Kifarolna Ukrajna mögül az Egyesült Államok?

Amerikai kormányzati forrásokra támaszkodva robbantotta a hírt a POLITICO: lassan széttöredezik az amerikai-ukrán háborús koalíció. „Több, mint egy évvel a háború kezdete után egyre nőnek a színfalak mögött a nézeteltérések Washington és Kijev között a háborús célok kapcsán, és potenciális konfliktusok vannak a láthatáron annak kapcsán, hogy hogyan és mikor ér véget a konfliktus” – írja a lap.

A POLITICO idézi Michael McCaul texasi republikánus képviselőt, a Képviselőház külügyi bizottságának elnökét, aki úgy látja: „A kormánynak nincs világos szakpolitikai célja, vagy egyáltalán célja. Az volna a cél, hogy elhúzzák ezt a dolgot, ahogy Vlagyimir Putyin akarja? Vagy hogy csak annyit adjunk nekik, amennyivel túlélnek, de nem győznek?

mondta a lapnak McCaul. Szavai rímelnek Kevin McCarthy frissen megválasztott házelnök azon ígéretére, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás nem lesz „biankó csekk”.

Három ponton van vita

A lap által megszólaltatott kormányzati emberek három ponton azonosítanak egyre súlyosbodó feszültségeket Washington és Kijev között. Az egyik az Északi Áramlat felrobbantása, a másik Bahmut (ahogy a lap írja, „egy stratégiailag jelentéktelen ukrán város”) védelme, a harmadik pedig a Krím.

Bahmut kapcsán az ukrán álláspont az, hogy minél tovább védik a várost, annál több idejük van a frontvonal mögött felkészülni egy esetleges ellentámadásra, ráadásul a városban az orosz haderő legütőképesebb részét, a wagnereseket tizedelhetik. A POLITICO szerint azonban „a kormányzat számos tisztviselője aggódni kezdett azon, hogy Ukrajna annyi élőerőt és lőszert használ el Bahmutban, hogy az gyengítheti képességüket egy nagyobb tavaszi ellentámadásra”. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egyenesen úgy fogalmazott: „Nem akarom lebecsülni azt a hatalmas munkát, amit az ukrán katonák és vezetők Bahmut védelmébe fektettek –

Kijev azonban egyelőre elengedi a füle mellett az amerikai tanácsokat arról, hogy adják fel végre Bahmutot.

Eközben nemrég amerikai és német orgánumok amerikai titkosszolgálati információkra hivatkozva megjelentettek egy újabb elméletet az Északi Áramlat felrobbantásáról, amely mögött „ukránpárti csoportot” sejtenek. (Az elméletben számos biztonságpolitikai szakértő kételkedik, Robert C. Castel például „a világ leggyermetegebb dajkameséjének” nevezte.) A POLITICO úgy értékel, az új értesülés „megdönteni látszik azt az elméletet, hogy az orosz gázt Európába szállító csővezetékek szabotázsáért Moszkva felel”. A lap által megkérdezett titkosszolgálati elemzők úgy nyilatkoztak, „nem hiszik, hogy Zelenszkij vagy munkatársai érintettek lennének a szabotázsban”, ugyanakkor azt gondolják,

A pénzcsapok zárulnak

A POLITICO arról is értesült, hogy az amerikai kormányzatban egyre többen kifogásolják Kijev folyamatos követelőzését, valamint azt, hogy „Zelenszkij időnként nem mutat megfelelő hálát”. McCaul szerint úgy a kormány, mint a Nemzetbiztonsági Tanács megosztott a fegyverszállítások kérdésében. A Pentagon pedig nemrég blokkolta állítólagos orosz háborús bűnökhöz kapcsolódó titkosszolgálati információk megosztását a Nemzetközi Büntetőbírósággal. Miután ez nyilvánosságra került, a Fehér Házban a lap szerint attól kezdtek félni, hogy a háborús bűnök eltussolása „ártani fog annak a morális érvelésnek, amit az USA alkalmaz Ukrajna támogatására az orosz háborús bűnök és emberiesség elleni bűnök kapcsán”. Ráadásul Kijev a dollárok végtelen folyamára sem számíthat örökkön-örökké: „Bár Biden kitartó támogatást ígért, és egyelőre nyitva maradnak a kofferek,

– írja a lap.

Jelentős nézeteltérések várhatók emellett a Krím-félsziget kapcsán is. Zelenszkij ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy egész Ukrajna területét – ideértve a Krímet is – vissza kell venni azelőtt, hogy elkezdődhetne bármiféle béketárgyalás, ez a hozzáállás azonban az amerikai tisztségviselők szerint „csak meghosszabbítaná a háborút”. A Pentagon emellett a POLITICO szerint abban is kételkedik, hogy Ukrajna erői képesek volnának-e egyáltalán kiütni az oroszokat a Krímből, ahol azok már egy évtizede állomásoznak.

„Biden egyelőre ragaszkodik annak ismételgetéséhez, hogy az Egyesült Államok a háborút és békét érintő minden kérdést Zelenszkijre hagyja. De a sugdolózás elkezdődött Washington-szerte arról, hogy mennyire lesz ez tartható, ahogy a háború folytatódik, és közeleg még egy elnökválasztás” – összegez a lap.

Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo