Senki sem érti, hogyan dolgozik a mesterséges intelligencia, de amit csinál, az elképesztő – írja a hvg.
A mesterséges intelligencia segítségével immár meghökkentően realisztikus fotókat és műalkotásnak tűnő képeket hoznak létre, és ez sokakat aggaszt, hiszen felvetődik a kérdés, ez ilyen hatással lesz ez az emberi kreativitásra – ezekkel a nyugtalanító gondolatokkal foglalkozik a Hvg, amely bemutat vadnyugati söntésekben üldögélő, elszánt tekintetű, napcserzett arcú cowboyokat, londoni utcákon álló, cilinderes urakat, kalapos hölgyeket a XIX. századi fotókon, amelyekkel a minap rukkolt elő Mario Cavalli fotográfus.
A viktoriánus korai portréknak nemcsak a tűéles expozíció a közös jellemzőjük, hanem az is, hogy a szereplőik sosem léteztek, azaz fiktív személyek, a képeket egy mesterséges intelligenciára (MI) épülő képgenerátor algoritmussal, a Midjourneyvel készítette őket Cavalli, minden utólagos manipuláció nélkül.
A legnépszerűbb képgenerátorokkal – mint a DALL-E, a Stable Diffusion, az Artbreeder vagy az említett Midjourney – naponta 20 milliónál is több képet hoznak létre a felhasználók, és a végeredmény egyre illúziókeltőbb. Ezt a fejlődést az tette lehetővé, hogy az utóbbi években sikerült kombinálni a mélytanulás révén fejlődő mesterséges neurális hálózatokat a legjobb szövegfelismerő modellekkel. A technológia még mindig nem tökéletes: az algoritmus küszködik a helyes testarányokkal, és gyakran gabalyodik bele például az emberi kezek reprodukálásába. Mint Cavalli mesélte, az ő képein többször is hatujjú kezek vagy láb nélküli lovak jelentek meg.
Azt viszont senki nem tudja, mit kell mondani a gépnek, hogy tökéletes portrékat készítsen, az öntanuló MI működési elve még a készítői előtt is homályban marad. Csak annyi biztos, utasításokat, rövid leírásokat kell megadni, amelyek egy tömör mondatban foglalják össze, minek kell a képen szerepelnie.
Fotók: Mario Cavalli Facebook-oldala
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
Jó lenne, ha a politikában is inkább ezen a normális vonalon lennének.
Dobrev Klára és Magyar Péter vajon összebeszéltek, azért állítják valótlanul, hogy több millió magyar él már külföldön?
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
A mesterséges intelligencia (MI) képessége a felfedezésre, vagy akár a tudományos munka gépi intelligenciával történő segítése már közel 200 éve foglalkoztatja a tudósokat. Sokak szerint a számítógépek csak azt adják vissza, amire utasítjuk őket. Bár az MI ma sem képes önálló gondolkodásra, azért ez az állítás ma már egyre vitatottabb, hiszen egy okos gép kiváló eszköz lehet a feltalálók kezében. Mutatunk erre néhány példát.
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Az indoklásból az derül ki, hogy nem Gyurcsány embereivel, a régi baloldali káderekkel van bajuk, hanem azzal, hogy nincs szmsz.
