Árt Pekingnek az orosz barátság

„A magát hivatalosan semlegesnek valló Kína egyensúlyozásra törekszik: elmélyíteni a »határtalan« stratégiai partnerségét Oroszországgal, de megőrizni a jó kapcsolatokat a Nyugattal is. Peking ennek jegyében fokozta a nyugati szankciók nyomán jelentősen olcsóbbá vált orosz energiaimportot, mindeközben azonban a kínai állami cégek a színfalak mögött bizonyos büntetőintézkedések betartására törekszenek. A lavírozás közepette Kína azonban néha látványosan oroszbarát lépéseket vagy nyilatkozatokat tesz, amelyek a magyarázkodások dacára is negatív fogadtatásra találnak az Ukrajnával szimpatizáló országokban, köztük Közép- és Kelet-Európában.

A régiónkban egyébként sem áll jól Peking szénája. Az Orbán-kormány vezette Magyarországot, illetve Szerbiát leszámítva a közép- és kelet-európai nemzetek egyre jobban távolodnak Kínától. Ez a folyamat már tavaly megindult, miután óriási visszatetszést keltett a térségben, hogy a kínai diplomáciai agresszíven lépett fel Litvániával szemben a Tajvan Vilniusban nyitott képviseletét övező névvitában. Az ukrajnai háborúval összefüggésben tanúsított kínai kettős beszéd csak tovább erősítette a trendet. Észtország és Lettország múlt héten jelentette be, hogy kilépnek a közép- és kelet-európai országok és Kína között 2012-ben megalakult egyeztetési fórumból. Mindkét balti állam döntésében közrejátszott, hogy a pekingi vezetés nem ítélte el egyértelműen az Ukrajna elleni orosz agressziót. Litvánia már tavaly tavasszal távozott, ezáltal a nemrég még »17+1« formátumú kezdeményezés mára »14+1« tagúra zsugorodott.”

Nyitókép: Alexei Druzhinin/AFP