, angol nyelvű cikkét a témában ide kattintva olvashatja.

Nyitókép: Sebastien BERGER / AFP