Fokozódik a versengés Közép-Ázsiáért Kína és Amerika között

Fokozódik a versengés Közép-Ázsiáért Kína és Amerika között Ugyanakkor nem várható, hogy Kína komolyabb katonai kontingenseket telepítsen Közép-Ázsiába. Komoly versenyfutás folyik az Egyesült Államok és Kína között a térség megnyeréséért. súcson szigetelné el az ázsiai szövetségeseivel Kínát, addig Peking belső-ázsiai kapcsolatait építi. hogy beruházásokat ösztönözzön és politikai reformokat szorgalmazzon. Erjeszed ana ernyeszta fájogda... Ernyeszta fájogdaeronás erjed... ------------------ 1. Fokoz? Bullshit hang z-vel. Emelkedik? Hát az emel etimológiája bizonytvész, duadna vanni az indogermán em gyöktől, ahogy a latinnak innen is ott van. De vahn itt egy sokkal jobban rakható hang, az er stumától: erjesz, vagy er-je-sz. Az er gyököt nagyon jól rakjuk: er(nem ér)-ered-erda-eredva(erdő)-erny-ernya-ernyed-ernyeszt-ernyesztu-erjed-eron(rohan)-erő-... és az ár flektált formája. Sokkal jobban rakhatóbb az erjesz, ana az angol rise. Az angol hangot ősmagyarul úgy kell übersetzen, hogy erjesz, és punktum. Ez a rakta ősmagyar. 2.Verseny? A hang etimológiája nem rakta, bizonylosz,de nagy a sansz, hogy a latin versus hangtól ered, ígyhát ez egy értelmetlenségi polkorrekt libernyák hang. Nem a ver-től vahn, hanem a versustól. De rakjuk ezt? Nekem ilyen hangom nincs, én ilyet nem teszem, libcsi-kapcsi hang, olyan ahoy az ellenség is. De vahn nekünk fáj hangunk, stumánk,ettől az ősmagyar volt a fájogda, a Fehde a fight. Én csak ősmagyarul rakom magamat regyni, beszélni, antsóhogy nem, hisz én azt akarom mondani, hogy fájogda. A verseny hangot nem ismerem, bullshit, dúrgerni kell, libcsi hang. Ez áll az ellenség hangra is. Hát vahn fáj gyökünk, germán fei, úgyhogy fájand az ősmagyar, nekem csak ez van. Ígyhát a fáj-tól: fájogda, fájand és nem fájdalom, hanem fájma. 3.Komoly? Bullshit hang, nem is rakom. Ez a hang nyelvkakilási hang volna. Etimomlógia bizonylosz, de igen stak volna, hogy a Kummer-től ered, ez egy latin hang. De duadna vanni, hogy ez az, és stak a nyelvkakáló halandzsamesterek szarták ide. Képes? Ezt a hangot nem rakom. A kép magyarul hép rakódna, a skep-skeb stumából, stak a kretény-libcsik átírták. Magyarul a fahig az er stumából ered, ez az ernya hang, ez naknév, rokonja az árnynak, és az eronnak(nem rohan): -ernya -ernyesz -ernyeszt Az ernyesz egy akciós forma, annyi ahogy a muskelokat ernyeszni, így mondjuk: Nappa ernyesz Piccolot meredíteni. Ez lehet kausatív to-val: ernyeszto, és múltidőben is, ahogy ernyeszta, ahogy a to forma múltidőben is ernyesztota. Nem is rakom a hangot. A fenti düh-doh stumától mondani volna, hogy dohombár, vagy az er stumától, hogy ernyeszt, az ernyeszta, ernyesztu a fahigkeit is , hisz ha ernyesz az ember, úgy hartel, öresz, a muskelokat ernyeszja. Ide rakód, hogy dernya, vagy derjedta. Szigor? Ezt a hangot nem rakom, nem vagyom rekna rakni. Most a szak stumától, indogermán sék? Dehát magyartalanul az szekerce? A szig így a szak-szeg i-s formája, ahogy a latin signieren. A szigony az máshogy szakanja, indogermán skein. De totál nem rakom a szigor hangot, olyan bullshit. Helyette inkább rakni vam a dernya a der stumától, indogermán ster stuma: dered, derjed, dermed, dernya, derékni, deréka, deréku, derbed,dereng, derengered, derengár. Az ember derjed, ha streitet, így ernyeszta. 4. Közép? A hangot nem bírom, inkább a dúr stumától dúrpa. 5. Belső? A ba etimológiája bizonylosz, de igenstak indogemrán epi-től ered. Racionálisabb az ina, az ina raktábban rejmed ina ena ena(ina)-ona-ana rendrakuina, és a német innen a magyar innen. Alap? Ilyen hang nem van, ez egy nyelvszarítási hang, az al hang egy rossz perspektíváját erősíti. Vissza? Nem nakta ősmagyar, illiberális, racionális. Van ugye az indogermán e stuma, ez a germagyarnak innen háromvá vált, rakódott e(itt, id, így, én, egy) és rakódott az o, az ott, az onnan, germán ennan, és rakódott az a, ahogy a és az. De lássuk dungelyen(nem tengely, germán hang, a dung stumától,nem teng): e---o---o---a. Az o már stak kevéssé van itt, ahogy ocsuh, vagy ostuh vagy óid?... Három fokozat vahn így: e és o és a. Az al l-je az indogermán l, ahogy a nál-nak innen, vagy a távolnak innen is, a hettita tauvala. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-innen és az itt-innen is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel. A fenti dungyelből rakni duadó, hogy így az al jenseits is, és így van duadni alles is. Olyan hang, hogy lényeg nem van, nyelvszarítási halandzsa. Az ősmagyarnak innen három hang volt: 1. A raku, a ra és re stumától, ez a racionális, erre raknak, ez a Grund. 2. A stuma, a steu stumától, csu, ahogy ettől a csunk, csánku, csup és antsó hangok is. A stuma raktányja a stupom(csupom) a stumát. 3. Az ühgy: ennek az etimológiája bizonylosz, de az ihma rokonja volna, ez a Wicht, germán wihtja. Az ühgy így a beszéden, az igén át vál, az ihmán át. Az al rokonja az át, ato, indogermán a-val és to-val, ahogy az ott-ban és az itt-ben is, indogermán ati-eti. Az át to-val vahn, az al l-vel.A fenti dungyeltől rakni van, hogy így az al jenseits is, és így lehet alles is. Az elő lehet vor, de az al, az inkább stak al maradna. Ahogy: -ina -ona(onnan) -ana(A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdnak innen, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdnak innen. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarnak innen a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.) A legraktábban rakódna, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden. Vagyis: i-na o-na a-na 6. Várható? Ha van az uer stuma őr formája is, úgy őred, ed kausatív-presenzvel. Figyel? Figyelmezetet? Az etimológia bizonylosz, vanni duad a fi stumától is, ahogy spitz, vagy a spahen stumától. Nem van rakni. De sokkal inkább rakni van az uer stuma, ennek magyaros formája az őr, a vár már nem, az őred. Az uer stuma rakórekkésje a wahrnehmen, így helyettje a figyel: őrjni, van kausatív-presenz ja-nk. őrjni:wahrnehmen. őred: warten. őrt: schützen, t-vel. őru: nem vár. őrda: nem várda. őrjedni: sich kümmern. őrnyni: warnen. órnya, őrnyung. És így a hülye bullshit hang figyelmeztet helyett, ahol a z bullshit, és ma-ra, és a tat is, sokkal egyrakásúbb, rakni vanóbb: őrnyni. Van nekünk az uer stumánk, erre a presenz ana, ahogy va, és a kausatív-presenz ja, így rakód őrnyni. Főnévnek innen rakód vanni az őrnya a Warnung és az őrnyó, az outpost. Lehet? A hatalom egy libcsi hang, a libcsi álladnak kuntód, nem bírom, sokkal jobb a du stumától a duad, nem duzzad. Ez egy hang rakta indogermán és árja Weltanschauungtól, ahogy ezt az árja-perzsa tav-taviti is rekkja. Ha az ember kann, úgy azt mondja, hogy duad. Ahogy ha mondjuk Vegita mondja Nappának: most te duadsz.Így duada vagy duadva van, duadni können. Határ? A hat hang nem fingár, hisz a magyar nyelv indogermán és germán nyelv. Ez a hang a szak stuma h-s formájától ered, ahogy hull, hal-halad, hánt, had, a germán hadu, indogermán kat. De ettől a hangtól lett így a magyarul árt és örökni, vagyis wirken hangok is, és a bullshit hatalom is. A hat igét inkább totál dúrgerni, és helyette a szituknak rakta hangok: árt, örök, duad. A határ itt így bordár lenne, ahogy borda is, vagy barázda, az angol border, a bor stumától:germán borda, germán brazda, a barzda, így magyar hang, ahogy a borona, a boronka az igaz steil, a boróka, a borjú, a bárd, a borz, a borzong, a berzeng, a germán borosta,boroma, nem perem, a borni borekni. A Grenze így szakadva, nem szakadék, vagy róva, a ró stumától,vagy boroma, barázda, borona, de ha már róva, úgy lehet róna is, ró-ana, nem ró-va. A határ hang az kétrakású lett, ahogy a hat ige lett az árt, a duad, az örökni. A lenni, lesz az indogermán le stumától erednek, vagy leu, ettől a lomb, lom, lomha, lotyó, lop, lova, a ló, lona, lovana, Lohn... és a laza is, de inkább losz, ahogy lös. A lesz annyi ahogy lösen, loszni, laza, sz akcióssal, ahogy vész. Nem rakom, így inkább magyarosabban duadni, ez így magyar mögen, bő, vagyis be. Így: -duad van, va-ana -duad vesz A veszély helyett raktábban duadna vanni a vészely. De ez bizonylosz, ingatag az é és az e. A vesz-vész az indogermán au stumától ered, ez a va, hosszúval vá lesz az herab, ez rakód l-vel val-vál, és ve-vé, ahogy vesz-vész, vagyis: va-vá, val-vál, ve-vé, vesz-vész. A vésztől eredni duad a West hang, ta múltidővel, de a vesz-től, ta múltidővel mondjuk a latin Vesta, ahogy veszett, de stak veszta. Ettől ered a van is, va és ana, ana presenz forma. Így rakjuk a ve stumától és az indogermán sz-től, hogy veszni az is, hogy ve-sz, vagyis verweilen, ahogy van. De a németnél a West rövid, a wesen hosszú. És: duadbar: Gazdag? az etimológiája bizonylosz, de libcsizmus. A magyarnak rejku van, így a hangokat dúrgeri kell, hogy szegény és gazdag, az etimológiájuk nem rakta. Így: Bér? A bér a bír, beran stumaige flektált formája, ahogy a bír más flektált formája a bar, ahogy barma, barom. Germagyar regály: ahé marja, bírja, vagyis bírja a bérjét. A bér így bírva van, ahogy az orosz öreszor bírja a bérjét, a kádat, ez a kád, egy bírda is, a bér egy bírda, ennek a raktányja a bírnak a bírong, ong-val a bír, beran ige. Vagyis: bért bírong, ana bírda, így bírdát bírong. Ettől rakód barma, flektálva a bír. Lehet így a bír bar-bér flektált formája. Mondjuk Ukrajna béres, van bér, nem bér-losz(lo-le stuma, ahogy lomb, lonó, lova, vagyis ló, lotyó, lom, lomha...), hisz az öreszor bírongja a kádat. A német bar a bér, ahogy barma, így rakódna rakandabéres. De lehet az indogermán beu, vagyis bő stumától is, hogy bősz, vagy a du-tól, indogermán teu, hogy duas. 7.A nyer hang ide rakta duad vanni, de nem Glückspielen. A nyer nem fingár hang, hanem indogermán és germán. Az indogermán ken stumától ered, ettől a jevevényhang ken, kása és kenyér is eredni duad. A ken kausatív-presenz ja-val rakód kenei, knei, a k szakad, így rakód a nyú, nyű, nye, nyí stuma, és igen duad vanni a nyom is, de bizonylosz. Nyer-nyes-nyest nyű-nyűz-nyüs-nyüst nyú-nyúz-nyút-nyúl nyír Nyerni Ak-77-est nyerünk az Ukránról, vagy nyerünk lova-t, lo-va. 8.Kapcsolat? A cs itt magyarvész. A kap jevevényhang, magyarul hab-heb-heft volna. De duadni volna a raktány helyett a rakan múltidőnek innen, rokonja a rakandnak, a magyar denkennek, ez a rakanta. A rakanta a germán rahhunze, rakunta, nem rakonca. Így a kapcs helyett azt mondjuk magyarul, hogy rakanta. 9. Csúcs? Ez a hang fonetkus írás, angol fonetikus, hisz a csúcs az steuch, stauch, a steu stumától. Nem támad, ez a hangot nem rakom, angreifen magyarul az csutni. A csu stumát anat rakja raktán a magyar, a steu stuma: csupa, csupni, csunka, csunkni, csuma, csuhé, csuha, ocsuhé, csuda, ocsúd, csudered, csúnya, csúf, csupor, csubor... flektálva csábu, csába, csámpni, csámpa, csép, csáp. Az Angriff a csutu, és igehént stutni. Sok a k-s és h-s hang, ahogy stuhé, stuha, stuk, stukken... így volna stukna. 10. Nem telep, nem is tölöp, hanem dul a hang. Nem töl. Az ö magyarlosz, u-val van, és így dué. A gyök a du magyarul, és az ö magyarlosz: du gyök: duad, dumb, dumer, nem tömör, dum, dumuly, nem tömeg,dul, nem tel, dudor, dunni, dundi, dun: dunad, dunya,nem tunya, dunyu, nem tanya, duny, a dehnen, ja kausatívval, ahogy kuny, dunyered, dunyér, nem tenyér,dungely, nem tengely, dung, nem teng, dunger, nem tenger,dunyeszt, dunszni, dunkni 11. Ruház? Bullshit hang z-vel. De a ruha a ró stumától ered, germán ruha. 12. Ösztönöz? Bullshit hang z-vel, itt helyje nem van, mondjuk ide dúrong. A szorgalmaz is bullshit z-s hang, a szor etimológiája nem rakta, így dúrongel. Fordul? Ez a hang az indogermán sper stumától ered, ha az s hészakad, úgy a p az f-vá vál,vagyis fer, ahogy fertő is. De sokkal inkább rakni van a dúr stuma, germán dru, dur-der, ettől rakód k-vel dúrekni, és dúrkerni, nem tekerni, vagy dúrekszelni. A dúr stuma ja kausatív preseztvel lesz dúrjni, ez to-val, dúrjatni(fordít) és ed kausatív-presenzt-vel rakód dúrjad. A dúrjad rakta hang a marternire is, ahogy a dúrelnire is. Antsó nyelveknek innen a torn a dúr stumától a drehen, ahogy az üben is, ahogy a gót dúrjad, így: -dúrekni -dúrkerni -dúrekszelni -dúrgerni -dúrjni -dúrjat -dúrjad Fenyeget? Ezt a hangot nem rakom. Az etimológia bizonyvész,hogy most talán a fen hangtól ered, a spi, fi formájától, vagy antsóól? A dúr stuma sokkal inkább rakni van, így ha a dúr-ra rakom a va-vá-t, indogemrán au, rakód dúrva, ahogy dúrva van, ez főnévhént Leid is, de így dúrvány is, ahogy Garten, hisz a Garten dúrva van. A dúrva hang volna magajanak innen ige is, de rakni volna kausatívina is, így rakód dúrvat(dúrvati, dúrvato), ez tenni rakjuk múltidőina is, így rakód dúrvata. Dúrvatni lehet annyi is, ahogy dúrjatni. Ez a dúrvat hang a rakta magyar, a rakta primitív, hisz: Ginyu rengyár a Dragon Ball-tól dúrvat(droht), ha a marokájával a molyt málasztja, vagyis dúrvat. A dúr stumától így a dúrva Leid is, így ha a marokával molyt málaszt az ember, úgy dúrvat, rekkja, hogy az anattsó is így vál tettavá. Nem törölünk. Törjük az ablakot? Nem, nem törjük az ablakot. Dúrunk! A dúr stuma g-vel dúrg lesz, ana nem dörg, ez az hang dialektus, az ö magyarlosz, és ez a hang egyina menne a dörög hangval is, így nem maradni duad.Ígyhát a dúrástól eredünk itten hé, ez g-vel dúrg, ez er-vel dúrgerni. Dúrgerjük mondjuk a málmát, tovadúrgerjük.

A világ rendőre egyből fut oda segíteni ahova tud, hiszen ez a dolguk...

"Antony Blinken ... Kazahsztán és Üzbegisztán fővárosaiba látogatott el, hogy beruházásokat ösztönözzön és politikai reformokat szorgalmazzon." Érdekes különbség Kína és az USA között, a kínaiak sehol nem akarnak POLITIKAI reformokat - nem jellemző -, az USA meg mániákusan terjeszti a liberalizmust, arab tavasz, stb..., ha az ateista liberalizmus esetén nem lenne furcsa a hasonlat, az USA kereszteshadjáratot folytat a DEMOKRÁCIA ügyében...

Szerintem bízzunk mindent a kínaiakra, hiszen olyan több ezer éves, tradicionális értékeken alapul a kultúrájuk mint a kommunista maoizmus.