Végképp nemzetközi lett a háború: fogságba esett az első észak-koreai katona
A kurszki csata csak darál és darál.
„Ez bőven belefér az orosz katonai gondolkodásmódba, főleg, ha az állam léte kerül veszélybe” – véli Sir Richard Barrons.
A Kreml az anyaország részének tekinti a megszállt területeket, írja a Times-ban Sir Richard Barrons, a brit fegyveres erők volt főparancsnoka.
Megjegyzi azonban, hogy a két fél egyelőre hosszú távú háborúskodásra rendezkedik be, amely várhatóan évekig eltart és egy nemzedék óta nem látott költségekkel, illetve kockázatokkal jár. Ám leereszkedett a vörös köd és egyik oldal sem adja fel.
Oroszország a jövő hónapban előreláthatólag formálisan bekebelezi a Donyecki-medence elfoglalt részeit, ami jelzi elszántságát, hogy erői maradnak. Ez viszont megkétszerezi az ukránok és támogatóit harci kedvét, hogy kiűzzék az ellenséget. De az oroszok jövőre vagy azután megint megkísérelhetik Kijev ostromát. A védők célja az, hogy visszaszorítsák az agresszort a Dnyeperen túlra – írja Barrons.
Az eredményes ellenoffenzíva azonban nem egyenlő azzal, hogy általános stratégiai támadás indul az 1000 kilométeres fronton az orosz egységek kiűzésére. E célra Volodimir Zelenszkij elnök egymillió embert kíván csatasorba állítani, a másik oldalon 100 ezren sorakoznak fel. A sikerhez az ukrán oldalon ötszörös erőfölény szükséges a fő pontokon, továbbá fenn kell tudni tartani a hadműveletet.
Ám nem elég ennyi embert mozgósítani, megfelelően ki is kell képezni, továbbá fel is kell szerelni őket. Ne feledkezzünk meg továbbá a légierőről, a tüzérségről, harckocsikról, páncélozott szállító járművekről, gépfegyverekről, tarackokról, rádiókról, éjjel látó készülékekről, és főleg a sok-sok ezer tonna lőszerről. Azon felül nem elhanyagolható tényező a logisztika, a karbantartás, valamint az orvosi segítség sem, hiszen a harcok hónapig tartanak meg és az áldozatok száma átlag legalább napi 100, a sebesülteké pedig háromszor annyi.
De a partnerek csupán két lehetőségük marad: vagy megadnak minden segítségek az agresszor kiszorításához, vagy marad a megszállás, ám az azt jelenti, hogy újabb inváziók következhetnek Ukrajnában és másutt. Ám Ukrajnát helyzetbe hozni még mindig egyszerűbb, mint mozgósítani a NATO-t a Moszkva elleni háborúra.
Barrons szerint ha Vlagyimir Putyin úgy érzi, hogy harapófogóba került, akkor
Ez bőven belefér az orosz katonai gondolkodásmódba, főleg, ha az állam léte kerül veszélybe. Márpedig a Kreml az anyaország részének tekinti a megszállt területeket.
Nyitókép: Sergey Guneev / Sputnik / AFP