A 2020-as elnökválasztásokon a szavazók 46 százaléka adta le voksát levélben. Ezt meg lehet tenni a választások előtt is már jóval.
Szavazatszüret
Huszonhét tagállamban és a Szövetségi Kerületben (Washington) legális az, ha civil szervezetek gyűjtik be és adják le a levélszavazatokat, nem pedig maga az érintett vagy családtagja vagy egy pártközi bizottság (ballott harvesting, ballott traficking). Ez rengeteg, bíróság előtt bizonyított választási csaláshoz vezetett már az amerikai történelemben, Floridában boleterosnak, Texasban politiquerasnak nevezik azokat a szavazatbegyűjtő embereket, akik gyakran fizetnek azért, hogy egy bizonyos pártra húzza be az ikszet a polgár, és adja nekik oda a szavazatát.
Akik levélben kívánnak szavazni, és igényelték ezt, vagy egyes tagállamokban minden szavazni regisztrált állampolgár postán kapja meg a szavazólapot, amit feladhatnak a postán, vagy személyesen leadhatják szavazatgyűjtő ládákba, vagy begyűjtik tőlük az említett civil szervezetek, vagy személyesen adják le a választás napján.
A begyűjtéssel sok apró probléma lehet.
A levélszavazatnál fontos, hogy a borítékján szereplő szavazói aláírásnak egyeznie kell a nyilvántartott aláírással – az aláírások körül sok bonyodalom tud lenni, ez az egyik módja ugyanis a személyazonosság-ellenőrzésnek. A szavazatokat ezután géppel számolják.
Van, ahol a szavazatot kézzel adják le, és utána beszkennelik; van, ahol géppel szavaznak; és van, ahol a szavazatot automatikusan a szavazatszámláló gépbe továbbítják.
A demokraták évek óta dolgoznak azon, hogy minden tagállamban, de leginkább a 2020-as választások billegő államaiban fellazítsák a szavazási szabályokat. Jellemzően ellenzik az személyazonosság igazolásának követelményét, és minél jobban igyekeznek kiterjeszteni a választás napja előttre és utánra a levélszavazás lehetőségét. A „korai szavazatokat” külön tárolják, és nem a szavazókörökbe küldik, hanem egyben számolják – ezért tart oly sokáig a szavazatszámlálás egyes megyékben és tagállamokban.
Nyitókép: Seth Herald / AFP