Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
A moldovaiak bekérették az orosz nagykövetet, közben minden állami intézmény az áramszolgáltatás helyreállításán dolgozik.
Tömeges áramkimaradások kezdődtek szerdán Moldovában az ukrajnai energiahálózatban keletkezett károk miatt – közölte Andrei Spinu miniszterelnök-helyettes, infrastrukturális és regionális fejlesztési miniszter. „Az ukrajnai energiarendszer helyzete miatt az utóbbi órában tömeges áramkimaradások kezdődtek országszerte. A Moldelectrica dolgozik az áramszolgáltatás helyreállításán” – írta Andrei Spinu Telegram-csatornáján.
A Moldelectrica állami áramszolgáltató megerősítette a hírt. Korábban a kormány utasítására titkosították a cég honlapján szereplő adatokat. A Dnyeszter melléki oroszbarát szakadár területen szerdán teljesen megszakadt az áramszolgáltatás – jelentette a moszkvai székhelyű TSZV televízió. A jelentés szerint egy sor településen – így Ribnitától Dnestrovscig, valamint Parcaniban és Tiraspolban – nincsen áram.
A moldovai elektromos hálózat a szovjet idők óta összeköttetésben van az ukrajnai és Dnyeszter melléki hálózatokkal. Ez utóbbi területen található Moldova legnagyobb erőműve, a Cuciurgan erőmű. Áramkimaradás, illetve az automatika meghibásodása esetén a balesetek elkerülése érdekében leáll az áramszolgáltatás.
„Nicu Popescu külügyminiszter sürgősséggel bekérette a Moldovába akkreditált orosz nagykövetet, hogy határozott tiltakozását fejezze ki az ukrajnai polgári infrastruktúrák elleni támadások miatt, amelyek következtében áramkimaradások történtek (Moldovában)” – olvasható a chisinaui külügyminisztériumnak a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett közleményében.
A tárca szerint a brutális orosz tüzérségi támadások drámai következményekkel járnak Moldovára nézve. A külügyminisztérium egyúttal „sürgős utasításokat” küldött a moldovai diplomáciai képviseleteknek, hogy „tájékoztassák a partnereket a helyzet súlyos hatásáról”.
„Oroszország sötétbe borította Moldovát” – írta Facebook-oldalán Maia Sandu moldovai elnök, aki közölte, hogy minden állami intézmény az áramszolgáltatás helyreállításán dolgozik. Helyi médiajelentések szerint szerda délutánra a fővárosban és más városokban részlegesen helyreállt az áramszolgáltatás, vidéken viszont még mindig nem. Az orosz erők szerdán ismét energetikai létesítményeket támadtak több ukrajnai régióban.
Ukrajna nyugati városában, Lvivben nincs áram, miután orosz rakéták hulláma csapott le az országra. Kijevben is kritikus infrastruktúrát vettek célba, és a város tisztviselői szerint három ember halt meg a támadásban. Moszkva az utóbbi időben fokozta az ukrán energetikai infrastruktúrára mért csapásokat, így az ország elektromos hálózatának fele javításra szorul.
Ukrajna nemzeti áramhálózat-üzemeltetője szerint az áramtermelő létesítményekben az elmúlt hetekben keletkezett károk „kolosszálisak” voltak, és arra figyelmeztetett, hogy az ukránok a téli hónapokban hosszú áramkimaradásokra számíthatnak.
Az ukrán légierő szerint Moszkva több mint 70 cirkálórakétát lőtt ki, a légvédelem 51 lövedéket fogott el. A tisztviselők szerint öt drónt is kilőttek. A támadás azonban országszerte jelentős károkat okozott az infrastruktúrában. Az ukrán állami energetikai vállalat, az Energoatom közölte, hogy az áramszünet miatt három atomreaktor leállt.
A fővárosban, Kijevben pedig a város egyes részeit víz és teljesen áram nélkül hagyták – mondta Vitalij Klitschko polgármester. Lviv polgármestere, Andrij Szadovij azt mondta, hogy a gyerekeket óvóhelyekre vitték tanáraikkal együtt – és arra kérte a szülőket, hogy ne menjenek értük, amíg a riasztás véget nem ér.
A Mikolajivi terület kormányzója „sok rakétára” figyelmeztetett, amelyek délről és keletről érkeznek. A közeli Zaporizzsja régióban egy újszülött csecsemő meghalt, amikor egy rakéta becsapódott egy szülészetbe – közölték a mentőszolgálatok.
Oroszországot okolták ezért a támadásért, de egyelőre nem nyilatkozott a szerdai állítólagos csapásokról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „terrorcselekményekkel” vádolta Moszkvát, és közölte, hogy felkérte ENSZ-nagykövetét, hogy kérje a Biztonsági Tanács sürgős összehívását.
„A Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat és beleértve az európaiak jelentős részét – a háború közben ismerte fel azt, hogy tulajdonképpen itt meg lehet fogni Oroszországot” – vélekedik Tálas Péter. Mely szakaszában jár az ukrajnai háború? Miért proxy-háború ez a konfliktus? Kinek lesz katonai-politikai súlya az új világrend kialakításánál? A biztonságpolitikai szakértő válaszol a Mandiner Világrend adásában.
(MTI/BBC)
Nyitókép: Áramszünet Lvivben. Fotó: Pavlo Palamarchuk / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP