Emberek tűntek el, sokan csalásról beszéltek a nigériai elnökválasztás kapcsán. Végül május 29-én mégis beiktatták az új elnököt, Bola Ahmed Tinubut, aki már régóta a helyi politika nagyembere volt, s akivel Nigéria muszlim fele erősítheti tovább a befolyását.
Afrikáról azt hinnénk, távol van tőlünk - pedig nagyon is közel, csak a Földközi-tenger választ el minket, európaiakat a fekete kontinenstől: a rohamosan népesedő, néhol jól fejlődő, máshol kilátástalan mélyszegénységgel küszködő Afrika folyamatait ismerni és érteni kell - a saját jövőnket is befolyásolják ugyanis.
Ahogy arról korábban írtunk, Nigéria Afrika legnépesebb országa – jelenleg körülbelül 220 millió állampolgára van, de a dinamikus népességbővülésének köszönhetően az évszázad végére bolygónk második legnépesebb állama lesz India után. Az ország népessége évente 2,6%-kal bővül, egy nő átlagosan 5 gyermeknek ad életet, a 30 év alatti fiatalok teszik ki Nigéria lakosságának 70%-át,
És épp most értek egy politikai vízválasztóhoz: május 29-én, pünkösdhétfőn iktatták be Nigéria 16. elnökét, Bola Ahmed Tinubut. Tinubu ugyanabból a pártból került ki, mint elődje, Muhammadu Buhari, aki a törvény szerint két kitöltött ciklus után nem indulhatott újra az államfői pozícióért.
De vajon hoz-e változást az új elnök személye Afrika legnépesebb országában, ahol az elmúlt években a társadalmi egyenlőtlenségek, a munkanélküliség, valamint a különféle etnikai és vallási közösségek nem éppen békés együttélése súlyos társadalmi problémákat okozott.
Nigéria gyakorlatilag két részre osztható, egy muszlim többségű északi, valamint egy keresztény dominanciájú déli részre. Éppen ezért íratlan szabály, hogy az egyensúly fenntartása érdekében egy északi, muszlim elnököt egy déli keresztény kövessen. A legutóbbi választás eredménye szembement ezzel az egyezménnyel, miután egy északi, muszlim elnököt egy másik északi muszlim követett. Bola Ahmed Tinubu ugyanannak az észak-nigériai APC pártnak volt a jelöltje, mint elődje, Muhammadu Buhari.
Bár ez lesz Tinubu első elnöksége, valójában régóta irányítja a szálakat a háttérből.
A „nigériai keresztapának” is nevezett politikust 1990-ben választották Laos kormányzójává. Elődje, Muhammadu Buhari, aki 2015-től 2023-ig volt elnök, neki köszönheti mindkét győzelmét. A 2019-es választások idején egy aranyrudakat szállító furgont láttak behajtani Tinubu Laos gazdag Ikoyi negyedében található rezidenciájára. Az ezzel kapcsolatos felvetésekre csak annyit reagált: „Ott tartom a pénzt, ahol akarom".
Tinubu 2007 óta gyakorlatilag az összes elnök megválasztásában kulcsfontosságú szerepet játszott. A elnök személye körüli botrányokat csak tovább fokozza, hogy
ő Nigéria valaha volt leggazdagabb elnöke,
a vagyona eredetét viszont jótékony homály fedi. Az 1970-es években az Egyesült Államokban tanult, ahol mosogatóként, taxisofőrként és éjjeliőrként dolgozott, hogy finanszírozni tudja tanulmányait.
Mára már gyakorlatilag nincs olyan ágazat, ahol ne lennének jelentős üzleti részesedései, a média világától az ingatlankereskedelmen át az adótanácsadásig. Több alkalommal megvádolták már korrupcióval, pénzmosással és több tucat külföldi bankszámla működtetésével, de soha nem emeltek vádat ellene, ő pedig következetesen tagad mindent.
A híresztelések szerint a 71 éves elnök több egészségügyi problémától is szenved, ami szintén kétségbe vonhatja alkalmasságát az országban dúló komoly társadalmi és gazdasági gondok megoldására. Amiből pedig kijutott jócskán Afrika legnépesebb országának, amely egyszerre szenved a valutaválság, az üzemanyag- és energiahiány, a rossz közbiztonság, valamint a mélyen gyökerező korrupció problémájától.
A 2023. február 25-i választások idejére a tetőfokára hágott a közbiztonság válsága és a gazdasági zűrzavar az országban. A leköszönő elnök beszédében ugyanakkor minden szempontból pozitívnak értékelte az elmúlt nyolc évet. Szerinte Nigéria most sokkal előrébb tart, mint 2015-ben.
Igaz, 2021-ben sikerült felére csökkenteni a terrorizmus áldozatainak számát, miután megölték a Nyugat-Afrikai Iszlám Állam vezetőjét, de ezt követően 2022-ben csak tovább romlott a helyzet, és a terrorizmus továbbra is az egyik legfőbb gond Nigériában. Mindössze fél év leforgása alatt 7220 embert gyilkoltak meg és 3823 nigériait raboltak el valamely terrorcsoport tagjai. A választások pedig tovább erősítették az ellentéteket a különböző etnikai és vallási közösségek között.
ami gazdasági válsághelyzethez vezetett.
Bár az ország lakosságának 70 százaléka 30 év alatti, mégsem tudják kihasználni a rendelkezésre álló munkaerőt. A fiatalok 50 százaléka munkanélküli. Az elmúlt évek másik gazdasági tragédiája, hogy a külföldről érkező legnagyobb bevételek alapjául szolgáló olajkitermelés jelentősen visszaesett.
Választási kampányában Tinubu a hazai termelés fellendítését, munkahelyteremtést, valamint az olajbevételektől való függőség csökkentését ígérte. Idővel eldől, hogy ezek közül mit fog ténylegesen megvalósítani.
A február 25-i elnökválasztást
nem csak Tinubu ellenfelei, de több külső megfigyelő is átláthatatlannak minősítette,
és többekben felmerült a csalás lehetősége.
A választáson harmadik helyen végző munkáspárti jelölt, Peter Obi nemcsak, hogy csalással vádolta a korábban is kormányon lévő APC pártot, de a választási eredmények kihirdetése után arról beszélt, hogy ő a valódi győztes, és igazságot fog szolgáltatni az ország lakosainak.
„Minden békés jogi intézkedést meg fogunk ragadni, hogy felülvizsgáljuk az eredményt. Megnyertük a választást, és ezt be is fogjuk bizonyítani a nigériaiaknak" – nyilatkozta a vesztes jelölt. Kijelentette, a választások előtt reménykedett, hogy tisztességes, demokratikus módon fog zajlani a szavazás, de végül ennek az ellenkezője bizonyosodott be.
„Ez a választás nem felelt meg a szabad, átlátható, hiteles és tisztességes választásoktól elvárt minimális normáknak" – mondta, és hozzátette: „Nigéria valaha volt egyik legvitatottabb választásaként fog bevonulni a történelembe ez a mostani. Nigéria jó és keményen dolgozó népét átverték az állítólagos vezetőink, akikben megbíztak" – mondta.
Bár Obiból kétségkívül a vesztesek csalódottsága is szólt, az Európai Unió – amely megfigyelő delegációt küldött a választásra – szintén átláthatatlannak minősítette annak lefolyását.
A száraz tények pedig szintén nem a győztes jelölt oldalán állnak.
A rekord alacsony érvényes szavazatok száma is azt mutatja, hogy valami nagyon nem volt rendben. A Nemzeti Független Választóbizottság nyilvántartása szerint az országban 93 millióan regisztráltak a választásra, de közülük csak 87 millióan kaptak szavazókártyát, ami nélkül nem lehet voksolni. A szavazatok összeszámolása után pedig mindössze 24 millió érvényes szavazatot regisztráltak, ami 26 százalékos részvételi arányt mutat. Ez jóval alacsonyabb, mint az előző választáson, igaz, akkor is csak a választópolgárok harmada élt a szavazáshoz való jogával.
Amellett, hogy sokan félelemből nem mentek el szavazni, egyes információk szerint a szavazóhelyiségekben megjelenőket is megfélemlítettek, éppen ezért Tinubu 36 százalékos támogatottsága nem tükrözi a népakaratot.
A választási csalások talán a keresztény közösséget érintik a leginkább. A keresztényüldözéssel foglalkozó Open Doors szervezet minden évben közzétesz egy ötven országból álló listát, amelyen azok az államok találhatóak, ahol a legnagyobb veszélyben vannak az ott élő hívek. Nigéria évek óta az első tíz között szerepel, a legfrissebb lista szerint a hatodik. Az ország keresztényei elsősorban az északi területeken vannak veszélyben, aho az üldöztetés legszörnyűbb formájának vannak kitéve:
Bár Nigériában az ország 50 százaléka muszlim, 40 százaléka pedig keresztény, északon komoly iszlamizáció kezdődött meg az elmúlt évtizedekben. A legtöbb északi államban 1999 óta a saría iszlám törvény alapján ítélkeznek, ami sokszor nehéz helyzetbe hozza a más vallások követőit.
De az iszlám törvényeknél sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a keresztények számára azok a szélsőséges terrorcsoportok, amelyek a kereszténység kiirtását tűzték ki fő célul. Ezek közül a legnagyobban a Boko Haram, a Nyugat-Afrikai Iszlám Állam és a fuláni pásztorok. Igaz, ez utóbbi egy többnyire muzulmán vallású nomád népcsoport, amely előszeretettel támadja, fosztogatja vagy éppen mészárolja le a földműveléssel foglalkozó keresztény népcsoportokat.
Ahogy elődje, Tinubu is megfogadta, hogy elnöksége alatt igyekszik fellépni a terrorizmus és a vallási alapú megkülönböztetés ellen, bár egy északi származású muszlim elnök esetében nem számíthatunk hatalmas, gyökeres változásokat beindító erőfeszítésekre ebben a kérdésben.
A keresztények kilátásait még jobban aláássa az a tény, hogy a hírek szerint
Sőt, néhány esetben odáig mentek a győztes APC párttal szimpatizáló terroristák, hogy megölték azokat a keresztényeket, akikről úgy gondolták, élni fognak a szavazati jogukkal. De még olyan is előfordult, hogy valakit hazáig követtek, miután leadta a voksát, majd „büntetésül” meggyilkolták.
A terroristák kísérlete egyébként sikeresnek bizonyult, az északi, muszlim elnököt rekord alacsony, 29 százalékos részvételi arány mellett választották meg.
Mindez azt mutatja, hogy az elnök személyének változása nem hoz nagy változást a nigériaiak életében, hiszen továbbra is ugyanaz a párt marad hatalmon. Ráadásul ahogy kiderült, a kétezres évek óta Tinubu jelentős szerepet vállalt az ország sorsának irányításában. A keresztényüldözés pont elődje hatalomra lépésének idején, 2015 környékén kezdett eszkalálódni. A legutóbbi választások körüli botrányok pedig szintén azt mutatják, hogy a látszat ellenére Nigériában továbbra sem működik igazán a demokrácia.
Nyitókép: KOLA SULAIMON / AFP
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Az ukrán elnököt nagyon hamar meggyőzte Donald Trump.
A választás napján gyakorlatilag az egész amerikai közvélemény-kutató szakma felsült.
Valószínűleg nem borotválta kopaszra a fejét a csalódottságtól.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Ami nem fér a CIA által pénzelt sorosista hazaárulók fejébe: a magyar nép nem materialista, akit csak az anyagiak érdekelnek.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
