Keresztény vagy muszlim lesz Nigéria új elnöke? Stabilitást hoz vagy válságot mélyít Afrika óriásának új vezetője? A kétévente magyarországnyi lakossággal gyarapodó Nigéria sorsa Európa számára is fontos kérdés.
Írta: Tóth Klaudia (Migrációkutató Intézet)
Február 25-én több mint 93 millió nigériai járult az urnákhoz,
A választás kimenetelét az befolyásolja, hogy ki szólítja meg legsikeresebben a fiatalokat – Nigéria lakosságának 70%-a 30 év alatti, a medián életkor pedig csak kicsivel több, mint 18 év. Afrika a jövő kontinense, Nigéria pedig ennek a jövőnek az egyik legfontosabb alakítója.
2023-ban olyan hosszúra nyúlik az országos választásokat tartó államok listája, hogy már-már a teljes ábécé lefedésével kacérkodik – Andorrától egészen Zimbabwéig izgulhatunk a választási eredmények miatt. Ha pedig az lenne a kérdés, hogy melyik a legmeghatározóbb közülük, talán nem sokan vágnák rá, hogy Nigéria, pedig Afrika kulcsországáról van szó. Ahhoz, hogy megértsük az országos választások hátterét, nem lehet megkerülni az ország társadalmi helyzetének áttekintését.
Nigéria Afrika legnépesebb országa – jelenleg körülbelül 220 millió állampolgára van, de a dinamikus népességbővülésének köszönhetően
India után, 791 millió fővel Kínát (732 millió fő) és az Amerikai Egyesült Államokat (336 millió fő) lehagyva.
Európai szemmel meghökkentő lehet, hogy az ország népessége évente 2,6%-kal bővül, egy nő átlagosan 5 gyermeknek ad életet, és a 30 év alatti fiatalok teszik ki Nigéria lakosságának 70%-át. A demográfiai adottságok jelentős mértékben alakítják az országok gazdasági potenciáljait, amely egy vallási és etnikai ellentétek, szegénység, politikai instabilitás, fegyveres konfliktusok által jócskán terhelt ország esetében hatványozottan igaz. A nagyszámú fiatal lakosság gazdasági előny lehet, mivel a népességnövekedés és az urbanizáció kéz a kézben jár, a gazdasági fejlődés pedig szorosan összefügg a városok számával, a bennük elérhető szolgáltatások és munkavállalási alternatívák mértékével. A jobb élet reményében egyre többen vándorolnak kis vidéki településekről a nagy gazdasági központok felé, ezzel is generálva a hatalmas városi agglomerációk kialakulását és terjeszkedésüket.
A rendkívül fiatal társadalmi szerkezettel járó lehetőségek és a hatalmas olajkészletek miatt Nigéria a világ egyik leggazdagabb országa lehetne. A valóság azonban az, hogy
A munkanélküliségi ráta 33%-ra tehető és a szegénységben élő nigériaiak száma a nemzeti statisztikai hivatal szerint 2022-re 133 millióra emelkedett. Az olajkészletek kapcsán pedig az okozza a legnagyobb gondot, hogy se a kitermelési, se a finomítási kapacitás nem elegendő ahhoz, hogy Nigéria érdemben felvegye a versenyt a nagy „olajországokkal”. A társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdaságban jelentkező anomáliák miatt a lakosság mintegy 40%-a él a napi 1,9 dolláros nemzeti szegénységi küszöb alatt. Fiatalok milliói szorulnak rossz körülmények közé, beleértve az oktatás hiányát, az alacsony életszínvonalat és az egészségügyi intézményrendszer instabilitását.
Ez azt jelenti, hogy az országban körülbelül 10,5 millió gyermek nem jut oktatáshoz – túlnyomó többségük lány. Az ország északi részén élő családok számára a legkilátástalanabb a helyzet, mivel az elsivatagosodás, a dzsihádista szervezetek erőszakossága, a keresztény-muszlim ellentét, illetve az etnikai feszültségek robbanás közeli állapotba sodródtak. A dzsihádista szervezetekhez (pl. Boko Haram, Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya) köthető támadások miatt több mint 3 millió fő vált belső menekültté és több tízezren – döntően civilek – vesztették életüket a harcok során. A déli gazdagabb, kikötőkkel és hatalmas olajmezőkkel teli, javarészt keresztények által lakott régió valamelyest biztatóbb jövőképet nyújt a felnövekvő generációknak, ugyanis ide kevésbé ér el a terrorszervezetek keze és a nemzetközi kereskedelmi vérkeringés szerves részét képezi ez a térség.
A következő elnök tehát nem kis feladatra vállalkozik, mivel a fent említett strukturális kihívásokra és az ezekre rakódó jelenlegi problémákra megoldást kell találni.
A választások előtti napokban a krónikus készpénzhiány tűnt a legnagyobb bajnak, ugyanis a központi bank elkezdte a régi naira bankjegyeket új bankjegyekre cserélni. Ez oda vezetett, hogy hatalmas sorok kígyóztak a bankok előtt és egyes városokban tüntetések kezdődtek. A központi bank szerint erre a lépésre azért volt szükség, hogy a bankrendszeren kívülre kerülő készpénz mennyiségét visszaszorítsák.
Mindez nem hangzott túl jól pár nappal a február 25-i elnöki és nemzetgyűlési választások előtt. A nigériai alkotmány értelmében a jelenleg elnöki pozícióban lévő Muhammadu Buhari két ciklus után nem indulhatott újra a választásokon, ezért kiemelten fontos, hogy ki lesz az utódja. Jelentkezőkből nem volt hiány, összesen 18 elnökjelölt került fel a szavazólapokra, közülük azonban csak három volt esélyes a győzelemre.
Nigéria a nyelvek, népek és vallások kaleidoszkópja (térkép forrása: Wikipedia)
Buhari pártja, az All Progressives Congress (APC) a 70 éves Bola Ahmed Tinubut jelölte indulónak, aki korábban Lagos kormányzója volt. Tinubu az ország délnyugati régiójának befolyásos politikai alakja,
Politikai karrierjét az 1990-es évek elején a katonai uralom elleni kiállással kezdte. Tinubunak ez az első elnökválasztási indulása, amely több évnyi politikai, etnikai és vallási szövetségkötés gyümölcse. Etnikailag joruba és az iszlám vallást követi. Célja, hogy folytassa a Buhari-korszak politikáját. Ez egyrészt azt jelenti, hogy támogatja az infrastrukturális hálózat bővítését és a központi bank nagyobb mértékű beavatkozását a gazdaságba. Másrészt viszont meg akarja szüntetni a költséges üzemanyag-támogatást. Kampányígérete volt továbbá, hogy egyre több pénzügyi forrást kíván becsatornázni a mezőgazdasági és szociális jóléti programokba, illetve a hadsereg kapacitásait bővítené.
Tinubu esélyes kihívója volt a Peoples Democratic Party (PDP) színeiben induló 76 éves korábbi nigériai alelnök, Atiku Abubakar. A PDP az a párt, amelynek vezető politikusát, Olusegun Obasanjót 2015-ben kiszorítottak az elnöki hatalomból és így nyolc évre elestek az országvezetéstől. A 76 éves volt alelnöknek ez a harmadik elnökjelöltsége, miután 2019-ben kikapott Buharitól. Tervei között szerepel az állami olajtársaság privatizálása, a magánszektor szerepének megerősítése a nemzetgazdaságban, az árfolyam liberalizálása és a hadsereg eszközparkjának modernizálása. Az északi térségből származó Atiku muszlim és a fuláni népcsoporthoz tartozik.
Tinubu és Abubakar, akik mindketten hatalmas pártgépezetek tetején ülnek, igazi kihívóra találtak egy harmadik politikai szervezet jelöltje személyében:
Obi még 2022 májusában hagyta el a PDP-t a Munkáspártért, és bár nem egy jól beágyazott, pénzforrásokban bővelkedő, erős és széles intézményi háttérrel rendelkező párt jelöltje, a közösségi médiát és az alulról szerveződő kampányeseményeket felhasználva fiatalok millióit szólította meg sikeresen.
Egy 2022-ben készült Bloomberg-felmérés szerint a válaszadók 72%-a mondta azt, hogy Obira kíván szavazni. A többpártrendszer ellenére az utóbbi évtizedekben rendre az APC és a PDP soraiból kerültek ki az elnökök, ám Obi kampánystratégiája sokkal meggyőzőbb a nigériai politikai elitből kiábrándult ifjúság számára. Célja, hogy megháromszorozza az ország energiatermelését, megreformálja az árfolyampolitikát, megszüntesse a gazdaság olajtól való függőségét – helyette inkább a mezőgazdasági termelés és az export növelésével fokozná Nigéria versenyképességét. A hadsereg finanszírozása az ő ígéretei között is sarkalatos pont. Mellette szól az is, hogy Anambra szövetségi állam kormányzójaként az oktatási reformok iránti elkötelezettségéről szerzett hírnevet.
ráadásul, kimondva-kimondatlanul kereszténynek kellene jönnie a vallásilag megosztott országban, mert a muszlim Buhari két terminust is elvitt már. Ha Obit megválasztják, ő lenne Nigéria első igbo elnöke 1966 óta. Bár az etnikai ellenérzések elriaszthatnak néhány szavazót – az igbo az ország három fő etnikai csoportja közül a legkisebb –, a fiatalabb nigériaiak általában előnyként tekintenek a sokszínűségre és valóban várják a változást.
Számos közvélemény-kutatás szerint – nem meglepő módon – a déli országrész teljes mértékben Obi mellett áll, hiszen Dél-Nigériának döntő többségében keresztény lakossága van, ám ami érdekességnek számít, az az, hogy még a muszlimok által lakott középső északi területeken is őt választhatják Tinubu és Abubakar helyett.
Azok számára, akik éhbérért dolgoznak és például soha nem láttak egyben 10 000 nairát (kb. 7 800 forint), ez nagy dolog és sokan el is fogadják a felajánlott pénzösszegeket egy megfelelő helyre tett ikszért cserébe.
A választások kapcsán a kulcskérdés az volt, hogy melyik jelölt tudja legsikeresebben megszólítani a fiatalok tömegeit. Nigéria rendelkezik Afrika legnagyobb gazdaságával, emiatt a dinamikusan fejlődő, innovációra építő munkahelyek létrehozása, minél több gyermek beiskolázása és az egészségügyi rendszer fejlesztése már jó kiindulópont lenne ahhoz, hogy az ország a kontinens egyik prosperáló mintaországává váljon.
Ehhez azonban az kell, hogy a mindenkori vezetőknek a jövő generációiba kell fektetniük és olyan környezetet kell teremteniük számukra, amelyben ez a hatalmas emberi erőforrás optimálisan hasznosul.
A választásnak tehát nemcsak a jelen szempontjából van súlya, hanem az ország jövőjére is komoly hatást gyakorol, hogy ki győz.
A hatalmas népességű országban vasárnap este kezdenek beérkezni a szavazatok – a következő napokban kiderül, hogyan alakultak az erőviszonyok.
Összeomlása – akár lassú mozgás, akár hirtelen összeomlás révén – minden regionális szomszédját elsüllyesztheti. Az esetlegesen elvesztett emberek száma, legyen szó magasan képzett emigránsokról vagy kétségbeesett menekültekről, elegendő lehet ahhoz, hogy Európa egyensúlyát megbillentse a munkaerőpiacok és a bevándorlási válságok tekintetében. Más szavakkal, a nigériai választás globális esemény – még akkor is, ha a világ ezt aligha tudja.
Fotó: választók Nigéria fővárosában, Abujában (Olukayode Jaiyeola / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A nevekre továbbra is várni kell.
A brit lap „háborúellenes roadshowként” hivatkozik a magyar miniszterelnök országjárására.
Egy ország jövőjéhez nem elég a hangerő. Kellenek az emberek, akik elbírják a felelősség súlyát.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
Ott bizony nagy a baj, ahol egy párt szimpatizánsainak mindössze 75 százaléka kedveli annak vezetőjét. Ez már a végjáték.
A bukott Momentum Mozgalom országgyűlési képviselője a háttérből segítené Magyar Péter embereit, ezért nyilvános Facebook-posztban ajánlgatja szolgáltatásait.
Pedig aki követte az elmúlt hónapok eseményeit, az ezen nem lepődhet meg.
