A koncepció kidolgozásakor a totális orosz-ukrán háború még csak távoli fenyegetésként létezett, azzal a dán politikusok nem számoltak. Való igaz azonban, hogy a februári fejlemények az áttelepítési mechanizmust is új megvilágításba helyezik.
Ezzel együtt a dán politikusok egyetérteni látszanak a tekintetben, hogy a ruandai áttelepítési mechanizmus nem érinti az Ukrajnából menekülőket. Ezt Markus Knuth, a dán konzervatívok migrációs szóvivője egyértelművé is tette:
„Az ukrán európai nép, amelynek tagjai eleve nagy számban vannak jelen Dániában – dolgoznak, és hozzájárulnak [a közjóhoz]. Különleges segítő kezet szeretnénk nyújtani nekik.”
A politikus tisztázta azt is, hogy
az ukrajnai menekültekről másképp gondolkodnak, mint az Afrikából érkezőkre;
utóbbiakra a kormány szigorral és elutasítással tekint.
Knuth elmondta, hogy a kormány tervei között a legalább egy, de akár két évre szóló letelepedési engedélyt is szerepel az ukrán menekültek esetében. Úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai menekültek útja a menekültügyi hivatalból egyenesen a társadalomba vezet, amely tárt karokkal várja őket.
A politikai akarat tehát egyértelmű, más kérdés azonban, hogy a kormány hogyan fordítja ezt le a jog nyelvére. A vonatkozó emberi jogi szabályok miatt ugyanis
elviekben tilos különbséget tenni menedékkérő és menedékkérő között.
A dán menekültügy politika minden valószínűség szerint a földrajzi közelségre fog hivatkozni akkor, amikor magyarázatot ad arra, hogy miért részesíti speciális elbánásban az ukrán menekülteket. Így azonban arra is magyarázatot kell adnia valamilyen formában, hogy ebben az esetben miért Ruandába küldi az afgán menedékkérőket.
Az Egyesült Királyság is ezt tervezte, Strasbourg közbeszólt, újabb „brexit” jöhet
Megjegyzendő, hogy épp utóbbi fórum volt nemrégiben a kerékkötője annak, hogy a hasonló migrációs koncepciót tervező Egyesült Királyság elindítsa saját projektjét. Dániához hasonlóan ugyanis a brit kormány is megállapodást írt alá Ruanda vezetésével, hogy az illegális bevándorlók az afrikai országban folyamodhassanak menekültstátuszért. A britek a migránsok befogadásáért cserébe pénzügyi támogatást folyósítanak az afrikai országnak.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az utolsó pillanatban akadályozta meg, hogy felszálljon az első repülőgép, ami összesen hét illegális bevándorlót szállított volna az Egyesült Királyságból az afrikai Ruandába. Indulás előtt nagyjából másfél órával döntött az EJEB. A bíróság szerint a deportálás visszafordíthatatlan károkat okozhatott volna a menedékkérőnek, erre hivatkozva pedig a többi migráns ügyvédje is keresetet nyújtott be.
A repülőgép így a kifutópályáig sem jutott el.
Miután megérkezett az EJEB ítélete a migránsok elhagyhatták a gépet, a bevándorlók haladékot kaptak és az üres gép pedig visszatért a hangárba. A meghiúsult út megközelítőleg 500 ezer fontba került.
Priti Patel belügyminiszter a meghiúsult repülőút után kijelentette, „csalódott”, hogy a járat nem indulhatott el, és „meglepőnek" nevezte a strasbourgi testület beavatkozását. A brit belügyminiszter azonban hozzátette, a döntés nem riasztja el a szigetország kormányát, az ítéletet már vizsgálják a brit vezetés jogászai és megtesznek mindent, hogy a következő járat már célba tudjon érni.
Az Egyesült Királyság és Ruanda közötti migrációs paktum a Johnson-adminisztráció egyik zászlóshajó-projektje. S mivel a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ideiglenes intézkedése ezt – legalábbis pillanatnyilag – megtorpedózni látszik, az újságírók részéről felmerült a kérdés:
kiléptetné-e válaszul a brit kormány az Egyesült Királyságot az Emberi Jogok Európai Egyezményéből?
válaszul a brit kormány az Egyesült Királyságot az Emberi Jogok Európai Egyezményéből?Ez a nemzetközi szerződés ugyanis az alapja az EJEB ítélkezésének.
A kormányzati reakció nem a teljes elzárkózásról szólt. Mi több, Boris Johnson kormányfő úgy reagált, hogy a kabinet „minden eshetőséget” mérlegel, köztük bizonyos jogi reformok végrehajtását is. Június 22-én a brit Parlament elé került az a Bill of Rights nevű törvényjavaslat, amely révén az Egyesült Királyság akár az Emberi Jogok Európai Egyezményéből is távozhat.
Kép: A kép illusztráció. Martin Sylvest / Ritzau Scanpix / AFP