Kísérletbe kezdtünk: a ChatGPT nevű, a nyilvánosságba az utóbbi hónapokban beszabaduló, mesterséges értelmen alapuló csetrobotot faggattuk az ukrajnai háborúról, annak aspektusairól. Írásunkhoz a szintén mesterségesértelem-alapú Midjourney által kreált illusztrációkat használunk.
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban
Arra kértük a Midjourney képalkotó program mesterséges értelmét, hogy az ukrajnai háborút ábrázolja olajfestményes stílusban. Egy gombnyomásra megalkotta. Cikkünket ezzel illusztráljuk.
Faggattuk és provokáltuk, a ChatGPT nevű csetbot elméletileg a megfelelő forrásokból táplálkozva értelmes kérdésekre értelmes válaszokat tud adni. Az utóbbi hónapokban a nemzetközi és a hazai nyilvánosságban is felkapott, mesterséges értelmen alapuló csetrobot szédületesen hasonlít egy emberi beszélgetőpartnerre, ráadásul magyarul volt képes csaknem szabatosan formába önteni „gondolatait”. Közlései azonban gyakran ellentmondanak a tényeknek, sőt egymásnak is. Alapvetően a háború lehetséges kimenetelére, Ukrajna – s benne Kárpátalja – helyzetére, sorsára, az erőviszonyokra és néhány történelmi ismeretre vonatkoztak kérdéseink.
Összefoglalóan: a csetbot egészen élethűen utánozta a legóvatosabb elemzők stílusát a háború kimenetele kapcsán. A magyar álláspont ügyében a magyar kormányzati kommunikációból merít, ám gond nélkül elhiszi az ukrán narratívát a nemzeti kisebbségek biztosított jogairól.
Olyan alapvető kérdésekre, mint hogy háborúban áll-e Oroszország és a NATO, még tudja az elméleti választ: nem, ám összességében hol békepárti lózungokat ereget, hol háborús héjaként csap le. „Ajánlott, hogy a politikai vezetők folyamatosan figyelemmel kísérjék a helyzetet, és intézkedéseket tegyenek a védelem érdekében, ha szükséges.” Óva inti a NATO és Oroszország vezetőit is, hiszen „a háború mindig lehetséges, ha két felelőtlen vezető és katonai erők összecsapnak”.
Ha már felelőtlenségről esik szó, rákérdeztünk, ki a felelős az orosz–ukrán háborúért, mire robotunk rávágta: „a felelősség a felek közötti konfliktusért kérdéses”, s hozzátette, hogy „Ukrajna folytatja a katonai harcot a szeparatisták ellen, ami bizonytalanságot és instabilitást okoz az ország keleti részén”. Aztán
arról beszélt, „az egyetlen biztos [dolog], hogy a konfliktusban érintett feleknek együtt kell dolgozniuk a békés megoldás érdekében”.
S hogy ki az agresszor? A ChatGPT felsorolta mindkét oldal érveit, „Ukrajna szerint Oroszország felelős az agresszióért, mivel 2014-ben Krímet annektálta, és támogatást nyújt a keleti szeparatista mozgalmaknak. Oroszország szerint az Ukrajna (sic!) az agresszor, mivel katonai erőt használt a keleti szeparatisták elleni harcban, és az Ukrajna vezetése ultranacionalista törekvésekkel vádolja az országot”.
Az esélylatolgatás a kedvencünk, e téren azonban nem igazán lehet számítani ChatGPT-re: az ukrán terület-visszafoglalás esélyei kapcsán annyit írt, hogy nehéz lesz, mert hát ott vannak az oroszok. Javasolta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának és „más nemzetközi szervezeteknek is aktívan részt kellene venniük a folyamatban, hogy megoldást találjanak a konfliktusra” – arról az apróságról megfeledkezik, hogy Oroszország az ENSZ BT tagja.
Az orosz–ukrán háborút „sokrétű és bonyolult” konfliktusként írta le a rendszer,
a nyugati fegyverek kapcsán pedig jött az egyrészt-másrészt: „egyesek szerint a fegyverszállítások segítenek Ukrajnának a védekezésben, és javítják a katonai egyensúlyt a háborúban, míg mások úgy vélik, hogy ezek a lépések csak súlyosbítják a helyzetet, és elnyújtják a háborút”.
Az orosz és az ukrán veszteségekről is kérdeztük, számok helyett a szokásos szlogent kaptuk: „a nemzetközi közösségnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a helyzetet, hogy megpróbálja megtalálni a megoldást a konfliktusra”.
A háború végét sem akarta megjósolni a csetbot, szerinte „függ a politikai megállapodásoktól és a konfliktusban részt vevő felek akaratától”. Mindenesetre egyértelműen állította, hogy az orosz hadsereg erősebb az ukránnál.
Hasonlóképpen semlegesen fogalmazott a Krím jogos tulajdonosáról: a terület „diplomáciai és politikai viták tárgya”.
Arra a felvetésre, hogy a minszki egyezménnyel csak az időt húzták a nyugati hatalmak, hogy az ukránok felkészülhessenek az oroszokkal szemben, azt felelte: „ez egy vitatott állítás, amelynek nincs tudományosan alátámasztott bizonyítéka”, mindenesetre az egyezmény betartásának hiánya a háború folytatódásához vezetett.
Az emberiesség elleni bűncselekmények témájában elmondta, hogy „mindkét fél részéről jelentettek orosz- és ukránellenes atrocitásokat”.
A kérdésre, hogy részt vesznek-e amerikaiak a konfliktusban, rávágta: „igen, az Egyesült Államok támogatja Ukrajnát a konfliktusban, például politikai és gazdasági segítséggel”, hozzátéve, hogy katonai akcióban nem vett részt. Amikor rákérdeztünk Joe Biden amerikai elnök ukrán területfelajánlással kapcsolatos állítólagos javaslatára, hamisnak nevezte az információt, s amikor Henry Kissinger hasonló tartalmú mondatait citáltuk, közölte, azok is hamisak. No comment.
„Nem lenne indokolt semmilyen politikai, gazdasági vagy katonai értelemben. A NATO és Európai Unió tagjaként Magyarország védelmet élvez, és a nemzetközi kapcsolatok alapján valószínűnek tűnik, hogy egy ilyen esemény elkerülhető.”
Hasonlóképpen vélekedik arról, ha esetleg Ukrajna tenne hasonlót, de óvatosabban fogalmazott: „ha ez történne, a NATO képes lenne a védelmére, de az események és a reakciók pontos megítélése a helyzet függvényében alakulhat”. A csetbot a második világháború idején szélsőjobboldali terrorszervezetet vezető Sztepan Banderával szemben igen elnéző: megjegyezte, hogy egyesek így látják, mások nemzeti hősként tisztelik.
A mesterséges értelem azt is tudni véli, hogy „Magyarország hivatalosan semleges marad az orosz–ukrán háborúban, és a konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket támogatja. Magyarország kapcsolatai mindkét féllel jók, de az Ukrajnával való kapcsolatok fontosabbak a magyar külpolitikában. Magyarország támogatja az Ukrajna állami egységét és területi integritását, valamint a békés megoldás keresését a konfliktusban. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait és a nemzetközi jogszabályokat is támogatja”.
Ennél is karakánabbnak mutatkozott a ChatGPT, amikor megkérdeztük, igaza van-e Ukrajnának, amikor számonkéri Magyarországon, hogy nem szállít neki fegyvert; a válasz: „a tagállamok jogosultak dönteni a saját fegyverszállításaikról,
így Magyarország is jogosult eldönteni, hogy fegyvert szállít-e Ukrajnának vagy sem.
Az ukrán kormánynak nem jogos diktálni más országok politikáját”. Amikor afelől érdeklődtünk, hogy mi Magyarország érdeke az ukrajnai háborúban, még tovább ment: „Magyarország érdeke, hogy megőrizze békét és stabilitást (sic!) a környező régióban, valamint hogy javítsa gazdasági és politikai kapcsolatait Ukrajnával”.
Azért ha már így alakult, rákérdeztünk a nemzeti kisebbségekre is. „Beleértve a németeket, a romákat, a magyarokat és másokat, történelmileg elszenvedték a diszkriminációt és a megkülönböztetést”, majd azt írta, hogy 2014 óta javulhatott a helyzetük – szegény naiv csetbot! Alkotmányjogból kikupálódhatott, ugyanis közölte: a kárpátaljai magyar közösség Ukrajnában valószínűleg nem szenved el szisztematikus elnyomást,
„de előfordulhatnak kisebbségi jogokat sértő esetek”.
Kárpátalja a robot szerint azért nem autonóm, mert „Ukrajna független állam, amelynek szuverenitása alá tartozik a terület”,
valamint „az ukrán és a magyar kormányoknak (sic!) együtt kellene dolgozniuk a terület politikai státuszának megoldására”.
Arra a provokatív kérdésre, hogy visszakaphatja vagy -szerezheti-e Magyarország a területet, a ChatGPT úgy felel: ez nem valószínű, noha rengeteg magyar él a területen, „a döntés a végleges visszatérésről Ukrajnától a magyar kormány részéről történő kérésre kell hogy szülessen”.
A csetbot történelmi ismeretei bővítésre szorulnak. Egyszer azt írta, nem tudni, hogy magyarok vagy ukránok érkeztek előbb Kárpátaljára – noha utóbbi népcsoport a honfoglalás idején még nem létezett. Ismételt kérdésünkre megjegyezte, hogy „az ukrán telepesek a 17. és a 18. században történt (sic!), az ukrán jelenét pedig a 19. században jelentős volt”; a magyar honfoglalás időszakát helyesen azonosította, de a kettőt már nem bírta összekötni.
Summa summarum: a korábban csak sci-fiben létező mesterséges értelemmel való, magyarul folytatott, értelmezhető párbeszéd
Egyéni és közösségi életünket, országunk és a világ irányítását még nagyon nem bíznánk rá e tanulékony, sima modorú robotra.
Új adóügyi reform teljesítését kötheti ki az EU a következő makrofinanszírozási támogatási részletek folyósításának feltételeként. A tervezett intézkedés összhangban áll az IMF korábbi elvárásaival, Ukrajnában azonban politikai ellenállást váltott ki.
A most hatályát vesztő veszélyhelyzeti rendelet több mint 20 termék behozatalát tiltotta meg Ukrajnából.
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
A Fidesz alapítója a választási vereség okairól, a Tisza térnyeréséről, valamint a jobboldal megújulásról is véleményt mondott.
Wadephul Ukrajnát tekinti példaértékűnek az energiaválság kezelésében.
Az ukrán gazdasági miniszter szerint ezt kétféle módon lehet orvosolni: mozgósítani kell a belső tartalékot, valamint haza kell hívni külföldről az állampolgáraikat. Ukránokra van szükségük Ukrajnában – húzta alá.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
