Franciaország
18:002024. június 25.
Lengyelország
Hollandia
18:002024. június 25.
Ausztria

Bidenék támogatták, mégsem áll be Amerika mögé: ez Lula brazil elnök első száz napja

2023. április 14. 06:21

A szélsőjobboldalinak titulált Bolsonaróval szemben ő volt a progresszívek régi-új reménysége: a hatalomba visszatért Lula azonban inkább Brazília autonóm útját járná tovább vezetőként.

2023. április 14. 06:21
null

2022 októberében a brazilok leváltották addigi elnöküket, Jair Bolsonarót, akinek helyére a munkáspárti, korábban kétszeres elnök Lula da Silva került. Akkoriban a nyugati világ mainstream politikusai és médiumai Bolsonaro buktatásán munkálkodtak, s ugyanakkor felemelték a progresszívnek tartott Lulát.

Most, 100 nappal azután, hogy a baloldali politikus átvette Brazília irányítását, már le lehet vonni következtetéseket eddigi bel- és külpolitikai intézkedései alapján, és az is kezd látszani, mennyire volt kifizetődő a Lula-lobbi Amerikának.

Ki is az a Lula da Silva, milyen intézkedéseket hozott elnökként, és miben különbözik mostani elnöksége a két korábbitól?

Lula fent és lent

Lula da Silva egyáltalán nem ismeretlen azok számára, akik az elmúlt évtizedekben követték a külpolitika történéseit. Brazília munkáspárti elnöke

egyszerre mondható nagyon sikeres és botrányos politikusnak.

Szegény családból származott, már 12 évesen dolgoznia kellett. Nem volt még 20 éves, amikor belépett a vaskohászok szakszervezetébe São Paulóban. 1980-ban több szakszervezetei taggal közösen megalapította mostani pártját, a brazil Munkáspártot. Több sikertelen indulás után 2002 októberében, 57 évesen végül megnyerte az elnökválasztást, majd 2006-ban ismét bizalmat szavaztak neki. Így egyhuzamban nyolc évig volt Brazília köztársasági elnöke.

Lula népszerű elnöknek számított. Munkáspárti politikusként sokat tett a szegények felkarolásáért, a társadalmi egyenlőség előmozdításáért, amelynek köszönhetően több mint hétmillió brazil lépett fel a középosztályba.

A sikerek után 2011-ben Lula eggyel hátrébb lépett, igaz, utódja, Dilma Rouseff elnöksége alatt is aktívan politizált. 2018-ban úgy döntött, újraindul a választáson a jobboldali Jair Bolsonaróval szemben. Ám a választás előtt fél évvel, 2018. április 7-én a rendőrség letartóztatta Lulát a Lava Jato művelet nevet viselő nyomozás következtében. A műveletben pénzmosás vádjával vettek őrizetbe több politikust is, akiknek közük lehetett az ország legnagyobb olajcégében, a Petrobrasban végbemenő több milliós korrupcióhoz.

Letartóztatásakor Lula beszédet mondott az összeverődött tömegnek, amelyben egyrészt mártírnak írta le magát, másrészt kilátásba helyezte, hogy újult erővel, büszkén fog visszatérni a politikai porondra. A politikus akkor még nem tudhatta, meddig lesz fogságban, ezért mindkét eshetőségre felkészült.

Lula végül 580 napot töltött a börtönben.

Végül 2022. április 7-én, pontosan négy évvel letartóztatása után Lula visszanyerte politikai jogait a bírósággal szemben, majd azonnal be is jelentette, hogy indul az elnökválasztáson.

2022 októberében pedig legyőzte ellenfelét, Bolsonarót. Így másfél év börtön után újra a csúcson volt: harmadszor is ő lett Brazília köztársasági elnöke.

Vissza a hatalomba

Azt, hogy harmadszor is megválasztották az ország elnökének, nem csak személyes népszerűségének köszönhette.

Lula győzelme sokkal inkább Bolsonaro veresége volt.

Ahogy más szélsőjobboldalinak címkézett politikusok esetében is, az egy-egy elleni párharcban sokan szavaztak inkább Bolsonaro ellen, mint Lula mellett.

Forrás: Sarah Silbiger / POOL / AFP
Forrás: Sarah Silbiger / POOL / AFP

 

Jair Bolsonarót sok vád érte, hogy nemzetközi szinten elszigetelődik, ez azonban egyáltalán nem volt így. Donald Trump korábbi amerikai elnökkel kifejezetten jó viszonyt ápolt, csakúgy, mint több jobboldali politikussal, köztük Orbán Viktorral is. Ami a kínaiakat illeti, a kisebb súrlódások ellenére (például, hogy 2020-ban Bolsonaro kijelentette, hogy nem vásárolnak tőlük Covid-vakcinát) szövetségesként számoltak Bolsonaróval a nyugattal szemben. 2009 óta Kína Brazília legnagyobb kereskedelmi partnere, megelőzve az Egyesült Államokat, ezért is volt fontos a két ország közötti jó politikai viszony.

Ezek után nem csoda, hogy a Biden-vezette amerikai kormány már nem barátkozott Bolsonaróval,és egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy Lula győzelmét remélik.

Végül nagyon szoros második fordulóban, 51-49 arányban győzte le Brazília első börtönviselt elnöke jobboldali ellenfelét.

Brazília az új Lula irányítása alatt

Épp most volt száz napja, hogy Lula da Silva megkezdte harmadik elnöki ciklusát. Míg első két elnöksége alatt sokkal inkább a belpolitikai viszonyokra, a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdésére helyezte a hangsúlyt, úgy tűnik, a következő négy év sokkal inkább a külpolitikáról fog szólni. Szakértők szerint

a következő években Brazíliának alkalmazkodnia kell az átalakuló világrendhez,

amelyben az Egyesült Államok elveszítheti monopolhelyzetét és Kínával két fő pólust fognak alkotni. Éppen ezért a brazil államfő igyekszik mindkét országgal egyformán jó viszonyt kialakítani. Erre utalnak eddigi intézkedései és hivatalos látogatásai is.

Az első száz nap alatt három külföldi látogatást tett az amerikai kontinensen, jelenleg pedig Kínában van hivatalos úton, ahonnan hazafelé az Egyesült Arab Emírségekben is tesz majd egy kitérőt.

Nem sokkal beiktatása után először két szomszédos országba, Argentínába és Uruguayba látogatott. Buenos Airesben találkozott Alberto Fernández elnökkel, aki rossz viszonyt ápolt Bolsonaróval. Lula ezt a kapcsolatot igyekezett javítani.

Ezután pedig az Egyesült Államokba utazott, ahol az őt támogató Joe Biden elnökkel találkozott.

A két vezető többek között a környezet és a demokrácia védelmének jelentőségéről tárgyalt egymással.

A látogatás után úgy tűnt, Brazília inkább az USA felé szeretne közeledni, ám a közelmúlt több eseménye is arra utal, hogy Lula sokkal inkább mindkét fontos nagyhatalommal igyekszik jó viszonyt ápolni.

A március végi washingtoni Demokrácia Csúcstalálkozón Lula nem volt hajlandó aláírni azt a nyilatkozatot, amely elítéli Oroszországot az ukrajnai invázióért. Azt nyilatkozta: nem támogatja a csúcstalálkozó ilyen célokra történő felhasználását. Emellett azt is egyértelművé tette már elnöksége elején, hogy Brazília továbbra sem hajlandó fegyvert küldeni Ukrajnának, sokkal inkább közvetítő szerepet szeretnének vállalni a harcoló felek között.

Ha mindez nem lenne elég nagy pofon a Lulát feltétel nélkül támogató amerikai elnöknek,

a brazil államfő a héten Kínába utazott,

ahol Hszi Csin-pinnel személyesen tárgyal a két ország közötti gazdasági és politikai kapcsolatok javításáról.

Forrás: JOEDSON ALVES / AFP
Forrás: JOEDSON ALVES / AFP

Brazíliának több oka is van a kínaiakhoz közeledni. Egyrészt azért, mert az elmúlt években az ázsiai ország vált a brazilok első számú kereskedelmi partnerévé, amelynek következtében Luláék komolyan függnek Kínától. Az, hogy jelenleg Kína az egyik legnagyobb felvevőpiaca a brazil termékeknek, már önmagában ok a közeledésre, de azt is figyelembe kell venni, hogy az ország világpolitikában betöltött szerepe is folyamatosan erősödik.

Yi Shin Tang, a brazil Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének professzora szerint a két ország viszonya jelenleg nem kiegyenlített. „Kína sokat jelent Brazíliának, ám ez fordítva nincs így. A kínaiaknak megvan az erejük ahhoz, hogy véget vessenek a kapcsolatnak. Egyre kevesebb terméket importálnak Brazíliából, már termesztenek szójababot, megvannak az ásványkincs forrásaik, és képesek felvenni a versenyt a brazil mezőgazdasággal” – írja le a helyzetet a professzor. Szerinte Lulának a következő négy évben meg kell találnia Brazília helyét a világban, egyforma távolságban a két pólustól: az USA-tól és Kínától. Hozzátette, nem elég Amerikával jóban lenni, mert Kína egyre erősödik.

Emellett meg kell erősíteni Brazília BRICS-ben betöltött szerepét is, ahol Kína jelenleg monopolhelyzetben van.

(A BRICS a Nyugat által vezetett világrendszer különböző jelentős kihívóinak, Oroszországnak, Kínának, Indiának, Brazíliának és Dél-Afrikának a laza szövetségét jelenti.)

A nemzetközi kapcsolatépítés mellett az új elnöknek már belpolitikai téren is komoly kihívásokkal kellett szembenéznie. Bolsonaro hívei még januárban megrohamozták Brazíliavárosban a kongresszus, a Planalto elnöki hivatal és a legfelsőbb bíróság épületét. A tüntetést a rendőrség könnygázzal oszlatta fel, majd többeket letartóztattak.

Szintén januárban egy másik problémával szembesült a szövetségi kormány: a humanitárius válság súlyosbodásával a Yanomami őslakosok körében. Az illegális bányászat, valamint az állami támogatások hiányában több probléma is felütötte a fejét az őslakosok körében, akik egyszerre szenvedtek maláriától, éhínségtől, higanymérgezéstől és tüdőgyulladástól. A kormány eltávolította az illegális bányászokat, az őslakosoknak pedig igyekeztek segítséget nyújtani. Hónapokkal az eset után viszont még mindig nem oldódott meg a helyzet.

Alig száz nap alatt Lulának már több szerencsétlen megjegyzése is volt, amelyek kisebb felháborodást keltettek. Az egyik ilyenre egy márciusi beszédében került sor, amikor azt nyilatkozta, minden kellemetlenség ellenére a rabszolgaság „jó dolgot hozott magával, ami nem más, mint a népesség keveredése”.

Igaz, még fél év se telt el Lula hatalomátvétele óta, de máris látszik, hogy

ahogy Bolsonaro idejében, Brazília most is igyekszik a saját útját járni.

Akárhogy is alakul az elnökség további három és fél éve, Lula megcsinálta, amit 2018. április 7-én, letartóztatása napján megígért: a börtönből „még erősebben, felemelt fejjel tért vissza a csúcsra”.

 

Nyitókép: Mateus Bonomi / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Reszelő Aladár
2023. április 14. 20:37
Az a lényeg, hogy a lipsi sajtó megmondja, hogy kit kell szeretni és kit gyűlölni, függetlenül attól, hogy mit tesznek. Bolsonarot gyűlölni kellett, mert Trumpot is. Trump még mindig az, aki újra hatalomra kerültve BIZTOSAN lángba borítaná a világot (ugye ő nem kezdett egyedül háborút), bezzeg Biden nem köttet tűzszöntetet sem az ukránokkal és folyamatosan provokálja macit.
Nasi12
2023. április 14. 09:38
A brazilok tanultak amerikától. Mindegy milyen szinü az elnök, az országuk érdekét tekinti elsödlegesnek. A németek tanulhatnának tölük.
BillyTheKid
2023. április 14. 08:15
Kicsit más ott a baloldal, mint itt. A "brazil Dobrev" már rég nyalná ezerrel az USA picsáját, beszállna a szankciókba, küldene fegyvert. Csak nekünk jutott ilyen szolgalelkű, nyugat-kapca ellenzék.
stug
2023. április 14. 07:11
Még egy marxista támogatótok a német Linke mellett: hajrá, magyar "jobboldal"!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!