Katari focivébé: minek mentünk oda?

„Elstartolt a katari futball-világbajnokság.

A nyitómérkőzést a tradícióknak megfelelően a házigazda játszotta Ecuadorral, és a meccs szerencsére különösebb botrányok nélkül zajlott. Ez nem volt teljesen evidens, már a rendezés odaítélését követő építkezés és a felkészülés során is érkeztek aggasztó hírek. Ezek igazolni látszottak a félelmet, hogy a rendkívül konzervatív, vagyonos, de szélsőséges társadalmi különbségekre épülő arab állam ideológiai és politikai szempontból sem teljesen kompatibilis a hagyományosan európai gyökerű futballkultúrával. A stadionok és egyéb létesítmények kivitelezési munkálatai során számos baleset történt – a rendező ország által meg nem erősített, több százas nagyságrendű halálesetet generálva.

Nem is olyan meglepő ez, a külföldi emberélet igen olcsó arrafelé.

A hírek szerint a kemény fizikai munkát többségében rosszul fizetett, félrabszolgasorban tartott vendégmunkások végezték, emberhez méltatlan körülmények között hajtva, alapvető munka- és egészségvédelmi garanciák nélkül. Az arab ország emellett európai mércével a nők és a melegek jogai szempontjából mérve középkori szinten jár. Ellentétben például egy Forma1-es futammal, itt a helyi kulturális sajátosságokkal szemben sokkal nehezebb szemet hunyni, ha a főként európai kultúrkörből érkező sportturisták jelentős része napokat vagy akár heteket is tölt a helyszínen.

Bár emberi jogi szervezetek, hírességek a rendezvény bojkottjára hívtak fel, a homoszexualitást büntetőjogilag kriminalizáló Katar azonban minden akadály és önreflexió nélkül folytathatta a felkészülést.

A máskor társadalmi érzékenységben stréber FIFA számára viszont sem a méltatlan munkakörülmények, sem a melegekkel szembeni jogszabályok nem jelentettek akadályt.”