A baloldal megreformálná a menekülteket elosztó kvótarendszert, miután Berlinben lassan már nem tudják elhelyezni a menedékkérőket. A kevésbé leterhelt tartományok azonban hallani sem akarnak erről.
A németországi baloldal egy része az országba érkező menekültek elosztását szabályozó rendszer átalakítását szeretné elérni – olvasható több német lap hasábjain is. A cél: lehetővé tenni, hogy a menedékkérők könnyebben változtassanak lakhelyet Németországban, így kerülve el, hogy a három városállam – Berlin, Bréma és Hamburg – túltelítődjön velük. De az ötletnek nem mindenki örül egyformán.
Érdekes, hogy az ötletet a hamburgi és brémai főpolgármesterek mellett éppen a „sokszínűség” és a „világra való nyitottság” tollaival előszeretettel ékeskedő Berlin szociális ügyekért felelős, egyébiránt szélsőbaloldali szenátora vetette fel. A Die Linke soraiban politizáló Katja Kipping azt mondja, hogy
A jelenlegi rendszer a szenátor szerint rugalmatlan, mivel az egyes tartományok közötti költözködés adminisztrációs szempontból nagyon nehéz.
Tény, hogy az ukrajnai háború elől – illetve annak kapcsán – Németországba menekülők egy, a 2015-öshöz hasonló méretű menekülthullámot idéztek elő az országban, amelyre az ottani ellátórendszer egyáltalán nem volt felkészülve. Az RBB szerint csak Berlinben tavaly 85 ezer ember adott be tartózkodási kérelmet, közülük 46 ezren meg is kapták. Jellemző – mondhatnánk némi malíciával –, hogy a munkaügyi központokban viszont csak körülbelül húszezren jelentkeztek, legalábbis a berlini statisztikák szerint.
Az igaz, hogy a menekültek Németországon belüli elosztását
Az úgynevezett königsteini kulcsot még 1949-ben alkották meg a nyugatnémet tartományok vezetői, az eredeti célja pedig az volt, hogy meghatározza, hogy az egyes tartományoknak mekkora összegekkel kell hozzájárulniuk az NSZK tudományos projektjeihez. A kvóta kiszámításánál kétharmad részben a tartomány adóbevételeit, egyharmad részben pedig a népességet veszik figyelembe. Így lehet, hogy a viszonylag kis alapterületű, de nagy gazdasági erejű Hamburg kvótája magasabb, mint például Mecklenburg–Elő-Pomerániáé.
Az infografikán jól kivehető, hogy a königsteini rendszer a jómódúbb tartományokra ró nagyobb terheket, de az is megmutatkozik, hogy a gazdasági szempontból egyébként nem túl izmos (nota bene: a kvóta hangsúlyosabb részét az adóbevételek adják, amik viszont nincsenek mindig egyensúlyban a tényleges gazdasági erővel) Berlin szempontjából valóban nem a legelőnyösebb a jelenlegi szisztéma.
A többi tartomány részéről viszont eddig nem mutatkozott nagy reformhajlandóság, ami persze érthető is: túl az erkölcsösségen és azon, hogy a bajba jutottakon illik segíteni,
(migránst, bevándorlót, stb.) a saját környékére. Bajorország keresztényszociális belügyminisztere az ügy kapcsán azt mondta a Weltnek: „Tschentscher hamburgi főpolgármesternek inkább fel kellene ráznia a párttársait [az SPD-ben – a szerk.], hogy azonnal és sürgősen változtassák meg a szövetségi kormány politikáját, és ne vonzzanak még több migránst ide”.
Az ukrajnai menekülthullámmal párhuzamosan újra egyre súlyosabb problémát jelentő illegális bevándorlás miatt számos tartomány, például Észak-Rajna-Vesztfália vagy éppen Szászország már nem is fogad új menedékkérőket más tartományokból: az ottani befogadókapacitások ezek szerint már megteltek.
– sőt: a szélsőbaloldali kapcsolatairól ismert szociáldemokrata belügyminiszter, Nancy Faeser tárcájával éppen a német menedék- és állampolgársági jog megreformálásán dolgozik. Az új rendszer megkönnyítené a bevándorlást Németországba harmadik országokból is, emellett pedig egyszerűbbé tenné a német állampolgárság megszerzését is.
A nyitóképen: menekültszállás a bezárt tegeli repülőtéren, Berlinben. Fotó: CARSTEN KOALL / AFP
A német acélipar történelmi válságban van. A helyzet megoldására Berlinnek is a keleti nyitás lehet az utolsó esélye – épp az a stratégia, amelyet Orbán Viktor évekkel ezelőtt meghirdetett.
„Ezek az emberek tele vannak fojtott dühvel, ami teljesen elhomályosítja az elméjüket” – foglalta össze a véleményét Kötter Tamás.
„Nem mondhatják el, mire készülnek, mert akkor buknának” – emlékeztették Ruszin-Szendi Romuluszt.
„Ők akarnak kormányozni?” – tette fel a költői kérdést Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Szeretné már dűlőre vinni az ügyet Ursula von der Leyen.
„Második feleségével” közösen, gyermekei szeme láttára végzett a francia nővel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
„Az én Fehér Házamban ezek a szélsőséges nézetek nem voltak jelen.”
