Nem meglepő: Kamala Harris gyorsan beleállt az izraeliekbe
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/ijSmytFO0NjiUrMu-yatXXiiPRK3qrDMDOzmbOBUW6I/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzUyZTdiODAzMjAyMTQ3ZjNiZDE1MjM5ZGM0NjBkMzEx.jpg)
Tűzszüneti megállapodást követelt a Washingtonba látogató Netanjahutól, és a gázaiak szenvedéseivel hozakodott elő.
![](https://cdn.mandiner.hu/2024/07/ijSmytFO0NjiUrMu-yatXXiiPRK3qrDMDOzmbOBUW6I/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzUyZTdiODAzMjAyMTQ3ZjNiZDE1MjM5ZGM0NjBkMzEx.jpg)
Ismerős?
„Az, hogy a választást nem kérdőjelezték meg komolyan, a brazil demokratikus intézmények erejét bizonyítja. De ez részben annak a csendes, egy éven át tartó nyomásgyakorlási kampánynak is köszönhető, amelyet az amerikai kormány folytatott, amelyről nem sokan számoltak be” – írja legújabb, az októberi brazil elnökválasztásról szóló tényfeltáró cikkében a Financial TImes.
A lap szerint az amerikaiak két üzenetet vertek a voksolást éppencsak elvesztő Jair Bolsonaro és a mozgolódó brazil tábornokok fejébe: az egyik, hogy Washington semleges volt a választási eredményt illetően, de nem tűrte, hogy a magát a választás lebonyolítását, vagy az eredményt megkérdőjelezzék.
A brit lap hat, az erőfeszítésekben részt vevő volt vagy jelenlegi amerikai tisztviselővel, valamint több brazil intézményi kulcsfigurával beszélt, hogy összerakja a történetet arról, hogy
Az USA beavatkozását feltehetőleg a 2021. január 6-i capitoliumi események motiválták. A lap szerint az a kérdés, hogy a beavatkozás mennyire befolyásolta az eredményeket, és mennyiben mehetett volna más irányba az ország történelme nélküle, mindenesetre jól mutatja, hogy a sokszor erőtlennek beállított Biden-adminisztráció a sok amerikai kudarc ( például Kubában, Nicaraguában, vagy éppen Brazíliában 1964-ben) és a rossz történelmi tapasztalatok ellenére nem fél használni erejét a latin-amerikai régióban.
Nyitókép: Facebook