A hétköznapi emberektől a nagypolitikusokig sokan megrezzenhettek a világ körül a kedd esti órákban, amikor terjedni kezdett egy először hivatalosan meg nem erősített, homályos hír egy emberéleteket követelő, lengyel földet ért rakétacsapásról. Összefoglalónk!
Kedden kora este a rakéta-becsapódásról szóló első kósza Twitter-bejegyzések után egy lengyel kereskedelmi rádió riportja szólt részletesebben a történtekről.
Ezzel nagyjából egy időben a brit bulvársajtóban, majd a német Welttől a CNN-ig és a BBC-ig a szeriőz hírmédiában is megjelent a hír.
mások igyekeztek óvatosabban, feltételes módban írni az addig hivatalosan sehogy meg nem erősített hírekről.
Az incidenst követő órákban az amerikai Pentagon azt közölte: „Tisztában vagyunk azokkal a sajtóértesülésekkel, amelyek szerint két orosz rakéta csapódott be Lengyelországban, az ukrán határ közelében. Jelenleg nincs olyan információnk, amely megerősítené ezeket a jelentéseket, ezért tovább vizsgáljuk a helyzetet.”
A kialakult válsághelyzet miatt a lengyel államfő és a miniszterelnök a kormány nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága tagjaival tanácskozik – mondta el az ügy kapcsán megtartott első, kedd esti sajtóértekezletén Piotr Müller kormányszóvivő.
A lengyel szóvivő arra szólította fel a médiát, hogy „ne tegyen közzé meg nem erősített információkat”.
A lett védelmi miniszter a Twitteren ítélte el a történteket és biztosította szolidaritásáról a lengyeleket.
A litván elnök is reagált: szerinte „a NATO-terület minden centiméterét meg kell védeni, és Litvánia más NATO-országokhoz csatlakozva támogatásáról biztosította Lengyelországot”.
Magyar részről ismertté vált: a Barátság kőolajvezeték leállása és a lengyelországi rakéta-becsapódás miatt Orbán Viktor miniszterelnök este 8 órára összehívta a Védelmi Tanács ülését a Karmelita kolostorba.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az incidenst követő első megszólalásától kezdve azt hangsúlyozta, hogy szerinte konkrétan oroszok által kilőtt rakéták csapódtak be Lengyelországban. „Orosz rakéták találták el Lengyelországot. Hányszor mondta Ukrajna, hogy egy terrorista állam nem korlátozza magát a mi országunkra, és csak idő kérdése, hogy az orosz terror mikor lép tovább” – fogalmazott az ukrán államfő.
„Rakétát lőni a NATO területére, ez egy orosz támadás a kollektív biztonság ellen. Ez nagyon jelentős eszkaláció. Cselekednünk kell!” – hangsúlyozta Zelenszkij.
A rakétaincidenst követő napon ugyanakkor a lengyelek és az amerikaiak is hűteni kezdték a kedélyeket, és egyre hangsúlyosabban szerepelt a megszólalásokban, hogy ugyan orosz gyártmányú, de valószínűleg ukránok által kilőtt rakéta csapódott lengyel földbe. Szerda folyamán Andrzej Duda lengyel elnök azt közölte: „Semmi sem utal arra, hogy ez szándékos támadás lett volna Lengyelország ellen”, és szerinte „fatális baleset volt a kedd esti rakétabecsapódás”.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán azt mondta: ugyan az ukrán légvédelem rakétája csapódott Lengyelországba, de a háborúért magáért Oroszország a felelős. Hozzátette ugyanakkor: semmi sem utal arra, hogy Oroszország a NATO-tagállam Lengyelország megtámadására készülne.
Ukrajna és Oroszország nagy hatalmú szomszédja, Törökország részéről Erdogan elnök azt nyilatkozta: Oroszországnak semmi köze sincs a lengyelországi rakéta-becsapódásokhoz, technikai malőr történhetett – mondta a török elnök a G20-csúcstalálkozón a Bali szigetén fekvő Nusa Duában szerdán.
Oroszország saját hagyományaihoz híven egyből mindent tagadott: Moszkva szerint ők nem támadták Lengyelországot, ezt a feltételezést pedig provokációként értékelték.
Miután az ukrán vezetés továbbra is azt hangoztatta, hogy az oroszoké a felelősség, vagy legalábbis semmit nem lehet megállapítani még az incidensről, csütörtöktől kezdve egyre több mainstream nyugati lapban jelent meg a hír,
„Az ukránok nyíltan hazudnak” – a NATO egyik diplomatája így fogalmazott a Financial Times-nak, hozzátéve: az ukránok viselkedése kezd „egyre nevetségesebbé” válni.
A CNN pedig arról cikkezett: a legmagasabb szinten alakult ki feszültség az amerikaiak és a lengyelek, valamint az ukránok között. A rakétaincidenst követő órák eseményeit felgöngyölítő írásukban kifejtik: Joe Biden amerikai és Andrzej Duda lengyel elnök, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója közösen egyeztettek az értesülésekről, és az sem véletlen, hogy az érintett felek ugyanazt kommunikálták a történtek után.
A portál kitér arra: Zelenszkij ukrán elnök a rakétatámadás után és azóta is szeretne beszélni Bidennel, azonban erre eddig nem kapott lehetőséget.
Zelenszkijék azt az álláspontot képviselték, hogy orosz rakéta csapódott be Lengyelország területén (ez az állítás azóta némileg finomodott ukrán részről, bár Zelenszkij elég zavarosan fogalmaz: „nem tudja pontosan”, hogy mi történt, mindenesetre „meggyőződése, hogy orosz rakéta volt”).
Ezzel kapcsolatban a CNN azt írja:
és azt mondta: „lépjenek óvatosabban”, amikor az incidensről nyilatkoznak.
A CNN szerint a lengyeleket „frusztrálta Zelenszkij következetes tagadása azzal kapcsolatban, hogy az ukrán légvédelem lőhette-e ki a rakétát”.
Fotó: Twitter
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
Deák Dániel és Nógrádi György szerint az energiaellátásért folyó globális küzdelem újabb állomását láthatjuk a Török Áramlat elleni vajdasági robbantási kísérletben.
A Hotel Lentulai húsvéti epizódjában a kormányfő az Európai Unió háborús stratégiáját is jellemezte, miközben saját magát „született válságkezelőként” határozta meg.
Meg a Barátság kőolajvezetéket is elzárták, meg a Török Áramlatot is támadják.
A Tisza Párt propagandakatonája szakmailag és emberileg is nullának bizonyult. Minden bizonnyal Ukrajna volt, aki terrortámadást akart elkövetni a Vajdaságban a gázvezeték ellen.
Oroszország figyelmeztetett, hogy felülvizsgálja álláspontját Kijev uniós tagságával kapcsolatban, mivel az uniót veszélyesebb katonai szövetségnek tartja már, mint a NATO-t.
A politikus hangsúlyozta: akinek nem Magyarország az első, annak nem katonai pályán van a helye.
A miniszterelnök kiemelte, hogy személyi sérülés nem történt, a Török Áramlat gázvezeték pedig zavartalanul üzemel.
