„A vélemény szabadsága, a közlés szabadsága olyan veszélybe került, amit életemben nem láttam a Nyugat országaiban.” A nemrég egy iszlamista által súlyosan megsebesített, indiai muszlim családból származó író a politikailag korrektség miatti könyvcenzúrákat bírálta.
Salman Rushdie évtizedek óta a saját bőrén tapasztalja, milyen a szabad szólással szembeni fenyegetések árnyékában élni. Az 1947-ben az indiai Bombayben született, kasmíri muszlim családból származó Rushdie a hetvenes években kezdte írói karrierjét. Édesapja egy Cambridge-ben végzett jogász-üzletember volt, édesanyja pedig tanár, így nem véletlen, hogy az indiai származású író hamar az angolszász nyilvánosság egyik feltörekvő szerzőjévé tudott válni. Salman Rushdie maga is a cambridge-i King's College-ben folytatta tanulmányait, történelem szakon végezve.
Az eleinte az Ogilvy reklámcégnél dolgozó Rushdie első regénye, a Grimus 1975-ben jelent meg, az 1981-es Midnight's Childrennel pedig elnyerte a nagy presztízsű Booker-díjat is. A sikeres írói pálya újabb nagy mérföldköve az 1988-ban megjelent Sátáni Versek kötet lett –
Rushdie a kritikákra reagálva tollat ragadott, és az Observerben kifejtette: Mohamed „a világtörténelem egyik géniusza”, ugyanakkor szerinte az iszlám doktrínái embernek és távolról sem tökéletes személyiségnek írják le a vallásalapítót. Rushdie leszögezte azt is: regénye nem vallásellenes mű.
Mindezek ellenére Rushdie ellen maga Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője hirdetett fatvát 1989 februárjában, ezzel gyakorlatilag halálos ítéletet kimondva az íróra. Salman Rushdie ettől kezdve folyamatos rendőri védelem alatt kényszerült élni. Élete gyökeres megváltozása és az állandó fenyegetettség ellenére az író később arról beszélt: ő továbbra is büszke a művére, amit nem tart különösen kritikusnak az iszlámmal szemben.
„Őszintén, bárcsak egy kritikusabb könyvet írtam volna”
– kommentálta egy alkalommal a BBC-n az író a fejleményeket.
Az iráni vezetés nem feledkezett meg a fatváról: 2005-ben már Khomeini utóda, Ali Khamenei újította meg a kiátkozást, és az iráni Forradalmi Gárda is kijelentette, hogy továbbra is érvényesnek tartják az íróra vonatkozó halálos ítéletet.
Az iszlamisták bosszúja évtizedekig késett – de végül lecsapott Rushdie-ra. 2022 augusztusában az Egyesült Államokban, a New York állambeli Chautauqua városában tartott nyilvános előadásán támadt rá egy férfi, több késszúrással megsebesítve az írót. Az elkövető egy bizonyos Hadi Matar volt, aki libanoni menekültek gyermekeként élt az Egyesült Államokban.
A tettes az amerikai sajtónak elmondta: Rushdie-ról azt tartja, hogy „megtámadta az iszlámot”, és „meglepőnek” találta, hogy az író túlélte a késelést. Az iráni kormány a támadás után azt közölte: az író „saját magának és támogatóinak köszönheti”, ami történt vele. A perzsa állam azon az állásponton volt, hogy a szólásszabadság nem igazolja a szerző vallás elleni „inzultusait” és a „szentségek elleni támadást”. A vezető iráni napilap így lelkendezett a késelés kapcsán: „Tiszteletet érdemel az a bátor férfi, aki New Yorkban megtámadta a gonosz és hitét elhagyó Salman Rushdie-t. Elkapta Isten ellenségének nyakát, kézcsókot érdemel.”
Az iráni diplomácia azért leszögezte, bár dicsérik a támadást, nincs közük a merénylethez.
Salman Rushdie túlélte a támadást,
A sérüléseiből lábadozó, 75 éves író most kilenc hónap után lépett újra a nyilvánosság elé. Rushdie a British Book Awards díját kaphatta meg, és ebből az alkalomból videón jelentkezett be az eseményre. Az író a díjazók szerint
A sokat megélt Rushdie az alkalmat arra használta fel, hogy mély kritikát fogalmazzon meg a nyugati világban végbemenő, a szabad szólást fenyegető jelenségekkel szemben – áll az AP tudósításában.
„Olyan pillanatban élünk, amikor, úgy gondolom,
a vélemény szabadsága, a közlés szabadsága olyan veszélybe került, ami életemben nem láttam a Nyugat országaiban”
– mondta Rushdie.
Az író kritizálta azokat a kiadókat, akik több évtizedes könyveket íratnak át a modern érzékenységekre hivatkozva – mint ami Roald Dahl és Ian Fleming írásaival történt. Rushdie szerint a kiadóknak meg kellene engednie a könyveknek, hogy a saját idejükből szóljanak a mai emberekhez.
Kifejtette: „Itt ülök az Egyesült Államokban, és látnom kell azt a rendkívüli támadást a könyvtárak és az iskolai gyerekkönyvek ellen. Már a könyvtárak elleni támadás ideája is különösen riasztó, és nagyon ébernek kell lennünk, nagyon keményen kell harcolnunk ez ellen.”
Rushdie egyébként nincs egyedül a harcban, és már
korábban is kiállt a progresszív túlhajtások ellen.
2020-ban mintegy 150 író, tudós és aktivista, köztük J. K. Rowling, Salman Rushdie és Margaret Atwood írta alá azt a nyílt levelet, amelyben a véleménynyilvánítás szabadsága mellett tettek hitet, és elítélték a viták korlátozását. Mint fogalmaztak, nem tartják helyesnek a nyílt viták elfojtását. A levélben szót emeltek a nyilvános megszégyenítés és kirekesztés divatja és a „vakító erkölcsi bizonyosság” ellen.
Az aláírók a cancel culture, vagyis az elnémítás kultúrája miatt fejezték ki nemtetszésüket, amelynek terjedése álláspontjuk szerint gátja az érdemi vitáknak. Érvelésük szerint
és megszűnik a vélemények sokszínűsége. Rushdie és társai szerint a mai világban mintha az emberek egyre kevésbé tolerálnának sajátjukéval ellentétes nézeteket, holott egy szabad társadalomban fontos lenne az információk és az eszmék szabad áramlása.
Fotó: HERBERT P. OCZERET / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk via AFP
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Csak úgy kíváncsiságból.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
A konzervatívok hosszú ideje vesztésre állnak a kultúrharcban, de Donald Trump újabb győzelme fordulatot hozhat. Hajdú Tímea írása.
Aztán hátat fordított és elsétált.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Az M85-ös gyorsforgalmi autóút része a Bécsi domb alatt átvezető 780 méter hosszú dupla közúti alagút is.
