A mélység titka: mi okozhatta az Északi Áramlat sérüléseit?

Írta: Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész

A Cui prodest?, azaz kinek állt érdekében kérdést mindenk,i aki él és mozog ezen a területen, körbejárta már. Éppen ezért az alábbiakban egy esetleges támadás technikai módozatairól lesz szó.

Gyorsan bejárta a netet, hogy orosz források már „természetesen” azonosították a „támadót”, egy amerikai Seahawk helikoptert. Sőt a pontos típusát is megadták: MH-60R. Mivel az amerikai flotta mozgását a USNI Fleet Tracker honlapján követni lehet, adódott a következtetés, hogy a térségben tartózkodó USS Kearsarge partra szállító hajó egyik helikoptere a bűnös. Különösen úgy, hogy a Kearsarge két helyen is kikötött a múlt héten Lengyelországban.

De erről egy kicsit később.

Vegyük először végig, mi okozhatta a svéd kormányzat által robbanásként azonosított üzemzavarokat.

Ez elméletileg nem lehetetlen, a relatív sekély vízben, 80-120 méter mélyen fekvő acélcsövekből álló vezeték mintegy másfél méteres külső átmérőjével és beton rögzítősúlyaival látható az aktív szonáron vagy a mágneses anomália detektoron (MAD), így torpedót is lehet rá vezetni.

Egy ilyen robbanás azonban egyértelmű nyomokat hagy maga után, ezért megvan az esélye, hogy egy titkos műveletekre használt tengeralattjáróról indított búvárkülönítmény munkája a pusztítás. Mivel jól felkészített búvárok oxigénnel is képesek ezen a mélységen elegendő ideig tartózkodni, sőt a technikai merülések speciális gázkeverékeivel ennél nagyobb mélységben is huzamos ideig képesek tevékenykedni, ez is egy reális esély. Az orosz és az amerikai haditengerészet is rendelkezik ilyen célú tengeralattjáróval, előbbi a Belgoroddal, míg a US Navy a USS Jimmy Cartert használja titkos tengeralatti műveletekre. Ez utóbbiról azon kívül, hogy a Seawolf osztály 3. tagjaként meghosszabbított törzzsel épült, nagyon keveset tudni.

Egy ilyen megoldás azzal az előnnyel is jár, hogy

Utolsó tengeralatti támadási mód egy tengeralatti drón lehet. A mélyebb tengerek kutatásban régóta használt ROV-k (Remotely Operated Vehicle) polgári céllal is számtalan változatban elérhetőek, így nem kizárható, hogy egy ilyen, katonai célra UUV-nak (Unmanned Underwater Vehicle) nevezett eszközzel követték el a támadást. Arról nem is beszélve, hogy 2015-ben a svéd felségvizeken a svéd haditengerészet egy rutin ellenőrzés során azonosított és hatástalanított egy ilyen eszközt. Érdekes módon további részleteket az eszközről (tulajdonos, gyártmány, méretek) nem hoztak nyilvánosságra.

Természetesen nem zárható ki egy felszín feletti támadás sem, és itt térnék vissza a gyanús nevű FFAB123 repülőeszközre. Egyrészt a kereskedelmi légiirányítás számára kötelezően lejelentendő hívójelek között (egy esetleges vészhelyzet esetén ezen a néven keresik a járművet) ez egy nagyon gyakran előkerülő jel. Az AB123 arra utal, hogy még véletlenül se lehessen a számából következtetni feladatára. A flightaware honlap szerint az Egyesült Államok haditengerészete az alábbi helyeken és időpontokban használta ez a hívójelet. Egy napon belül Líbiában és az USA-ban, Mexikóban és Szaúd-Arábiában. Sőt idén augusztusban Tajvan körül szintén egy helikopter használta.

A típus szinte biztosan a legtöbb amerikai hadihajó fedélzetén megtalálható MH-60 Seahawk, amely az UH-60 Blackhawk haditengerészeti változata. Azonban az altípus kérdéses, ugyanis az MH-60R elsősorban tengeralattjárók elleni hadviselésre (Anti Submarine Warfare - ASW), míg a hírekben említett MH-60S elsősorban felszíni hadviselés (Anti-Surface Warfare-SUW) és levegőből indított akna elleni műveletekre készült. És ember legyen a talpán, aki a két altípus közötti különbséget, akár közelről is meg tudja állapítani.

Ugyanis ez a verzió nemcsak a felszín alatti célpontok észlelésére, hanem a bevetett fegyverek irányítására is alkalmas. Persze az is előfordulhat, hogy az orosz forrás készítőjét az tévesztette meg, hogy a Fekete-tengeren is vívott háború során újból előtérbe került tengeri aknák elleni hadviselés képezte a BALTOPS-22 haditengerészeti NATO gyakorlat témáját, és ennek során általában az MH-60S altípus repült.

Az is előfordulhat persze, hogy a helikoptereken aknamentesítés céljából rendszeresített eszközök között akad olyan, amely alkalmas a vezeték megrongálására. A svéd hatóságok szerint 100 kilogramm TNT-nek megfelelő erejű robbanásokat észleltek, amely megfelel egy átlagos mélyvízi bomba töltetének, amelyet szintén szoktak alkalmazni azonosított aknák semlegesítésére. Azonban ilyen eszközöket nemcsak repülőeszközök, hanem hajók fedélzetéről is lehet viszonylag nagy precizitással alkalmazni, és a lengyel haditengerészet kolobrzegi bázisa mindössze 100 kilométerre található a robbanások helyszínétől.

Fentiekből következően, amíg konkrét bizonyíték nem kerül elő, addig az ismert helyszínen, ismert mélységben fekvő, vezetékek elleni támadásokat

Ez pedig a lehetséges elkövetők körét gyakorlatilag a végtelenig tolja ki.

Egy dolog azonban szinte biztos. Európa ezen a télen fázni fog. Valaki gondoskodott róla.

Kapcsolódó

Nyitóképen: a Balti-tenger vizei (fotó: RG)