A szénaboglyákat ábrázoló világhírű festmény vélhetően nem sérült meg.
Leöntötték burgonyapürével Claude Monet francia impresszionista festő legmagasabb piaci értékű alkotását környezetvédő aktivisták vasárnap a Berlin melletti Potsdamban egy magánmúzeumban.
A szénaboglyákat ábrázoló világhírű festmény valószínűleg nem sérült meg. Az Utolsó Nemzedék (Letzte Generation) nevű éghajlatvédő csoport közleménye szerint
két aktivistájuk „nehéz szívvel, de elszántan” hajtotta végre a jelképes műkincsromboló akciót.
Nem okoztak kárt, „ellentétben az árvizekkel, viharokkal és aszályokkal, amelyek a közelgő klímakatasztrófa előhírnökeiként már most is mérhetetlen szenvedést okoznak” – áll az akcióról készített videóról szóló közleményben. Az eset a potsdami Barberini Múzeumban (Museum Barberini) történt, amelyben Hasso Platner – a legnagyobb európai szoftvercég, a német SAP társalapítója - magángyűjteményéből szerveznek kiállításokat.
Az üveggel védett festményt a múzeum szakértői vizsgálják. Vasárnap estig nem erősítették meg, hogy nem esett kár benne.
Az aktivisták a sűrű sárga folyadékot rálonccsantották a képre, majd pillanatragasztóval bekenték a tenyerüket és a festmény előtti területhez ragasztották magukat. A két fiatalt rögzítő anyagot „sikerült feloldani” – közölte a Brandenburg tartományi főváros rendőrsége. Az aktivistákat őrizetbe vették és eljárást indítottak ellenük rongálás és birtokháborítás gyanújával.
Claude Monet több mint harminc képet festett szénaboglyákról az 1888-1891-es időszakban. A Barberiniben kiállított darab 1890-ben készült, Hasso Platner 2019-ben vásárolta meg a New York-i Sotheby's aukciósház árverésén. A műgyűjtő 110,7 millió dollárt fizetett a képért, így ez az eddigi legmagasabb áron értékesített Monet-festmény.
Brandenburg tartomány vezetése elítélte az akíciót. Az Utolsó Nemzedék a környezetvédő mozgalmakból kinőtt Zöldektől is éles bírálatot kapott.
A híres festmények elleni támadások nem erősítik a klímaválság elleni küzdelmet”
– emelte ki Ursula Nonnemacher tartományi környezetvédelmi miniszter, a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy az ilyen akciók helyett inkább a társadalmi közmegegyezés kialakításán kell dolgozni.
A potsdami alig néhány nap alatt a második látványos és jelképes éghajlatvédelmi indíttatású műkincsromboló akció Nyugat-Európában. Előzőleg, október közepén Vincent van Gogh Napraforgók című – üveggel védett – festményét paradicsomlevessel öntötték le aktivisták a londoni Nemzeti Galériában. Nem sokkal korábban pedig egy autókiállítás padlójához ragasztotta oda magát egy csoportnyi aktivista, majd meglepődtek azon, hogy rájuk kapcsolták a villanyt és a fűtést.
(MTI)
Nyitókép: Letzte Generation Facebook-oldala
Ma már jóval kevesebb magyar orvos fontolgat tartós külföldi munkavállalást, mint a 2010-es évek elején. Csökkent az orvoselvándorlás, több külföldi jön viszont hazánkba.
A színésznő Gyötrő Sándorné bőrébe bújva fejti meg a nagy magyar valóságot.
A magyar miniszterelnök szerdán elárulta, mikor fog interjút adni a Telexnek.
„Sosem adok interjút olyan embereknek, akiket külföldről fizetnek” – mondta a miniszterelnök.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
„A tömeges migráció egzisztenciális fenyegetést jelent a nyugati civilizációra nézve, és aláássa az Egyesült Államok legfontosabb szövetségeseinek stabilitását” – írta az amerikai külügyminisztérium.
Ahelyett, hogy egymást gyilkolnák.
