Az orosz katonai bloggerek ledöbbentek, az ukránok örülhetnek. De vannak racionális katonai érvek az oroszok látványos, szimbolikus erejű visszavonulási döntése mellett.
Írta: Somkuti Bálint biztonságpolitikai elemző, hadtörténész
Költség-haszon elemzés. Amikor Szurovikin tábornok a mai délután bejelentette az orosz csapatok visszavonását a szimbolikus jelentőségű Herszon városából, az embernek elkerülhetetlenül ez a fogalom jutott az eszébe. A nyugati sajtóban Armageddon tábornoknak elnevezett hivatásos katona ismét tanújelét adta annak, hogy a kezét semmilyen politikai megfontolás nem köti.
ráadásul harc nélkül, nem sokkal a háború megkezdése után. Éppen ezért kiemelt politikai jelentőséggel bírt, feladása azonban katonai okokból több okból is szükségessé vált.
Ugyan adta volna magát a sztálingrádi hasonlat, ahol nagyon hasonló körülmények között kellett a szovjet/orosz katonáknak küzdeniük, de ismét bebizonyosodott, hogy ez a háború teljesen más mint a 20. századiak.
A Herszon ellátását biztosító, a széles Dnyeperen átívelő Andrejevka hidat folyamatos támadások érték, amióta az ukrán fegyveres erők megkapták az amerikai HIMARS rakétavetőket.
ezáltal a lassú és körülményesen használható kompokra maradt az összeköttetés a két part között. Bár a közúti hídért folyó tüzérségi/légvédelmi összecsapás sokkal látványosabb volt, mint a másik hídért, a nova kahovkai víztározó gátján futó vasúti összeköttetésért vívott küzdelem, katonai szempontból az utóbbinak sokkal nagyobb szerepe volt. Ugyanis az orosz fegyveres erők logisztikája elsősorban a vasúton alapszik. Úgy néz ki, ez utóbbit is sikerült annyira megrongálni, hogy lehetetlen, de legalábbis nagyon nehéz legyen a Dnyeper túlpartjára összpontosított 5-10 ezer fős, a hírek szerint elit ejtőernyősökből álló orosz erő ellátása.
Úgy tűnik,
a politikai szemszögből kiemelt fontosságú, azonban katonai szempontból alacsony értékkel bíró terület megtartását. A Dnyepert és torkolatát ugyanis a keleti partról is ellenőrzésük alatt tudják tartani.
Bár tagadhatatlan, hogy a nehézfegyverekben, elsősorban tüzérségben jelentős hátrányban lévő ukrán fegyveres erőnek valószínűleg súlyos veszteségekkel kellett volna számolniuk egy modern nagyváros ostromakor, ez a védőknek is egyértelműen súlyos kockázatot jelentett volna, különösen egy széles folyóval a hátuk mögött.
A döntésből felsejleni látszik, hogy az orosz vezetés a katonai veszteségeinek minimalizálására törekszik; amiből viszont egyenesen következik, hogy
E fenti képet viszont némileg árnyalja, hogy a Wagner csoport már a tavasz óta ostromolt Bahmut városában harcol a hírek szerint, és északon is több kisebb orosz támadásról adtak hírt a vojenkorok, azaz az orosz katonai bloggerek. Ez utóbbiak körében azonban egyértelmű a döbbenet a herszoni döntéssel kapcsolatban – egyesek a napok óta lebegtetett béketárgyalásokkal hozzák összefüggésbe a döntést.
Mint minden ebben az igen furcsa háborúban, ez a döntés is nehezen értelmezhető ilyen röviddel meghozatala után. Csak bízni tudunk benne, hogy hamarosan többet is tudunk.
Nyitókép forrása: Liveuamap
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
Hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna a brit lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint.
Az EU új külügyi főképviselője arról is kifejtette a véleményét, hogy szerinte az orosz gazdaság katasztrofális állapotban van.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
