Orbán hátán kapaszkodna vissza az Európai Parlamentbe 2024-ben Daniel Freund

Daniel Freundot lassan minden magyar hírfogyasztó ismeri – a német Zöldek EP-képviselőjének az Magyarország, ami Bud Spencernek a Puffin lekvár a Kincs, ami nincsben. Nem tud túljutni egy munkanapon anélkül, hogy hármat ne tweetelne Orbán Viktorról, az Európai Parlamentben pedig ő képviseli a leghatározottabban azt az álláspontot, hogy Magyarországnak (de lehetőleg Lengyelországnak, illetve a tavalyi kormányváltásig még úgy volt, hogy Szlovéniának) egy fillér uniós pénzt nem szabad kapnia addig, amíg mindenben alá nem veti magát az európai fősodor igényeinek.

Kieshet az EP-ből Daniel Freund?

Freundot ugyanakkor a német választóknak jövőre újra kellene választaniuk, hogy képviselő maradhasson – hozzájuk pedig nem beszélt túl sokat az elmúlt négy évben. A korábban a Transparency Internationalnél, a legkülönbözőbb nyugati külügyminisztériumok és természetesen a Nyílt Társadalom Alapítvány által is finanszírozott „korrupcióellenes” NGO-nál dolgozó Freund 2019-ben a Zöldek EP-listájának 20. helyéről, azaz utolsóelőttiként slisszant be az Európai Parlamentbe. Ezt az eredményt a párt 2019-ben népszerűségének csúcsán, 20,5 százalékos támogatottsággal érte el, ekkor másodikak voltak a jobbközép CDU/CSU mögött.

Ma ugyanakkor a közvélemény-kutatások már csak a negyedik helyre mérik a Zöldeket, megelőzte őket nemcsak a szociáldemokrata SPD, de még a folytonos vezetési válságban leledző jobboldali AfD is, ráadásul támogatottságuk folyamatos csökkenő trendet mutat. Egy most vasárnapi EP-választáson messze nem lenne a német Zöldeknek 21 képviselőjük,

Ha bent akar maradni, számos helyet előre kell lépnie a listán – ezt pedig csak Magyarország szapulása által érheti el, egyéb témája ugyanis nincsen, Németországot érintő témákban egyáltalán nem beszél német választóihoz.

Totális monománia

A német nyilvánosságban Daniel Freund kizárólag Magyarországgal kapcsolatos témákban szerepel. 2019-ben ugyan szülővárosa, Aachen helyi lapjában, az Aachener Zeitungban beharangozták ugyan, hogy a Transparency munkatársa zöld színekben az EP-be készül, utána viszont két év szinte totális csend következett, a német választó szemszögéből úgy tűnhet, mintha Freund a covid alatt egyáltalán nem csinált volna semmit.

2021 őszén aztán mutatott némi aktivitást az EU-s intézmények lobbizási szabályainak szigorítása kapcsán, de ezen év nyara óta jóformán semmi más nem tölti ki a német képviselő idejét, kizárólag Orbán Viktor. 2021 júniusában néhányadmagával nyílt levélben próbálta meggyőzni Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt, hogy függessze fel a Szlovéniának juttatandó uniós támogatásokat az „európai értékek” szlovéniai sérülése miatt, illetve a balkáni országtól függetlenül is megpróbálta rávenni arra, hogy aktiválja végre a jogállamisági kondicionalitási mechanizmust, de ekkor lepattant a Bizottságról.

2021 augusztusában ugyanakkor telekürtölte a német sajtót azzal, hogy „a jogállamisági válság Magyarországon drámai módon súlyosbodik”, szeptemberben pedig levetítette a bochumi Zöldek rendezvényén is a Hallo, Diktator! című, Magyarországról szóló „dokumentumfilmet”, mely a közreműködésével készült el 2020 végén.

Ezt látják a német választók

Freund némeországi választói többek között azt hallhatták Aachen városának európai parlamenti képviselőjétől az elmúlt két évben, hogy a Lipcsei Egyetemen „Az EU Parlamentje és a jogállamiság Magyarországon és Lengyelországban: európai eszközök és regionális perspektívák” címmel ad elő 2022 februárjában; 2022 áprilisában, a magyar országgyűlési választások után kinyilvánítja, hogy „Magyarországon abszolút a média ellenőrzése”, és „az Orbán-rendszer 12 évnyi, egyre folytatódó manipuláció után a szavazóurnáknál már nem legyőzhető”; 2022 szeptemberében azon örömködik, hogy az EU-pénzek bizottsági javaslat szerinti befagyasztása „az aktuális gazdasági helyzetben középtávon bizonyosan hatással bírna”; ugyanekkor azon kesereg, hogy a Magyarországgal szembeni intézkedések „túl későn túl kevés”; ugyanezen év októberében attól tart, hogy a Bizottság megegyezésre jut Magyarországgal, miközben „látszatreformokra” készül hazánk, és a tárgyalási folyamatban „a jogállamisági részt valahogy elfelejtette”; tavaly novemberben pedig arról siránkozik a német közmédia egyik műsorában, hogy „Magyarországon burjánzik a korrupció”, s eközben a posztkommunista német baloldal hírportálja, a TAZ portrét készít róla „Orbán legkeményebb ellenfele” címmel.

Idén márciusban aztán Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárral vívott ChatGPT-verscsatája is kap némi nyilvánosságot Németországban, májusban a hamburgi Zöldeknek ad elő „korrupcióellenes küzdelem az Európai Unióban” témában, magyarországi útjáról hazatérve pedig arról ad hírt, hogy Magyarországtól el kellene venni a 2024-ben esedékes uniós tanácsi elnökséget, mert „egy olyan ország, amely már nem demokrácia, nem vezetheti az Európai Uniót”.

A német választók Daniel Freund tevékenységét követve hébe-hóba találnak még megnyilvánulásokat a katari pénzek miatt kirobbant brüsszeli korrupciós botrányról, hosszú véleménycikket, mely szerint az Európai Uniónak Lengyelországgal sem szabad kiegyeznie, buzdítást arra, hogy Lengyelországgal, Bulgáriával, Romániával, Máltával, Görögországgal és Olaszországgal szemben is induljon el a jogállamisági eljárás, panaszokat az Európai Parlament luxusnyugdíjalapjának működéséről, valamint magvas gondolatokat arról, hogy az EU-t Ukrajna és Moldova felvétele előtt meg kellene reformálni.

Bármilyen népszerűtlen legyen is a magyar miniszterelnök Németországban, kétséges, hogy ennek alapján szavaznának majd jövőre a német választók – s ennek megfelelően alakulhat a Zöldek listája is. Mivel azonban négy év alatt szinte semmi mást nem csinált, Orbán Viktor megbuktatása Daniel Freund egyetlen esélye az újraválasztásra.

Nyitókép: ROLF VENNENBERND / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP