Németországra a Brüsszellel folytatott jogállamisági vitában nem igazán számíthatunk.
Egyre közelebb az év vége, azzal együtt pedig az uniós pénzekről való megállapodás Brüsszellel a jogállamisággal összefüggésben. Brüsszelben decemberben döntenek arról, hogy visszatartják-e a Magyarországnak szánt mintegy 7,5 milliárd eurós uniós forrást, vagy megfelelőnek tartják a magyar kormány korrupcióellenes intézkedéseit.
Az EU visszatartja Magyarország 5,8 milliárd eurós, a koronavírus okozta károk helyreállítására szánt pénzt is, és további igazságügyi reformokat kér, mielőtt a pénzt felszabadítaná. A vita hevében hangoskodó német EP-s politikus, a Bundestag képviselői és a német kormány egyes tagjai is úgy látták, ideje letenni a garast egyik vagy másik oldal mellett.
Daniel Freundról november elején kiderült, hogy Budapesten tölt néhány napot. Erről szóló Twitter-üzenetében pedig igyekezett tisztázni: látogatása nem előítéletektől mentes a hazai állapotokat illetően. Közölte:
Megnézem közelebbről az EU-Bizottság híres 17 intézkedését (túl kevés) és azoknak a magyar kormány általi (rossz) végrehajtását”.
Freund november 9-én újra lecsapott a Twitteren: „Ursula von der Leyen már azelőtt túl elnéző volt Lengyelországgal és Magyarországgal a jogállamisági kérdésekben, mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát” – fogalmazott a zöldpárti EP-képviselő.
Egy nappal később, november 10-én a német szövetségi parlament, a Bundestag ült össze a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben. Az ülésen elfogadott dokumentum tartalmát a német kormány köteles figyelembe venni a Magyarországgal kapcsolatos álláspontjának kialakításakor.
Scholz szociáldemokrata pártja (SPD), a Zöldek és a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) – a kormánykoalíció három pártja – frakciója csütörtökön olyan indítványt tervez szavazásra bocsátani, ami
„felszólítja” a kormányt, hogy „alaposan vizsgálja meg”, hogy a magyarországi reformoknak van-e „fenntartható hatásuk a gyakorlatban”.
Komoly kétségek merülnek fel a magyar kormány politikai akaratával kapcsolatban, hogy „a szükséges reformokat nem csak betű szerint, hanem ténylegesen is végrehajtják-e” – áll a parlamenti indítványban.
A szavazáson az uniópártok (CDU/CSU) tartózkodtak, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pedig ellene szavazott. Utóbbi párt nevében korábban Björn Höcke szimpátiáját fejezte ki a magyar miniszterelnök iránt. a türingiai AfD tartományi párt- és frakcióvezetője példaképének nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.
Ő egy példakép, ő talán az egyik utolsó államférfi Európában” –
– szögezte le Höcke a weimari Weimarer Land tartománybeli Pfiffelbachban tartott türingiai AfD-országgyűlésen. Szívesen utazik Magyarországra, hogy szabadon lélegezzen. Magyarországon, mondta, az ember szabadon kifejezheti a véleményét.
Ugyanezen a napon, november 10-én a német külügyminiszter, Annalena Baerbock is megszólalt. A politikus Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálásával kapcsolatban fejtette ki álláspontját. Szerinte a csatlakozás kapcsán nincs „szürke zóna”, Magyarországnak állást kell foglalnia a bővítés kapcsán.
Baerbock egy későbbi nyilatkozatában, csütörtökön az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós pénzügyi támogatás kapcsán hozzátette: szerinte Magyarország „pókerjátszmát” folytat, belengetett vétójával nyomást próbál gyakorolni Brüsszelre egy különálló jogállamisági vitában.
Kép: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Nancy Faeser elmondta, hogy Németországban csaknem 25 millió ember bevándorlói gyökerekkel rendelkezik. Az elmúlt évtizedek alatt teljesen megváltozott az ország.
A német olvasók is szembesülhetnek rövidesen az igazsággal.
Az Európai Bizottságot természetesen nem zavarják az események.
A legjelentősebb német autógyár radikális költségcsökkentés mellett döntött.
Még a finanszírozás részeleteiről egyeztetnek.
A The Economist egyik 2024 augusztusi címlapján újfent „Európa beteg emberének” nevezte Németországot.
Nehezen lehet eldönteni, hogy leszúrni vagy vigasztalni akarta játékosát Pep Guardiola.
A miniszter szerint a fejlesztéseknek köszönhetően az elmaradottabb országrészek is felzárkóznak az EU átlagához.
