Magyarázkodás vagy sem? Mutatjuk, miért nem végeznek egy nap alatt Kaliforniában és sok másfelé Amerikában a szavazatszámlálással.
Mint írtuk, még legalább négy képviselőházi hely sorsa nem dőlt el a november 8-án tartott amerikai félidős választások óta. Vajon miért ilyen lassú a szavazatszámlálás?
Tudni kell, hogy Amerikában nem létezik személyi igazolvány, a szavazáshoz viszont regisztrálni kell. Emellett sokan szavaznak levélben vagy előre, vagy akár utólag.
A négy helyből három Kaliforniáé, érdemes tehát Kaliforniával kezdeni. A CNN még kedden ment utána a kaliforniai szavazatszámlálás lassúságának.
Nos, Kalifornia 2020 óta minden regisztrált szavazónak kipostázza a szavazólapot – ha kéri, ha nem, és ez a választások tisztaságáért aggódó republikánusoknak nem tetszik. Azért nem, mert 2005-ben a demokrata Jimmy Carter által vezetett bizottság állapította meg, hogy
Nos, ez Kaliforniát nem izgatja, sőt: ott még a szavazás után hét nappal is elfogadják a beérkező levélszavazatokat, ha a postai bélyegzőn november 8-i feladási dátum szerepel.
Hivatalosan pedig december 8-án kell leadniuk az eredményeket a kaliforniaiaknak, az államminiszter pedig december 16-án hirdet eredményt.
A 2020-as elnökválasztásokon 15 millió kaliforniai szavazott levélben – ami a szavazók 87 százalékát jelentette. Idén 22 millió kaliforniainak van szavazójoga.
Kaliforniában van Los Angeles megye, ami a legnépesebb amerikai megye, és állítólag a sok szavazó miatt is hosszúra nyúlik a számlálás. Nem is beszélve a levélszavazatokon szereplő aláírások ellenőrzéséről, ami ok időt vesz igénybe.
Az arizonai Maricopa megyében, ami magába foglalja a főváros Phoenixet, és Amerika második legnagyobb választókerülete, öt nappal a választások utánig ki lehet javítani a szavazatot (ballott curing). Például ha valakinél nem volt személyazonosságát igazoló irat a választások napján, akkor később, utólag, még öt napig igazolhatja magát. És Maricopa megyében lakik az arizonai szavazók 60 százaléka.
Az Egyesült Államokban a szavazási szabályok nagyon eltérnek a magyartól. A szavazási szabályok Amerikában tagállami hatáskörbe tartoznak, tehát kisebb-nagyobb mértékben tagállamonként eltérnek – sőt van olyan tagállam, ahol megyénként is. Emellett Észak-Dakota kivételével minden állampolgárnak, aki szavazni óhajt, regisztrálnia kell. A becslések szerint
Összehasonlításul: Az Egyesült Államok 328 millió lakosából 200 milliónak van választójoga, az utóbbi évtizedekben 58–67 százalékuk járult az urnákhoz. A népesség 76,3 százaléka fehér – ebből 18,5 százalék hispán –, 13,4 százalék fekete, 5,9 százalék ázsiai, 1,3 százalék indián és 3 százalék egyéb etnikumú.
Amerikában 7000-10000 közötti helyi választási bizottság működik, tagjaikat a helyi szabályoktól függően vagy államilag nevezik ki, vagy választják. Ők számolják a szavazatokat, beleértve a levélszavazatokat is, és képzik a választási önkénteseket.
ezért a regisztrációkor a szövetségi törvények szerint vagy a jogosítvány számával vagy a társadalombiztosítási (Social Security) szám utolsó négy számjegyével kell igazolnia magát a regisztrálónak. Tagállami szinten valamiféle személyazonosság-igazolást az ötvenes évek óta megkövetelnek, de 2006-ig egy tagállam sem követelt államilag kibocsátott, fotóval ellátott személyazonosság-igazolást. 2021-ig 36 állam vezette be szavazói személyazonosság valamiféle kötelező igazolását.
Az ilyen törvényeket azonban a demokraták gyakran perelik, mondván hogy az diszkriminatív: az érintett tagállamok fele találta magát bíróság előtt. Számos tagállamban a bíróságok érvénytelenítették az ilyen követelményeket. A kutatások szerint ugyanakkor az ilyen törvényeknek jelentéktelen hatása van a kisebbségi szavazók részvételére (de Georgiában például növelte is a feketék részvételi arányát, akárcsak máshol). Jelenleg hét államban van szigorú fotós igazolási követelmény, másik tizenegyben a követelmény nem szigorú, azaz máshogy is lehet igazolni magát a szavazónak; négy állam követel önigazolást fotó nélkül szigorúan, és 13 nem szigorúan.
A baloldal állandó kifogása, hogy a szegények és kisebbségiek számára a regisztráció nagyobb nehézséget okoz. A demokraták és a baloldali fekete érdekvédelmi szervezet, az NAACP a kezdetektől ellenezte a szigorú személyazonosság-igazolási követelményeket. A kutatások ezt nem támasztják alá. Az önigazolás-követelmények növelik a bizalmat a választások tisztaságában, aminek azért van erkölcsi és politikai értelme is, például a győztesek legitimációjára nézve.
Az előző évtized kutatásai szerint pedig a választók túlnyomó többsége szerint jó dolog megkövetelni, hogy fotós igazolvánnyal igazolják magukat a szavazók. A Pew 2021-es kutatása szerint fotós igazolványt követelne a republikánus szavazók 93 és a demokrata szavazók 61 százaléka. A Honest Elections Project ugyanez évi felmérése szerint
köztük a fekete szavazók 64 és a spanyolajkú szavazók 78 százaléka, és a megkérdezettek kétharmada szerint a személyesen szavazókra vonatkozó önigazolási szabályokat ki kellene terjeszteni a levélben szavazókra is.
A legtöbb államban a regisztrációval együtt a pártszimpátiát is kötelező jelezni, ami persze nem jelenti azt, hogy kötelező is oda szavazni, végképp nem jelent párttagságot vagy ilyesmit. Néhány tagállamban ugyanakkor nem kérnek pártszimpátia-deklarációt (például: Georgia, Michigan, Minnesota, Virginia, Wisconsin, Washington).
A 2020-as elnökválasztásokon a szavazók 46 százaléka adta le voksát levélben. Ezt meg lehet tenni a választások előtt is már jóval.
Huszonhét tagállamban és a Szövetségi Kerületben (Washington) legális az, ha civil szervezetek gyűjtik be és adják le a levélszavazatokat, nem pedig maga az érintett vagy családtagja vagy egy pártközi bizottság (ballott harvesting, ballott traficking). Ez rengeteg, bíróság előtt bizonyított választási csaláshoz vezetett már az amerikai történelemben, Floridában boleterosnak, Texasban politiquerasnak nevezik azokat a szavazatbegyűjtő embereket, akik gyakran fizetnek azért, hogy egy bizonyos pártra húzza be az ikszet a polgár, és adja nekik oda a szavazatát.
Akik levélben kívánnak szavazni, és igényelték ezt, vagy egyes tagállamokban minden szavazni regisztrált állampolgár postán kapja meg a szavazólapot, amit feladhatnak a postán, vagy személyesen leadhatják szavazatgyűjtő ládákba, vagy begyűjtik tőlük az említett civil szervezetek, vagy személyesen adják le a választás napján.
A levélszavazatnál fontos, hogy a borítékján szereplő szavazói aláírásnak egyeznie kell a nyilvántartott aláírással – az aláírások körül sok bonyodalom tud lenni, ez az egyik módja ugyanis a személyazonosság-ellenőrzésnek. A szavazatokat ezután géppel számolják.
Van, ahol a szavazatot kézzel adják le, és utána beszkennelik; van, ahol géppel szavaznak; és van, ahol a szavazatot automatikusan a szavazatszámláló gépbe továbbítják.
A demokraták évek óta dolgoznak azon, hogy minden tagállamban, de leginkább a 2020-as választások billegő államaiban fellazítsák a szavazási szabályokat. Jellemzően ellenzik az személyazonosság igazolásának követelményét, és minél jobban igyekeznek kiterjeszteni a választás napja előttre és utánra a levélszavazás lehetőségét. A „korai szavazatokat” külön tárolják, és nem a szavazókörökbe küldik, hanem egyben számolják – ezért tart oly sokáig a szavazatszámlálás egyes megyékben és tagállamokban.
Nyitókép: Seth Herald / AFP
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
Ukrajnában is beszédtémát szolgáltatott a miniszterelnök vasárnapi előadása.
Nagyon rossz helyzetbe kormányozta magát Chicago városa, ami az egyik legnagyobb adósságot halmozta fel az USA-n belül. Mindezt súlyosbítja a neki otthont adó tagállam, Illinois adóssága. A kormányzó és a polgármester is baloldali demokrata.
A Fehér Ház megerősítette a hírt.
Az osztrák lap szerint Donald Trump sosem fogja megkapnia Béke Nobel-díjat, amire úgy vágyik.
Mi lehet Kína titka? Kohán Mátyás egyenesen Pekingből fejti meg a titkot a Tempó legújabb epizódjában.
Rohamtempóban épül az ellenzék „szeretetországa”.
