Az oroszok, ha elszabadulnak: 80 éve hozták nyilvánosságra a katyńi vérengzés tényét

2023. április 13. 08:49

A szovjet belügyi szervek 1940 tavaszán fogságba esett lengyel tiszteket mészároltak le, a bűntény áldozatainak száma megközelíti a 22 ezret. Az oroszok évtizedekig tagadták a mészárlást.

2023. április 13. 08:49
null

Katyńi vérengzés néven ismerik azt a tömeggyilkosságot, melyet a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntésére hajtott végre az NKVD a Szovjetunió területén lévő hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és főtisztek ellen.

Az áldozatok számát a különböző becslések 15 000 és 22 000 fő közé teszik.

A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katyńban, a Tver melletti Mjednojében és a Harkov elővárosát képező Pjaticsaki erdeiben tömegsírokban hantolták el.

A németek 1941. június 22-én megtámadták a Szovjetuniót, egy hónappal később Katyńt is elfoglalták. A tömegsírokat 1942-ben a helyi orosz lakosság útmutatása nyomán egy pályafenntartó vonat lengyel kényszermunkásai találták meg, a német hatóságok 1943. február 18-án kezdték el az exhumálásokat. Mintegy 400 holttest kihantolása után, 1943. április 13-án a berlini rádió kommünikében adott hírt a szovjetek által meggyilkolt lengyel katonatisztek tömegsírjairól. Idén van ennek az eseménynek a nyolcvanadik évfordulója

A németekkel élet-halál harcban álló Szovjetunió szövetségesei kétkedve fogadták a bejelentést, a brit és amerikai kormány hallgatott. A szovjet hatóságok a németeket vádolták a mészárlással, a Nemzetközi Vöröskereszt bevonásával folyó vizsgálatba gyanús módon azonban nem egyeztek bele.

Magyar vonatkozás

A tömegsírok vizsgálatában a magyar Orsós Ferenc (1879-1962) patológus is részt vett.

Ez ügyben adott szakértői véleményéért háborús főbűnösnek nyilvánították.

Az igazság azóta kiderült, bár egyes hazai források tekintetében még várat magára.

A szovjet időkben nem lehetett beszélni róla

A Katynban történtekről a szocialista blokk országaiban nem beszéltek, ha a téma néha mégis szóba került, a hivatalos szovjet álláspontot ismételték.

A Szovjetunió csak a kelet-európai rendszerváltások idején ismerte el hivatalosan felelősségét. Mihail Gorbacsov szovjet államfő jelképes módon, 1990. április 13-án adta át Moszkvában Wojciech Jaruzelski lengyel elnöknek az 1939-40-ben fogva tartott lengyelek névsorát tartalmazó dokumentumok másolatát, a TASZSZ szovjet hírügynökség pedig közleményben ismerte el, hogy a katyni gyilkosságokat az NKVD követte el. A Szovjetunió szétesése után az orosz parlament 2010-ben ismerte el, hogy a tömeggyilkosságokat Sztálin és más szovjet vezetők utasítására hajtották végre.

Lengyelországban 1992-ben kerültek nyilvánosságra az orosz levéltárakban őrzött, korábban államtitoknak minősített dokumentumok, a mészárlásról 2007-ben forgatott felkavaró filmet az apja halála miatt személyesen is érintett Andrzej Wajda. A lengyel parlament alsóháza, a szejm 2007. november 14-én a vérengzés nyilvánosságra hozatalának napját, április 13-át a katyni bűntény áldozatainak emléknapjává nyilvánította.

Nemzetközi szakértők és a lengyel hivatalos szervek is azt szorgalmazzák, hogy az ügy el nem évülő, emberiesség elleni bűntettként, népirtásként kerüljön jogi lezárásra. Az orosz álláspont szerint a katyni vérengzés bűncselekménynek minősül ugyan, de elévült, az orosz legfőbb katonai ügyész 2010-ben kijelentette: nem lát okot arra, hogy a megölteket a politikai megtorlások áldozatainak minősítsék és rehabilitálják. Az áldozatoknak számos emlékmű és a 2015-ben Varsóban megnyílt Katyni Múzeum állít emléket, a közép-európai fővárosok közül elsőként 2011-ben Budapesten, Óbudán avatták fel a katyni mártírok emlékművét.

A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a katyńi bűntény áldozatainak emléknapja. 

(MTI. Gov.pl).

Nyitókép: Joe Klamar / AFP

Összesen 86 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
stug
2023. április 13. 14:31
"Sztálin „kegyetlen, de sikeres vezető”, a terrorja pedig „a fejlődés eszköze” – hogyan állította Putyin a diktátor mellé az oroszokat?" https://rtl.hu/kulfold/2022/10/02/sztalin-oroszorszag-putyin-nepszeruseg-diktator-kommunizmus
letsgobrandon
2023. április 13. 13:03
az NKVD-ben is annyi volt az orosz mint az ÁVH-ban
Hohokam
2023. április 13. 12:36
..... szóval az oroszok úgy szabadultak el, hogy 1940 március 5-i dátummal Beria (nem-orosz) írt egy javaslatot Sztálinnak (szintén nem-orosz), hogy a lengyel hadifogoly tiszteket végezzék ki, amit a Sztálin által életben hagyott további Politburo tagok egy része szintén aláírt. Aztán valamikor röviddel később az ukránok szabadultak el, akik a katyni mészárláshoz képes többszörös számú lengyelt öltek meg (sztálini utasítás nélkül, német szövetségben és támogatással), és akiket a mai ukrán vezetők hősnek tekintenek. Ezen az ember nem csodálkozik, mert ugye primitív nacionalista állatokról van szó - de a lengyeleken igen, akik mindezek ellenére az ukránok hajthatatlan szövetségeseiként viselkednek (és minket basztatnak, akik azidőtájt százezerszámra fogadtunk be lengyel menekülteket, iskolázással és egészségügyi ellátással). Szóval nekik is a kurvaannyuk.
Himalája
2023. április 13. 12:34
"A tömegsírok vizsgálatában a magyar Orsós Ferenc (1879-1962) patológus is részt vett." A mészárlást 1940 márciusán történt, a németek pedig 1943 márciusábn tárták fel a sírokat. A sírok vizsgálatához több német-barát ország patológusait hívták meg. Nincs annak két hónapja, hogy nagy vihart kavart történész professzor Josef Skála bírósági elítélése Csehországban nyolc hónapra öt év felfüggeszettre, a népirtás tagadásáért a Katynyi vérengzéssel kapcsolatban. Ugyanis ez a professzor azt állítota, hogy ismerte azt a cseh patológust, kit szintén meghívtak a németek a tömegsírok viszgálatához. A cseh professzor elmondása szerint, a cseh F. Hájek patológusnak az volt a benyomása, hogy rengeteg hulla oszlás állapota nem lehetett három év, max 1 év, és ezt a benyomását csak évekkel később a háború után merte egy magánbeszélgetés során megemlíteni. Mindez egy cseh rádióműsorban hangzott el és a bírósag ezt a népirtás tagadásának minösítette.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!