Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság egyik vezető tisztségviselője 2009-ben vett hotelt az indonéz szigeten, ám a szállodatulajdonlás nem számít olyan tevékenységnek, amelyet be kell jelenteni a munkahelyén.
Tizennégy évvel ezelőtt került Gert Jan Koopman és családja tulajdonába az akkor még csak ötszobás bali ingatlan, amelyet azóta a nyitóképünkön is látható luxusüdülőhellyé fejlesztettek. Az Európai Bizottság nyilatkozatai, a szálloda honlapja és a helyi médiában megjelent cikkek szerint a magas rangú tisztségviselő és családja rendszeresen látogatta a szállodát, gyakori kapcsolatban állt a szálloda vezetőivel, és jóváhagyta a fejlesztéseket is – írta az ügyről a Politico.
Ennek ellenére
Noha az összeférhetetlenségi szabályok szerint minden alkalmazottnak be kell jelentenie minden „külső tevékenységet”, és engedélyt kell kérnie hozzájuk, a „külső tulajdonlás” nem számít „tevékenységnek”.
Ez a magyarázat az átláthatóságért küzdő aktivisták szerint pontosan rávilágít az uniós összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatos problémákra, a Transparency International brüsszeli igazgatóhelyettese egyenesen egy „elrontott rendszerről” beszél.
„Ha az Európai Bizottság nem gondolja úgy, hogy egy szálloda tulajdonlásáról és működtetésében való közreműködésről tudnia kell, akkor hogyan fogja megfelelően megállapítani, hogy fennáll-e összeférhetetlenség vagy sem?” – teszik fel a kérdést a transzparenciát követelők.
A Magyar Nemzet ezzel kapcsolatban kiemeli: a brüsszeli testület szabályzata előírja, hogy a bizottság alkalmazottai nem kereshetnek évi 10 ezer eurónál többet „külső tevékenységből”, és tilos kereskedelmi célú cégektől megbízásokat vállalniuk. A rendeletek azonban nem írják elő, hogy nyilvánosságra kell hozni a személyes pénzügyi érdekeltségeket, ellentétben az amerikai vagy a francia szabályozással, illetve az olyan intézmények gyakorlatával, mint a Világbank és az OECD.
Az EU a tagországoktól és a csatlakozni kívánóktól ennél jóval szigorúbb szabályokat vár el – jegyzi meg a lap.
Emlékeztet arra is, hogy Koopman ügye épp akkor merült fel, amikor a bizottság egy az összes uniós intézményt felügyelő új etikai bizottság felállítására készül. A formálódó testület hatékonyságával kapcsolatban azonban máris kérdések merülnek fel, vizsgálati és büntetési jogköröket ugyanis nem kapna, csupán a minden intézmény számára követendő etikai minimumszabályokat határozná meg.
Nyitókép: Munduk Moding Plantation Facebook-oldala
Bár Brüsszel valóban szigorúbban lép fel az cupertinói vállalattal szemben, a tényleges következményeket végső soron az európai felhasználók szenvedik meg. Drágább szolgáltatások, rosszabb felhasználói élmény és kevesebb választási lehetőség az Apple-nél.
Magyarország több mint 7 milliárd eurós folyóáras keretet kap erre az időszakra. Ezzel a térségben a középmezőnyben szerepel.
A vámok kivetése mellett zsidó tisztviselők is listára kerülhetnek.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
Az ukrán elnök egyenesen Donald Trumptól kért segítséget.
A Bizottság elnöke már egy lépést sem tesz anélkül, hogy előtte ne hívná fel Donald Trumpot. Ezúttal is csak egy ilyen beszélgetés után jelentette be a szankciókat.
Súlyos jogsértéseket tárt fel a fogyasztóvédelmi hatóság.
