az új, alternatív, jobboldali médiát populistának, szélsőségesnek bélyegzik.
Hogyan alakult ki ez a buborék?
A FAZ mindig is az elitnek készült, de ez az elit a tanárok, professzorok, üzletemberek rétege volt, akik minőségi sajtót kerestek. Ezt nem is volt könnyű olvasni. A Merkel-éra alatt azonban elkezdődött egy folyamat, miszerint a nagy döntéseket már nem vitatták meg, például a migrációs válság során. A kormányzat döntéseivel szembeni kritikát jóformán bűncselekményként kezelték. Nem lehetett azt mondani, hogy ezzel vagy azzal a döntéssel nem értek egyet. Még a FAZ is elbukott ezen a próbán, dacára annak, hogy konzervatív lapként határozza meg magát. De szerintem a konzervativizmus ma azt jelenti, hogy az ember szemben áll ezzel a buborékkal. Korábban a konzervativizmus az elitek eszméje volt, ma pedig az átlagembereké.
Arra is utalt, hogy a lap megváltozott. Miben változott meg?
A régi Németország egy nyugatiasabb ország lett, demokratikusabb, pluralisztikusabb, liberálisabb – sok területen, például a szexualitás terén. A hadsereg régen meghatározó volt, a Harmadik Birodalom előtt is – az ukrajnai háború előtti időszakra viszont már nem volt meghatározó, senkit sem érdekelt, egy leépült intézmény volt. Ez azt is jelenti, hogy a konzervatív nézetek elmozdultak a középről, ahogyan a kereszténydemokraták is erősen megváltoztak. Ez a változás jóval a történelem ismert változásain túl történt. A változás rendben van, de itt egy nemzedék alatt teljesen megváltozott az ország, és vele változott a FAZ is.