Az árplafonok sokat segíthetnek a háztartásoknak, ám így is szélsőséges mértékű számlákra kell felkészülniük az európai családoknak, hívja fel a figyelmet az intézet friss elemzésében.
A Goldman Sachs elemzése azzal számol, hogy az európai energiaszámlák átmenetileg akár 2000 milliárd euróra is növekedhetnek. A Fortune által idézett elemzés rámutat, hogy ez az a szám bőven eléri a GDP 10 százalékát is. Az elemzők hozzáteszik, hogy ezt a hatósági árak csökkenthetik ugyan, de még azokkal együtt is brutális nagyságrendű összeget emésztenek fel majd az energiaköltségek. Ezzel együtt „nagyon pozitív fejleményként” írták le az árplafonokat, amelyek segíthetnek csökkenteni az energiastressz mértékét a kontinensen, nem csupán 2022-ben, hanem 2023-ban is.
Becslésük szerint az árplafonok révén az európai háztartások évente mintegy 650 milliárd eurót takarítanak meg az energiaszámlákon.
Figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy a jelenség recessziót fog okozni, hiszen annak hatására a háztartásoknak vissza kell majd fogniuk a fogyasztásukat, később pedig várhatóan elkezdik felélni megtakarításaikat annak érdekében, hogy számláikat fizetni tudják.
Emlékezetes: egyes európai országokban már milliós nagyságrendben csatlakoztak háztartások a számlák fizetésének bojkottját hirdető mozgalmakhoz.
A Goldman Sachs elemzői megjegyzik, az egyes országokat eltérő mértékben sújthatja az energiaárak emelkedésének gazdasági-társadalmi hatása attól függően, hogy mennyire vannak kitéve az orosz gáznak illetve hogy mekkora a lakosság elkölthető jövedelme: egy átlagos európai háztartásnál eddig havi 160 euró ment el a rezsiköltségekre, ez az összeg most 500 euró lesz.
Nyitókép: Daniel Roland/AFP
Ami Európában történik, az a bevándorláspárti politika következménye, amelyet a szövetségre lépett három európai politikai erő évek óta képvisel – magyar lerakataikkal együtt. Nagy Ervin írása.
A Tisza Párt elnöke veszélybe sodorná Magyarországot és a magyarokat is – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Advent negyedik vasárnapján jó hír jött.
Az Alapjogokért Központ főigazgatója szerint a Nyugat és Kelet közötti egyensúly most billen vissza.
Ivan Krastev szerint 1989 már nem tűnik a liberalizmus fénypontjának.
Ma reggelre mindenki tudja már, mi történt Magdeburgban.
„Legalább összekapcsolódik az igazságszolgáltatástól, jogszolgáltatástól való megszabadulás Orbán Viktor nevével” – írta a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese.
A terrortámadás után gyorsabb intézkedéseket és szigorúbb biztonsági szabályokat sürget a német kormány.
