Milorad Dodik Boszniát többször is működésképtelen államnak nevezte.
Milorad Dodik nyerte meg az elnökválasztást a boszniai Szerb Köztársaságban – közölte a boszniai választási bizottság csütörtökön, miután befejezte a szavazatok újraszámlálását. Emlékezetes megnyilvánulás volt Dodiktól, amikor
a közelmúltban visszaszólt ukrán elnöknek, amikor Zelenszkij a 2BS fórumon közölte, elvárja a balkáni országoktól, hogy függetlenné váljanak Oroszországtól.
Az előzetes eredmények szerint a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) elnöke szerezte meg a szavazatok többségét az október 2-i választáson, ám később a választási bizottság csalás gyanújával több helyen kezdeményezte a szavazatszámlálás megismétlését. Néhány szavazóhelyen hamis szavazólapokat találtak, az ügyészség nyomozást indított.
A szavazatok ismételt megszámlálását követően a választási bizottság jóváhagyta az előzetes eredményeket, és kihirdette Milorad Dodik győzelmét.
Korábban Milorad Dodik, valamint kihívója, az ellenzéki Jelena Trivic is bejelentette győzelmét. Az ellenzéki jelölt hívta fel először a figyelmet a lehetséges választási csalásra.
A bosznia-hercegovinai választópolgárok október első vasárnapján az ország különböző szerveinek 518 leendő tagjáról döntöttek. Megválasztották a kollektív államelnökség három tagját, a többségében szerbek lakta országrész, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét és két alelnökét, a boszniai szövetségi parlament alsóházának 42 képviselőjét, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének 83 képviselőjét, a bosnyák-horvát országrész, a Bosznia-hercegovinai Föderáció képviselőházának 98 tagját, valamint a föderáció tíz kantonjának képviselő-testületi tagjait.
helyette a boszniai háromtagú államelnökség szerb helyéért szállt versenybe, és el is nyerte azt. Négy év után viszont újra indult a többségében szerbek lakta országrész vezetéséért.
Bosznia-Hercegovina a mai formájában az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés megkötésével jött létre. A megállapodás értelmében az országot két részre osztották, a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását.
Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
(MTI)
Nyitókép: ELVIS BARUKCIC / AFP
A Joe Biden vezette amerikai kormányzat Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborújának nagy finanszírozója volt, de nem tett mellé exitstratégiát. Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
Csak egy módszerrel lehet megakadályozni a Mentsétek meg Romániát Szövetség tervét.
Ezt egyszer már eljátszották Guaidóval 2019-ben, akkor nem jött be.
Példát vettek Budapestről, a parlament szabályos megalakulásán sem tudnak túljutni.
Magyar Péter körül a politikai gondolkodás tekintetében mindenkit benyugtatóztak.
Charles Gati szerint az amerikai szavazók többsége inkább választ egy bűnözőt, mint egy abortuszpárti nőt.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
