Igazi dalos pacsirta lett Magyar Péter a kamerák kereszttüzében (VIDEÓ)
Aztán hátat fordított és elsétált.
Senki sem érti, hogyan dolgozik a mesterséges intelligencia, de amit csinál, az elképesztő – írja a hvg.
A mesterséges intelligencia segítségével immár meghökkentően realisztikus fotókat és műalkotásnak tűnő képeket hoznak létre, és ez sokakat aggaszt, hiszen felvetődik a kérdés, ez ilyen hatással lesz ez az emberi kreativitásra – ezekkel a nyugtalanító gondolatokkal foglalkozik a Hvg, amely bemutat vadnyugati söntésekben üldögélő, elszánt tekintetű, napcserzett arcú cowboyokat, londoni utcákon álló, cilinderes urakat, kalapos hölgyeket a XIX. századi fotókon, amelyekkel a minap rukkolt elő Mario Cavalli fotográfus.
A viktoriánus korai portréknak nemcsak a tűéles expozíció a közös jellemzőjük, hanem az is, hogy a szereplőik sosem léteztek, azaz fiktív személyek, a képeket egy mesterséges intelligenciára (MI) épülő képgenerátor algoritmussal, a Midjourneyvel készítette őket Cavalli, minden utólagos manipuláció nélkül.
A legnépszerűbb képgenerátorokkal – mint a DALL-E, a Stable Diffusion, az Artbreeder vagy az említett Midjourney – naponta 20 milliónál is több képet hoznak létre a felhasználók, és a végeredmény egyre illúziókeltőbb. Ezt a fejlődést az tette lehetővé, hogy az utóbbi években sikerült kombinálni a mélytanulás révén fejlődő mesterséges neurális hálózatokat a legjobb szövegfelismerő modellekkel. A technológia még mindig nem tökéletes: az algoritmus küszködik a helyes testarányokkal, és gyakran gabalyodik bele például az emberi kezek reprodukálásába. Mint Cavalli mesélte, az ő képein többször is hatujjú kezek vagy láb nélküli lovak jelentek meg.
Azt viszont senki nem tudja, mit kell mondani a gépnek, hogy tökéletes portrékat készítsen, az öntanuló MI működési elve még a készítői előtt is homályban marad. Csak annyi biztos, utasításokat, rövid leírásokat kell megadni, amelyek egy tömör mondatban foglalják össze, minek kell a képen szerepelnie.
Fotók: Mario Cavalli Facebook-oldala