Nagyon kiakadt Ukrajna a FIFA-ra, bocsánatkérést követel
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
Politikusok és újságírók egyaránt vehemensen tiltakoznak Macron szavai ellen.
Húsvétvasárnap nem volt szünnap a nemzetközi politikában: aznap született meg a Kínából hazatérő Emmanuel Macron francia elnök POLITICO-interjúja az elnöki repülő, a COTAM Unité fedélzetén. Ebben az elnök a következő főbb állításokat tette Tajvanról:
Európai vezető ilyen nyílt Amerika-kritikát talán még soha nem fogalmazott meg, Macron esetében ráadásul a túlárazott amerikai gázzal és az európai autóiparnak súlyos károkat okozó „inflációcsökkentési törvénnyel” kapcsolatban is elhangzottak Amerika-kritikus nyilatkozatok.
***
Norbert Röttgen CDU-s parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter, a Bundestag külügyi bizottságának volt elnöke hosszú tweetfolyamban kelt ki Emmanuel Macron kijelentéseivel szemben. Röttgen úgy látja, „Macron kínai útját Hszi melletti PR-műveletté tette, és európai külpolitikai katasztrófává“. „Az európai szuverenitás gondolatával, melyet az USA-tól való távolság, nem pedig a vele való partnerség által definiál, egyre inkább elszigeteli magát Európában“ –
Röttgen megdöbbenve konstatálja, hogy Macron szerint „Kína és Tajvan nekünk, európaiaknak nem probléma“. Úgy gondolja, ha Macron tényleg így hiszi, az „nem csak naiv, de mindenekelőtt veszélyes“, mert „egy Tajvan elleni támadás annál valószínűbb lesz, minél inkább gondolja Hszi, hogy Európa egy ilyen konfliktusban semleges lesz“. Röttgen ugyanakkor leszögezi: „Nem vagyunk semlegesek!“
A képviselő felhánytorgatja Macronnak, hogy „már korábban is kiábrándította a baltiakat, közép- és kelet-európaiakat
azzal, hogy majdhogynem semmit nem tett Ukrajna kapcsán“,
és „szinte már ironikus, hogy éppen Macron, aki még Scholznál is kevesebbet tesz Ukrajnáért, idegeníti el az Egyesült Államokat Kínáról szóló kijelentéseivel“. Röttgen hálát ad az Egyesült Államoknak önzetlen segítségéért: „Senki nem tesz többet Ukrajnáért, mint az Egyesült Államok, pedig európai békerendszerünk az, amely Putyin támadása alatt áll“ – szögezi le Röttgen. Szerinte a macroni politika Európát „geopolitikai zsákutcába“ vezeti, azok nem szuverenitást, hanem elszigetelődést fognak eredményezni.
Marie Agnes Strack-Zimmermann szabadságpárti politikus, aki 2021 óta elnökli a Bundestag honvédelmi bizottságát, szintén határozottan elítéli európai párttársa, az FDP-hez hasonlóan a Liberálisok és Demokraták Európáért Pártban (ALDE) politizáló Macron megjegyzéseit. Úgy fogalmazott, „Kínával kapcsolatos fellépésével és a megnyilvánulásaival Emmanuel Macron nem csak magának, hanem főként Európának masszívan ártott.
Európa nem semleges pufferzóna, hanem azok oldalán kell állnia, akik a demokráciát tisztelik,
a területi határokat pedig elismerik“.
Reinhard Bütikofer német zöld EP-képviselő, az Európai Parlament Kína-delegációnak vezetője szerint
Macron kínai látogatása „teljes katasztrófa“ volt, az európai stratégiai autonómia pedig „légvár“.
A Die Welt éles hangvételű véleménycikkben határolódik el Emmanuel Macron kijelentéseitől. Írásukban azt írják,
Macron gondolata egy autonóm Európáról hibás és veszélyes”,
hiszen ezzel az elképzelésével „Európa legfontosabb szövetségesét, az USA-t sérti meg”. Szerinte „hibás és életveszélyes” eltávolodni a stabilan Tajvan oldalán álló USA-tól, hiszen ha az USA Marco Rubio floridai szenátor javaslata szerint Ukrajna ügyében kivonul Európából, az „nem csak Kijev, hanem Brüsszel és Berlin számára is rémisztő gondolat”. „A Putyin elleni közös fellépés által megerősített transzatlanti szövetségben nem keletkezhetnek szakadások”, különben Európa Kína vazallusává lesz.
A Tagesspiegel „Macron nagyzási hóbortjáról” cikkezik, amely szerintük „megosztja és gyengíti a Nyugatot”.
A Bild pedig arról ír, Macron „veszélyesen letérdelt Kína előtt”:
Miközben az USA támogatja Ukrajnát és ezzel Európát védi, Macron Amerikától való elfordulást követel”.
A lapnak nyilatkozó szakértő, a Nottinghami Egyetem Kína-kutatója, Andreas Fulda szerint Macron igényeivel ellentétben Európa nem tudja kihúzni magát a tajvani konfliktusból, „ez veszélyes tévhit”. Ennek oka Fulda szerint az, hogy „Biden többször világossá tette, hogy az USA Tajvannak segíteni fog egy kaotnai támadás esetén. Ha Hszi Csin-pingnek mégis sikerülne bevennie a demokratikus szigetországot, ezzel véget érne az USA által garantált liberális nemzetközi rend”.
A szakértő ezért Macron szavai után azt várja, „Scholz most valljon színt: Mit tud és mit fog Németország tenni azért, hogy Tajvant megmentse Ukrajna sorsától?”
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer