Dokumentumfilm a maffiavezérről
Rémtettek a Cosa Nostra élén
Messina Denaro nem minden célpontja volt olyan szerencsés, mint Costanzo: 1992-ben
lelövette Vincenzo Milazzo alcamói maffiavezért, három hónapos terhes párját, Antonella Bonomót pedig személyesen fojtotta meg,
hogy ne tudjanak tanúskodni a Cosa Nostra-perben. Aztán 1993-ban három nagyvárosi, több halálos áldozattal járó bombatámadás fűződik a maffiavezér nevéhez – egy Rómában, egy Firenzében, egy Milánóban.
Benne volt a keze két rendszeresen a maffia ellen ítélő bíró, Giovanni Falcone és Paolo Borsellino 1992-es meggyilkolásában is.
Legbrutálisabb gyilkosságát pedig 1996-ban követte el, amikor a tizenhárom éves Giuseppe Di Matteót, egy tanúvallomást tett maffiózó fiát elraboltatta Palermo környékén 1993-ban elraboltatta, majd
25 hónap fogva tartás után megfojtatta, és holttestét savban feloldatta.
A maffiavezér udvara
Matteo Messina Denaro furcsa eset volt a maffiafőnökök között, ugyanis nem volt hagyományos értelemben vett – és a Keresztapa-sorozatból jól ismert – családja: hosszabb-rövidebb ideig szeretői voltak, akiket maffiózói tevékenységétől függetlenül ismert meg, és igyekezett abba nem bevonni. Maria Mesiről, aki videójátékokat ajándékozott neki, már volt szó; vele egyébként majdnem rosszul járt, ugyanis a rendőrség 1998-ban Mesit követve rábukkant Messina Denaro egyik búvóhelyére az északnyugat-szicíliai Bagheriában, de a maffiózó még időben meglépett, és csak egy üveg Nutellát, egy másik üveg kaviárt, egy befejezetlen kirakóst és cigarettacsikkeket hagyott maga után.
De 1989-1993 között négy évig járt az osztrák Andrea Haslehnerrel is, a Hotel Paradise Beach recepciósával. Őt úgy ismerte meg Messina Denaro, hogy ebbe a szállodába rendszeresen betért maffiózó barátaival; s mikor Nicola Consales szállodatulajdonos 1991-ben panaszkodni kezdett Haslehnernek, hogy minek járnak ide ezek a maffiózók,
ugyanazon év februárjában – hogy, hogy nem – holtan találták.
Volt bűntársai vallomása szerint főhadiszállását Toszkánában tartotta, és valamilyen módon intézett magának külföldi nyaralásokat is, Bulgáriában, Ausztriában, Svájcban, Spanyolországban, Tunéziában és Görögországban is járt.
Miután egyszer Mesi miatt, majd 2000-ben szülővárosa, Castelvetrano belbiztonsági szervek által beszervezett polgármestere segítségével majdnem elkapták, a vég kezdete számára végül húga, Patrizia 2018-as letartóztatása lett. A hölgyet, aki közvetítője és fontos kommunikációs csatornája volt, 14 év börtönre ítélték.
A hatóságok feltehetőleg innen kezdve fejtették fel Messina Denaro hálózatát, míg aztán meg nem találták a szicíliai Palermóban, egy rendelőben, ahová orvosi kezelésre érkezett. Szökése utolsó évét egyébként Campobello di Mazarában töltötte, szülőhelyétől 8 kilométerre fekvő búvóhelyén – több tucat drága cipő, némi Viagra és óvszer társaságában.
Sorsa nem kérdéses, gyilkosságai több életfogytiglani fegyházat is kiadnak,
érdemei szerint a l’aquilai maximális biztonsági fokozatú börtönben fog megrohadni.
Egy latitantéval, „szökevénnyel” kevesebb lett tehát az olasz hatóságok listáján, amely az utóbbi évtizedben rohamosan zsugorodott, és már csak négy főt számlál, igaz, ebből három régi motoros. A Cosa Nostrából 1998 óta keresik Giovanni Motisit, a Motisi-klán vezérét; 1997 óta szökésben van a szárd emberrablók csoportjából Attilio Cubeddu, bár az sem kizárt, hogy ő már meg is halhatott; a Camorrából 2002 óta Renato Cinquegranellát keresik; a legzöldfülűbb maffiózó, az ’ndranghetához tartozó Pasquale Bonavota pedig 2018-ban került az olasz rendőrség toplistájára.
Nyitókép: AFP PHOTO / HANDOUT / ITALIAN CARABINIERI PRESS OFFICE