Ugyan korábban több arab ország is Aszad eltávolításán fáradozott, most visszafogadták az Arab Liga közösségébe a továbbra is általa vezetett, polgárháború sújtotta Szíriát.
Az Arab Liga országainak külügyminiszterei vasárnap a liga kairói székhelyén
határozatot fogadtak el, hogy Szíriát visszafogadják a nemzetközi közösségbe.
Az eseményen a 22 tagországból 13 képviseltette magát.
Szíria tagságát több mint 10 éve, 2011-ben függesztették fel azt követően, hogy egy tüntetésen a szír kormányerők fegyverrel léptek fel a tüntetőkkel szemben, ezzel hosszú és pusztító polgárháborúba sodorva az országot. Most, tizenkét évvel később sem ért még véget formálisan a polgárháború, igaz 2020 óta tűzszünet van.
Aszad elnök stabilizálni tudta hatalmát,
és az arab országok megfelelőnek látták a nyitást Damaszkusz régi-új ura felé.
Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet vezető kutatóját arról kérdeztük, miben fog változást hozni Szíria visszafogadása az Arab ligába akár nemzetközi szinten, akár az ország belpolitikai ügyeit illetően.
Mint Sayfo elmondta: a Szíria felé megtett lépések a többi arab ország irányából már évekkel ezelőtt megkezdődtek.„Az Arab Liga egy nagyon laza szövetség, egy fórum, ahol a 22 tagország vezetői találkoznak és egyeztetnek egymással.” Az, hogy egy ország tagja ennek a szövetségnek, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne állhatna konfliktusban egy másik tagországgal, ahogy erre az évek során számos példa is volt az Arab Liga 1945-ös megalakulása óta.
Éppen ezért Szíria visszatérése sem jelenti azt, hogy az összes tagországgal felhőtlen lenne a viszonya.
„Ami a legfontosabb, hogy a nemzetközileg meghatározó arab országok rehabilitálják Szíriát”
– vélekedik a szakértő, aki szerint Szíria arab országok közötti és nemzetközi pozíciója szempontjából a legfontosabb Egyiptom és Szaúd-Arábia baráti jobbja volt. Utóbbi a legvagyonosabb arab ország, és most újra megindulhatnak a befektetések Szíriába.
„Maga a visszafogadás tehát önmagában nem jár előnnyel, de egy lehetőséget teremt al-Aszadnak, hogy javítsa a kapcsolatát a többi országgal is” – foglalja össze Sayfo Omar az Arab Liga lépésének jelentőségét. Hozzáteszi: több arab ország már évekkel ezelőtt megkezdte a közeledést Szíria felé, a liga döntése csak egy lépése volt ennek a folyamatnak.
Bár eleinte az arab országok egy része minden eszközt bevetett, hogy megdöntsék Aszad hatalmát,
lassan kénytelenek voltak elfogadni, hogy a szíriai vezető hatalma szilárd. Hozzátette, érdekes helyzet, hogy azok az országok, amelyek korábban a szíriai vezetés megdöntésén fáradoztak, most ugyanennek a hatalomnak próbálnak segíteni az ország újjáépítésében.
Szíria már a polgárháború előtt is súlyos gazdasági gondokkal küzdött. Azóta a háború mellett sújtották már őket az amerikai szankciók, valamint nemrég, februárban a hatalmas földrengés rázta meg az ország északi részét, a szomszédos török területekkel egyetemben.
Ennek apropóján a környező arab országok szeretnék rendezni a kapcsolatukat Szíriával, abban reménykedve, hogy ez belpolitikai változást is hozhat.
A polgárháború kitörése óta több millióan menekültek a szomszédos arab országokba.
Libanonban 1,5 millió, Jordániában több mint 700 ezer menekült van, ezeknek az országoknak pedig céljuk, hogy a szírek visszatérhessenek hazájukba. Ehhez pedig szükség van az országok közötti párbeszédre.
Szaúd-Arábia esetében a békülés egy külpolitikai arculatváltás része is.
„A jelenlegi koronaherceg, Mohammed bin Szalmán 2015-ben egy nagyon konfrontatív külpolitikát kezdett el, elég csak a jemeni polgárháborúra vagy a Katar-elleni blokádra gondolni” – magyarázza a szakértő. A fordulat 2019-ben kezdődött, mikor Irán drónokkal támadott meg szaúdi olaj létesítményeket.
„Az, hogy az Egyesült Államok nem tett semmit, hogy megvédje Szaúd-Arábiát, fontos üzenet volt a koronahercegnek, hogy gondolja újra külpolitikáját”
– fejtette ki. Ezt követően Szaúd-Arábia megkezdte kapcsolatainak rendezését Iránnal és Katarral, és ennek a trendnek a része a közeledés Szíria felé is.
Emellett a földrengés is hozzájárult Szíria visszafogadásának felgyorsulásához.
„Volt egy nemzetközi alapfolyamat, miszerint Szíria elkezdett visszatendálni az Arab Ligába, erre jött a földrengés, ami egy jó apropó volt a kölcsönös kapcsolatok megerősítéséhez. Számos arab ország újra fel tudta venni a kapcsolatot Szíriával, közvetlenül küldtek segélyt. A földrengés kapcsán 11 év után újra Szíriába látogatott az egyiptomi, majd a szaúdi külügyminiszter” – mondja Sayfo Omar.
Miközben a Közel-Keleten rendeződni látszik a helyzet, a Nyugat nem nézi jó szemmel, hogy az arab országok látszólag megbocsátottak Aszadnak. A szakértő szerint Amerika a közeljövőben nem fog nyitni Szíria felé, sőt, a szankciókat egy részét továbbra is fenn akarják tartani – amelyek részben felelősek az ország jelenlegi rossz gazdasági helyzete miatt.
Ugyanakkor hozzáteszi, az arab országoknak nem kell az USA haragjától tartaniuk,
az amerikaiaknak ugyanis most sokkal nagyobb problémáik is vannak, mint Szíria szankcionálása.
Washingtonnak sokkal égetőbb most az orosz-ukrán háború, és az, hogy minél több szövetségest szerezzenek az oroszokkal szemben. Ezért a jelenlegi helyzetben nem fog ez komoly konfrontációt okozni Amerikával egyik arab ország számára sem, vélekedik Sayfo Omar. Bár Szíria helyzete továbbra sem nevezhető rózsásnak, látszik, hogy a térség országai hajlandóak komoly lépéseket tenni azért, hogy amennyire lehet, normalizálódjon a helyzet.
Nyitókép: Aszad Abu-Dhabiban (fotó: UAE Presidential Court / Handout / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP)
A népszerű republikánus influenszer gyilkosáról kiderült, hogy egy transzneművel élt együtt, és hiába republikánus a családja, ő maga régen radikálisan balra tolódott. Nem a Charlie Kirk elleni az első transzneműséggel kapcsolatos, egyben keresztényellenes merénylet Amerikában. Összefoglalónk.
Az amerikai vállalatok a harmadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják jelenleg Magyarországon.
Érik az Izrael-ellenes koalíció a katari támadás után.
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
Ukrajnában is beszédtémát szolgáltatott a miniszterelnök vasárnapi előadása.
Nem mindennapi jelenetek.
