Jön az őrségváltás: visszatérnek Litvániából a magyar Gripenek

Augusztus elseje óta – immár harmadik alkalommal – négy hónapon keresztül vezető nemzetként

vagyis a Balti légtérvédelmet (Baltic Air Policing).

A program története

A légtérrendészeti misszió még 2004-ben kezdődött, amikor a három szovjet utódállam – Észtország, Lettország és Litvánia – egy népszavazás eredményeként csatlakozott a NATO-hoz. Mivel a balti államok nem rendelkeztek önálló légierővel, így a NATO átvállalta légterük őrzését. Erre a három ország speciális földrajzi elhelyezkedése miatt volt szükség, hiszen keletről Oroszország és Fehéroroszország, dél-nyugatról pedig a kalinyingrádi orosz enklávé szomszédságában fekszenek. A missziót – négyhónapos váltásokban – a NATO készültségi erejének (NATO Response Force) tagjai látják el, az ebben való részvétel önkéntes jellegű.

A műveletet – aminek a Šiauliai nemzetközi repülőteret jelölték ki központnak – kezdetben négy vadászgép látta el, de 2014-ben

A NATO emellett kibővítette a misszióban résztvevő helyszíneket és az észtországi Ämari légibázisra és a lengyelországi Malborki bázisra is telepített gépeket. 

A magyar kontingens a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis

úgynevezett Quick Reaction Alert feladatot látva el. Ez azt jelenti, hogy azonosítatlan repülőgép észlelése esetén a vadászgéppárnak 15 percen belül a levegőbe kell emelkednie, harckész állapotban.

Minek kell történnie ahhoz, hogy felszálljanak a vadászgépek?

A készenlétben álló vadászgépeket abban az esetben riasztják, ha a Baltikumhoz közeli nemzetközi légtérben (vagy a Baltikum légterében) észlelnek azonosítatlanul repülő gépeket. Ez vagy azt jelenti, hogy a pilóta nem veszi fel a rádiókapcsolatot a légtérellenőrzést végzőkkel, vagy nincs repülési terve, vagy kikapcsolt fedélzeti helyzetjelzővel közlekedik.

Korábban mi is írtunk róla, a magyar légierő harmadik litván missziójának első két hónapjában hatszor riasztották a Gripeneket – minden alkalommal orosz gépek miatt. Ez abban a tekintetben mindenképp csökkenést jelent, hogy a második – 2019-es – műveletben a magyar gépeknek negyven éles riasztásuk volt négy hónap alatt.

Lapunk hamarosan a balti helyszínről tudósítja olvasóinkat az őrségváltásról!

Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor