Németországra a Brüsszellel folytatott jogállamisági vitában nem igazán számíthatunk.
Egyre közelebb az év vége, azzal együtt pedig az uniós pénzekről való megállapodás Brüsszellel a jogállamisággal összefüggésben. Brüsszelben decemberben döntenek arról, hogy visszatartják-e a Magyarországnak szánt mintegy 7,5 milliárd eurós uniós forrást, vagy megfelelőnek tartják a magyar kormány korrupcióellenes intézkedéseit.
Az EU visszatartja Magyarország 5,8 milliárd eurós, a koronavírus okozta károk helyreállítására szánt pénzt is, és további igazságügyi reformokat kér, mielőtt a pénzt felszabadítaná. A vita hevében hangoskodó német EP-s politikus, a Bundestag képviselői és a német kormány egyes tagjai is úgy látták, ideje letenni a garast egyik vagy másik oldal mellett.
Daniel Freundról november elején kiderült, hogy Budapesten tölt néhány napot. Erről szóló Twitter-üzenetében pedig igyekezett tisztázni: látogatása nem előítéletektől mentes a hazai állapotokat illetően. Közölte:
Megnézem közelebbről az EU-Bizottság híres 17 intézkedését (túl kevés) és azoknak a magyar kormány általi (rossz) végrehajtását”.
Freund november 9-én újra lecsapott a Twitteren: „Ursula von der Leyen már azelőtt túl elnéző volt Lengyelországgal és Magyarországgal a jogállamisági kérdésekben, mielőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát” – fogalmazott a zöldpárti EP-képviselő.
Egy nappal később, november 10-én a német szövetségi parlament, a Bundestag ült össze a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben. Az ülésen elfogadott dokumentum tartalmát a német kormány köteles figyelembe venni a Magyarországgal kapcsolatos álláspontjának kialakításakor.
Scholz szociáldemokrata pártja (SPD), a Zöldek és a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) – a kormánykoalíció három pártja – frakciója csütörtökön olyan indítványt tervez szavazásra bocsátani, ami
„felszólítja” a kormányt, hogy „alaposan vizsgálja meg”, hogy a magyarországi reformoknak van-e „fenntartható hatásuk a gyakorlatban”.
Komoly kétségek merülnek fel a magyar kormány politikai akaratával kapcsolatban, hogy „a szükséges reformokat nem csak betű szerint, hanem ténylegesen is végrehajtják-e” – áll a parlamenti indítványban.
A szavazáson az uniópártok (CDU/CSU) tartózkodtak, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pedig ellene szavazott. Utóbbi párt nevében korábban Björn Höcke szimpátiáját fejezte ki a magyar miniszterelnök iránt. a türingiai AfD tartományi párt- és frakcióvezetője példaképének nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.
Ő egy példakép, ő talán az egyik utolsó államférfi Európában” –
– szögezte le Höcke a weimari Weimarer Land tartománybeli Pfiffelbachban tartott türingiai AfD-országgyűlésen. Szívesen utazik Magyarországra, hogy szabadon lélegezzen. Magyarországon, mondta, az ember szabadon kifejezheti a véleményét.
Ugyanezen a napon, november 10-én a német külügyminiszter, Annalena Baerbock is megszólalt. A politikus Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálásával kapcsolatban fejtette ki álláspontját. Szerinte a csatlakozás kapcsán nincs „szürke zóna”, Magyarországnak állást kell foglalnia a bővítés kapcsán.
Baerbock egy későbbi nyilatkozatában, csütörtökön az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós pénzügyi támogatás kapcsán hozzátette: szerinte Magyarország „pókerjátszmát” folytat, belengetett vétójával nyomást próbál gyakorolni Brüsszelre egy különálló jogállamisági vitában.
Kép: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Először mondta ki nyíltan hivatalos szerv, hogy ki lehet a tettes, a magyar kormánypárt azonnal reagált.
A baloldali pártok már a látszatra is alig adnak, ha a politikai leszámolásról van szó.
A szakértők szerint a helyzet csak romlani fog.
Áll a bál: több mint ezer rendőrt vezényelnek ki, miután az egyik baloldali csoport demonstrációjára egy másik baloldali szervezet ellentüntetést jelentett be.
Friedrich Merz lesújtó véleménnyel van elődei stratégiai döntéseiről.
Hollandia hóban biciklizik, a német Zöldek sózzák a járdát és izzítják a szénerőműveket – mi ilyenkor a biztos választás?
Az első félidőben ezúttal elhibázta a büntetőt a magyar középpályás.
Őrült meccsen vívták ki a döntetlent Oslóban.
