Terrorvád a bukott celebpolitikus ellen – mi folyik Pakisztánban?

Igazi nagypályás játékos, minden értelemben: Imran Hán (angolos változatban: Imran Khan) egykori krikettsztárként, majd vízióval rendelkező pakisztáni vezetőként izgalmas és sűrű életet tudhat maga mögött – legalábbis a bukásáig és az azt követő, e napokat is meghatározó vesszőfutásig.

Ha van ország a világon, ahol minden időben meglehetősen forró székbe ül az, aki a hatalom élére kerül, akkor az Pakisztán. A 2. világháború után Nagy-India muszlim régióiból mesterségesen összetákolt, a nyugodt erőnek nem igazán nevezhető Irán és Afganisztán, a terjeszkedő Kína és az ellenséges hindu India által határolt, időközben atomhatalommá vált

Nehéz is Pakisztán alapítójának, Muhammad Ali Jinnahnak az örökébe lépni: a brutálisan szaporodó, ellenben hatalmas létszámú szegény tömegekkel rendelkező Pakisztán a világhatalmi vetélkedések színtere, hol alanya, hol alakítója is az ellenséges avagy veszélyes szomszédok között. 

Imran Hán Pakisztán utóbbi évtizedeinek egyik karakteres vezető politikusa lett. Élettörténete filmbe illő – és voltak is próbálkozások, hogy filmet forgassanak róla.

Hán pakisztáni elitcsaládba született 1952-ben, a kornak és a társadalmi rangnak megfelelően az angolszász világ felé orientálták szülei. Már tizenévesen Angliába került egy magániskolába, majd az oxfordi Keble College-ban hallgatott filozófiát, politikatudományt és közgazdaságtant – az angolszász vezető réteg hagyományos elitképzését. 

A pakisztáni fiatalember életpályáját már önmagában ez is determinálta volna – de ott volt a krikett is, amiben korán kitűnve élsportolói karriert tudott befutni. Az angol gyökerű sportért megőrülnek Indiában és Pakisztánban, és a tehetséges Hán

hazájában óriási sztárrá, a sport és reklámok arcává is válna a nyolcvanas években.

Hán egy régi Pepsi-reklám arcaként

Addigra a fiatalember nemzetközi celebbé vált: idejét nagyrészt Angliában töltve a bulvárlapok és társasági események főhősévé lépett elő, ismert és ismeretlen nők sorát hódította meg Goldie Hawntól a később 9 évig házasságban kitartó Jemima Goldsmith-ig. 

A sporttól visszavonult Hán a kilencvenes évektől ugrott fejest a pakisztáni politika állónak soha nem nevezhető vizébe. Közéleti karrierje során Imran Hán megpróbálkozott a lehetetlennel:

Hán ideológiai kettőssége végigkísérte eddigi pályafutását, s 2018-tól 2022 márciusáig tartó kormányzását is. Négy évvel ezelőtt nagybetűs változást és a régi elit leváltását ígérve nyerte a választást (nem mintha ő maga nem a régi elit tagja lenne), a kiábrándult tömegek támogatását megszerezve.

Imran Hán a nyugati partnerek, valamint Pakisztán kicsiny, de befolyásos, angolszász irányultságú középosztálya felé gazdasági liberalizmust képviselő, bürokrácia- és kiadáscsökkentő politikákat hangoztatott, az ország modernizálását ígérte; de tömegtámogatást a szegényebb, műveletlenebb társadalmi rétegek felé tett populista, illetve muszlimságát hangoztató szólamokkal szerzett.

Fontos tény az is, hogy a gyakorlatilag állandóan puskaporos hordón ülő dél-ázsiai térségben meglehetősen békepárti álláspontokat képviselt, nem kívánta a feszültséget fokozni Indiával, kifejezetten barátságos, békés kapcsolatokra törekedett a Pakisztánban is jelen lévő, Afganisztánt korábban és tavalytól újra uraló tálibokkal. Hán mindig is azt hangoztatta, hogy Pakisztánnak nem kellett volna csatlakoznia az Egyesült Államok vezette, terror elleni háborúhoz.

– mondta egyszer Hán, a Pakisztán területét ért amerikai dróntámadások kapcsán.

A messzi északon Kínával is határon Pakisztán vezetőjeként Hán kifejezetten jó kapcsolatokra törekedett Pekinggel, s Pakisztán végül Kína erős szövetségesévé vált: Hán is elismerte az Egy Kína-politikát, Kína pedig támogatásáról biztosította Pakisztánt az évtizedek óta Indiával folytatott kasmíri konfliktusban. A Hán vezette Pakisztán szemet hunyt Kína hszincsiangi, ujgurokkal kapcsolatos politikája, valamint a Hongkongra vonatkozó új, szigorúbb nemzetbiztonsági törvények fölött is.

Kína mellett Hán a legérzékenyebb időpontban erősítette meg Oroszországgal is a kapcsolatait. Hán valószínűleg nem tehetett róla, hiszen hónapokkal korábban meg volt beszélve a találkozó, de több mint két évtized után első pakisztáni vezetőként érkezett Moszkvába idén február 23-án – igen, a Donbaszba való orosz bevonulás utáni és az Ukrajna elleni támadás előtti napon volt alkalma Putyinnal tárgyalni.

Az ukrajnai háború első napjaiban pedig Hán közölte: Pakisztán kétmillió tonna gabonát fog vásárolni Oroszországtól, s egyúttal földgázt is rendel az északi nagyhatalomtól. 

– nyugtázta Hán a háború kitörésének árnyékában Putyinnal lezajlott, háromórás tárgyalást. Hán szorgalmazta az oroszok bevonásával tervezett, egész Pakisztánon végigfutó új gázvezeték megépítését is.

Putyin és Hán moszkvai találkozója február 24-én, az ukrajnai elleni orosz támadás napján  (Kremlin Press Office / Anadolu Agency via AFP)

Imran Hán nagyívű politikai terveinek azonban hirtelen vége szakadt idén áprilisban, amikor is elfogyott parlamenti többsége, és április 10-én a pakisztáni nemzetgyűlés elmozdította őt a hivatalából. 

Ellenfelei Hánt gyakorlatilag mindazzal vádolták, amivel Hán szokta őket: korrupció, kétszínűség, a politikai riválisokkal szembeni brutális fellépés, és így tovább.

Ez utóbbi vád vezetett most a hatalomból kibukott Hán és az új kormányzat közötti, eddigi leghevesebb konfliktushoz. A pakisztáni hatóságok ugyanis most azt vizsgálják, hogy Imran Hán – úgymond a terrorellenes törvényeket megszegve – tényleg fel akart-e lépni az országos rendőrfőnök és egy női politikus ellen, ahogy azt egy minapi beszédében ígérte.

törvény szerinti elszámoltatással fenyegetve őt. Erre viszont Hán támogatói mozdultak meg, tüntetések kezdődtek, miközben a főváros, Iszlamabád elfoglalását is kilátásba helyezték. 

Imran Hán szerint egy Amerika vezette összeesküvés zajlik ellene – de Washington és a pakisztáni hadsereg tagadja a vádakat.

Hogy a hatóságok végül őrizetbe merik-e venni Hánt, vagy a politikus ki tud törni sarokba szorított helyzetéből, e napokban dől el. A tét nem csak Hán karrierje, hanem Pakisztán irányvonala is – nem mellesleg pedig az egész dél-ázsiai térség stabilitása.