Mi van? A francia külügyminiszter nem zárja ki, hogy francia katonákat küldjenek Ukrajnába!
Jean-Noël Barrot francia rakétákkal támadná Oroszország területét, Ukrajnát meg fölvenné a NATO-ba. Van kérdés?
Nem lesz egyszerű menet.
Továbbra is lát esélyt Svédország NATO-csatlakozására a skandináv ország miniszterelnöke, aki a svéd kormány és Ankara között a csatlakozással kapcsolatosan zajló viták közepette adott interjút csütörtökön a TT svéd hírügynökségnek. Ulf Kristersson kiemelte: Recep Tayyip Erdogan török elnök „sosem azt mondta, hogy bezárult minden ajtó” és emlékeztetett arra is, hogy az ügyben Ankarára a NATO-tagországok nagyrésze is nyomást gyakorolhat. Mindazonáltal hangsúlyozta:
„a török fél döntését csakis Törökország hozhatja meg”.
Bár a kormányfő nem említette a csatlakozás várható időpontját, leszögezte: nagyon rossz lenne a svéd nemzetbiztonság számára, „ha a szükségesnél hosszabb időt venne igénybe”. Hozzátette azt is, hogy minden a feszültségek elsimításán múlik, kiemelve, hogy bármikor kész találkozni Erdogannal. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter viszont csütörtökön azt mondta, jelenleg nem látja értelmét török-svéd-finn háromoldalú találkozónak, újságírók előtt pedig leszögezte,
bár részletekre nem tért ki.
Erdogan a hét elején azt mondta, Svédország nem számíthat Ankara támogatására a csatlakozással kapcsolatban, miután Törökország stockholmi nagykövetségének épülete előtt szombaton egy dán aktivista, Rasmus Paludan vezetésével elégették az iszlám vallás szent könyvét, a Koránt. Svédország, Finnországgal közösen, Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja után kérte felvételét a transzatlanti katonai-politikai szövetségbe.
A török kormány a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a többi között terroristának nyilvánított emberek, többnyire kurdok kiadását követeli.
(MTI)
Nyitóképen Ulf Kristersson. Fotó: JOHN THYS / AFP