Gwendoline Delbos-Corfield beismerte: direkt homályos a hazánk elleni jelentés szövege

A Politico EU-s ügyekkel foglalkozó hírlevelének pénteki verziójában kiemelt részen foglalkoztak Magyarországgal. Kifejtik, hogy a jövő héten az EP elé kerülő javaslat kétségbe fogja vonni hazánknak a képességét az EU rotáló elnökségének betöltésére a hetes cikkely szerinti eljárás miatt.

A Politico reflektál az egész homályosságára is: szerintük mindez azért van, mert „a Parlament politikai csoportok közötti egyeztetések során felhígult a kulcsfontosságú rész”. Megszólaltatták Gwendoline Delbos-Corfieldet, aki egyébként részt vett a tervezet kidolgozásában. „Homályos, mert együttműködve dolgozom, és a lehető legszélesebb többséget akarom elérni a Parlamentben” – szögezte le Delbos-Corfield. „A kihívásokra adott válaszok Magyarország szempontjából nem egyszerűek – nem szerepelnek egyértelműen a szövegeinkben” – tette hozzá.

Mint kifejtette Delbos-Corfield, „a Magyarországgal szemben indított 7. cikkelyes eljárás nem részletezi, milyen intézkedések tehetők egy lázadó EU-s ország megregulázására a szavazati jogának felfüggesztése nélkül. Brüsszel kreativitását mutatja, hogy az EU-s pénzeket visszatartja Budapesttől jogi reformok fejében, de más, felfedezetlen lehetőségek is vannak”.

Már megint az LMBTQ miatt áll a bál

Delbos-Corfield kifejtette, hogy hazánk az elnöksége alatt 27 ország nevében szólna, „miközben tudjuk, hogy mit mondanak ők a migránsokról és az LMBTQ-jogokról”. Megjegyezte azt a törvényjavaslatot is, amiből végül nem lett semmi. Mint írták, „Magyarország egy uniós korrupcióellenes törvényt használt fel arra, hogy megbélyegezze az LMBTQI+ szülőket, »korrupció bejelentésére« buzdítva az embereket az illetékes hatóságokhoz.”

Sokak szerint nincs hatalma az EP-nek, de van aki szerint meg lehet törni hazánk elnökségét

A cikkben kifejtik, hogy bár a Parlamentnek tényleg nincsen hatalma arra, hogy kikényszerítse a Tanács döntését, Belgium és Spanyolország meggyengíthetné Magyarország elnökségét azzal, hogy betiltják minden olyan értekezlet megtartását, ami a jogállamisággal kapcsolatos. Vagy, feloszthatják a cikk szerint hazánk elnökségét kettejük között, így a belgák és spanyolok elnöksége tartana kilenc hónapig, az eredeti hat helyett.

A lap viszont belengeti a végén, hogy hazánk után Lengyelország jönne.

Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP