Ha egyszerűen össze lehetne adni az ECR és az ID erejét, akkor egy a Néppárttal és a szocialistákkal versengő konzervatív-jobboldali-radikális pártcsalád jöhetne létre – de az elmúlt évek mutatták meg azt, hogy ez a mutatvány politikailag egyelőre nem megvalósítható, a pártcsaládokban lévő, saját országaikban sokszor egymással versengő, vagy másképp ellenérdekelt pártok miatt.
De ettől még nem aludhat nyugodtan az Európai Néppárt vezetése,
amelynek tagpártjai most egy nagyobb európai országban sem adnak miniszterelnököt.
És ott a Fidesz ügye: Manfred Weber és más mérsékelt néppártiak elintézettnek hihették a Fidesz és a Néppárt útjainak szétválásával a „magyar problémát”, és így már nem kell magyarázkodniuk a baloldali pártoknak és sajtónak emiatt; ugyanakkor a Fidesz mint magyar vezető kormánypárt távozása a Néppárt politikai gyengülésével is járt. Ugyan most magyar részről a KDNP tagja a Néppártnak, de a Fidesz és a Néppárt elidegenedése nem segít az EPP-nek hosszú távon megoldania ezt a konfliktushalmazt.
Ha Manfred Weber az EPP előretörése helyett csak politikai bukdácsolásokat tud bemutatni, ha nem tud mit kezdeni a szocialisták botrányaival, ha belegabalyodik az ECR felé nyitásba – s ha mindez párosul egy a Manfred Weber legszűkebb köreihez kapcsolódó korrupciógyanús sztorival –,
nos, az erősen befolyásolhatja Weber további politikai ambícióit.
Különös tekintettel a 2024-es európai parlamenti választásokra és az azt követő uniós poszt-osztozkodásokra.
Nyitóképen: Manfred Weber (Frank Hoermann / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP)