Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek elnöke első számú politikai vetélytársával, a baloldali Enrico Lettával, a Demokrata Párt főtitkárával vitázott a Corriere della Sera internetes televíziós csatornáján hétfőn.
A legnagyobb napilap a felmérésekben élen járó Olasz Testvérek (FdI) és a Demokrata Párt (PD) vezetőjét kérdezte az utolsó előtti hetéhez érkezett választási kampány főbb témáiról. Az élőben közvetített vitát Luciano Fontana, a Corriere della Sera igazgatója vezette.
Az Európai Unióval kapcsolatban Giorgia Meloni úgy vélte, akárki igyekszik konstruktív kritikát megfogalmazni, azonnal szuverenistának, Európa-ellenesnek kiáltják ki.
Meloni kifejtette, az utóbbi évek azonban rámutattak az EU gyenge pontjaira: először az új koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háború okozta sokk következtében egyértelművé vált, hogy az Európai Uniónak a valóban jelentős kérdésekkel kell foglalkozni,
Kifejtette, Európának nincsen közös külpolitikája, közös védelmi politikája, valamint végtelen beszerzési láncra építette gazdaságát.
Az egykori Európai Szén- és Acélközösségből lett EU energiaproblémákkal küzd”
– szúrt oda az olasz jobboldali politikus, aki szerint a nemzeti érdekek védelme azt jelenti, hogy Brüsszelnek nem azzal kell foglalkoznia, amit mi Rómában jobban el tudnak végezni.
Giorgia Meloni kijelentette, a baloldal Lengyelországot és Magyarországot kiáltja ki európai rosszaknak, miközben Németország az, amely nem akar tetőt szabni a gázárnak az Oroszországgal kötött előnyös szerződések miatt, melyekkel Berlin egyharmad áron vásárol gázt Olaszországhoz képest.
– fogalmazott Meloni, aki elfogadhatatlannak nevezte az olasz baloldal kelet-európai országok elleni támadását. Elmondása szerint a baloldal álláspont az, hogy ezek az országok másodosztályúak.
Enrico Letta válaszában az EU döntéshozatali rendszere módosítását szorgalmazta, melyben az egyhangú szavazást a többségivel helyettesítik a tagállamok vétójogának eltörlésével. Úgy vélte, az Orbán-kormány vétójogával visszaélve zsarolja Európát, valamint Olaszország érdekeit sértette, amikor tavaly kezdetben megvétózta a pandémia utáni helyreállítási alap Rómának szánt forrásait.
Kijelentette, hogy számára a magyar kormány családpolitikája nem példaértékű, ahogy Matteo Salvini, a Liga elnöke hangoztatja. A PD főtitkára szerint Lengyelországot és Magyarországot a közös európai migrációs döntésekből is ki kell zárni, mivel nemet mondanak a bevándorlók befogadására és megbénítják az európai szolidaritási mechanizmust.
– mondta a baloldali politikus, aki szerint a jobboldal esetleges győzelme a szabadságjogok csorbításával a múltba vezeti vissza Olaszországot.
Giorgia Meloni szerint a lengyel és a magyar kormány joggal állt ellen az Olaszországba ellenőrzés nélkül érkezett migránsok elosztásának. A jobboldali politikus hozzátette, hogy elsőként Franciaország és Németország fordította vissza az Olaszországból érkező illegális bevándorlókat. Megoldásként a migránsok afrikai partokról való elindulásának megakadályozását sürgette.
– közölte Meloni.
Enrico Letta kizárta, hogy a választások után a bal- és a jobboldal között nemzeti egységkormány alakulhat. Giorgia Meloni azt mondta, hogy demokratikus verseny dönti el, ki kerül kormányra.
A legutolsó felmérések szerint az FdI 25 százalék körül teljesít, az általa vezetett koalíció pedig 46 százalékon áll. A PD valamivel húsz százalék feletti támogatottsággal bír, szövetsége nem éri el a harminc százalékot. A választáson induló nagyobb pártok vezetőinek utolsó közös televíziós vitáját a közszolgálati RAI1 sugározza szeptember 22-én este.
(MTI)
Nyitókép: Andrea Ronchini/AFP
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
A közlemény szerint a külügyminiszter ezzel arra reagált, hogy Donald Tusk pártja kongresszusán elmondott beszédében magyar vonatkozással is élt.
„A legnagyobb problémát a lengyelek szabadsága jelenti” – mondta Tusk a PiS-ről.
A híd Szicíliát kötné össze a szárazfölddel.
Értesülések szerint kinttartózkodása alatt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és XIV. Leó pápával is találkozik.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
