Fél a brit baloldali kormány Nigel Farage-től?
A Politico szerint Farage mozgalma rányomja a bélyegét az ország politikáira.
Balos szülők liberális gyermekeként indult, de ma karakteres konzervatív politikusként lép föl Liz Truss, aki most tapasztalt kormánytagként a legesélyesebb várományosa a brit miniszterelnöki széknek. Portrénk!
A tory képviselők általi, többkörös selejtező után a napokban kialakult a végső páros, akiknek egyikéből Nagy-Britannia miniszterelnöke lehet – s róluk immár a konzervatív párttagság szavazhat.
A két végső jelölt: Rishi Sunak – és Liz Truss. Sunak a Konzervatív Párt színes felhozatalából mindvégig az egyik esélyesnek számított, de sokáig kérdés volt, ki lehet a másik befutó: Penny Mordaunt végül szűken, de elbukta a továbbjutást, így Liz Truss külügyminiszter lett a másik jelölt, akire a tory talpasok szavazhatnak.
S egyelőre úgy tűnik, nagy többséggel rá is fognak szavazni – vagyis Liz Trussnak van jelenleg a legnagyobb esélye, hogy brit miniszterelnökké váljon. Az egykor a minap a kormányfői versengésből kiesett, kurd származású Nadhim Zahawi konzervatív politikus által alapított YouGov legfrissebb felmérése szerint
– amely igen tekintélyes különbségnek látszik a végső szavazás előtt.
De hogyan jutott el idáig Liz Truss?
Ahogy Penny Mordaunt katona apja, úgy talán a kis Mary Elizabeth Truss szülei se gondolták lányuk 1975-ös születése idején, hogy a toryk esélyes miniszterelnök-jelöltje lesz majd egyszer belőle. Már csak azért sem, mert a Truss szülők minden voltak, csak konzervatívok nem. Apja a leeds-i egyetem matematika professzoraként dolgozott, anyja pedig tanár és ápolónő volt - Liz Truss elmondása szerint balra álltak a Munkáspárttól. Édesanyja a nukleáris leszerelés melletti kampányban is aktivistáskodott.
Truss – Mordaunthoz hasonlóan – nem a tory elit pályáját kezdte el: a közoktatásban tanult, melynek minőségét a mából visszagondolva kritikusan értékelte – ellenfelei most nem felejtik el emlegetni, hogy egyébként a konzervatívok voltak akkor is kormányon. Középiskola után azért belehúzott a minőségi oktatásba: az oxfordi Merton College hallgatója lett, ahol filozófiát, politikaelméletet és közgazdaságtant tanult –
ahonnan számos brit politikus karrierje indult el az évszázadok során, mind a mai napig. (Mostani vetélytársa, Rishi Sunak is ezt hallgatta Oxfordban).
Truss politizáló családból érkezett – és hosszú út vezetett számára a konzervatív körökig. Egész fiatalon a Liberális Demokraták tagja lett – tudják, a párt, amely vagy száz éve nem tud már választást nyerni, és leginkább értelmiségi szépelgők társasága, miközben hol a Munkáspárt, hol a Konzervatív Párt viszi el előlük a show-t.
A gyerekként Thatcher-ellenes tüntetésekre járó Truss egyenesen az oxfordi egyetemi liberálisok szervezetének elnöke, s a liberálisok országos ifjúsági szervezetének vezetőségi tagja lett, s afféle vonalas baloldali liberálisként egy máig fennmaradt szónoklatában,
Truss ifjú liberálisként elmondott, monarchia-kritikus beszéde
Éles váltásnak tűnik ehhez képest, hogy alig két évvel később átnyergelt a Konzervatív Párthoz – amely egy évvel később óriási vereséget szenvedett Tony Blair feltörekvő Munkáspártjától, hogy több mint egy évtizedre sokak szemében a cikiség és maradiság zárványává váljon.
Truss pártváltását azzal magyarázza, hogy addigra kialakult, libertárius jellegű kisállam-pártiságát leginkább a Konzervatív Párt nézeteiben látta viszont. Váltását akkor és azóta is sokan elfogadták – saját édesapja viszont nem annyira. Truss maga mesélte el egyszer, hogy apja úgy gondolta,
hogy majd belülről bomlassza a rezsimet. Amikor Liz Truss már konzervatív képviselőjelöltként kampányolt, édesanyja segített neki benne, édesapja viszont nem.
Pedig lehet, hogy a családi összefogás segített volna, Liz Trussnak ugyanis nem indult repülőrajttal a politikai karrierje. Miközben a Shellnek, majd a Cable & Wireless telekomcégnek kezdett dolgozni tanulmányai után, kétszer veszített önkormányzati választást és szintén kétszer parlamenti választást konzervatív jelöltként, mire végre 2010-ben, amikor David Cameron vezetésével hatalomra kerültek a konzervatívok, sikerült egy norfolki körzetet megnyernie.
Truss addig is a Reform nevű think tank vezetésében bekkelte ki az éveket, ahol az iskolák követelményeinek szigorításáról – különösen a matematika tanításának fejlesztéséről –, az utcai bűnözés elleni fellépésről és a brit versenyképesség erősítéséről adott ki írásokat.
Végre beinduló parlamenti képviselői karrierjét aktívan építette, egyrészt a választókerülete érdekeit képviselve a legkülönbözőbb témákban, felszólalva egy erdő eladása ellen, megakadályozva egy szemétégető felépítését; másrészt pedig
amihez több tucatnyi konzervatív képviselő csatlakozott – köztük Sajid Javid vagy épp Priti Patel is –, s ami ma Free Market Forum néven lép fel a szabad piaci érdekek és értékek mellett.
Truss 2012-től kormányzati pozíciókat is betöltött: előbb az oktatási minisztériumban kapott pozíciót, ahol a tantervek, vizsgák és az iskolai ellátás ügyeivel foglalkozhatott. 2014-ben környezetvédelmi és vidékügyi miniszterré lépett elő – ebbéli minőségében kijelentette:
és ehhez az emberiség is hozzájárult. Miniszterként fellépett a méhek pusztulása ellen, valamint az ellen is, hogy a termőföldeket növénytermesztés és állattenyésztés helyett napelemek telepítésére használják föl.
2016-ban újabb előléptetés várt rá Theresa May kormányában: igazságügyi miniszter és lordkancellár lett – mindkét pozícióban az első nőként Nagy-Britannia politikatörténetében. Jogászkörökből többször érte kritika őt, hogy hiányzik a szaktudása az igazságügyi miniszteri poszthoz, és nem áll ki eléggé a politikai támadások alatt álló igazságszolgáltatási intézmények mellett. Truss ezen pozícióját végül nem sokáig tudta tartani, 2017-ben pénzügyminisztériumi államtitkár lett – sokak szerint ez lefokozásnak minősült.
A következő években már a legmagasabb pozíciókra vetette a szemét, miközben építeni kezdte nemzetközi kapcsolatait is: 2019-ben megfontolta, hogy elindul May után a miniszterelnökségért, de
s közben amerikai jobboldali, konzervatív think tankokkal is építette kapcsolatait, Reagan és Thatcher nézeteinek örököseként fellépve.
Johnson a nemzetközi kereskedelemért felelős kormánytaggá nevezte ki őt 2019-ben, Truss tehát felléphetett a nemzetközi politikai színpadára, a Brexit utáni bonyolult években. Nagy szerepe volt a Japán és Nagy-Britannia közötti szabadkereskedelmi egyezmény létrehozásában, amit a Brexitet követő első nagy megállapodásként ünnepeltek – igaz, kritikusai szerint csak annyi történt, hogy nagyrészt lemásolták az EU és Japán közötti kereskedelmi egyezmény szövegét.
Ha már Brexit: Liz Truss azon konzervatív politikusok közé tartozott, akik ellenezték eredetileg Nagy-Britannia kilépését az EU-ból. „Nem akarom, hogy lányaim olyan világban nőjenek fel, ahol vízum vagy engedély kell számukra az Európában való munkavállaláshoz, vagy ahol korlátozzák vállalkozásaik esélyeit a kereskedelmi akadályok miatt. Minden szülő azt szeretné, hogy gyermekei egészséges környezetben nőjenek fel, tiszta víz, friss levegő és természeti csodák között. Az EU-tagság segít abban, hogy ezeket az értékes forrásokat és tereket megőrizzük.”
A Brexit-népszavazás eredménye után viszont már arról beszélt: most már ő is a kilépésre szavazna, mert úgy látja, nem történtek nagy gazdasági problémák a kilépéssel, viszont sok új lehetőséget lát a Brexit után. Végül
Truss szőrmentén, de foglalkozik ideológiai kérdésekkel is: egy 2020 decemberi beszédében kifejtette, hogy Nagy-Britanniában túl sokat foglalkoznak faji, szexualitási és genderkérdésekkel, ahelyett, hogy a szegénységre és a földrajzi hátrányos helyzetekre koncentrálnának. A politikus kritizálta Foucault és a posztmodern filozófia nézeteit is.
Egy alkalommal arról beszélt: a Konzervatív Pártnak el kell utasítania az identitáspolitika zéró összegű játszmáit, az eltörlés kultúrájának (cancel culture) illiberalizmusát.
Itt hozzátehetjük: a posztmodern világot azért nem utasítja el teljességgel Truss, a politikusnő híresen hiperaktív a közösségi médiában, önmaga szerepeltetésében; egy kritikusa „Instagram-ügyi minisztériumnak” is nevezte Truss aktuális állomáshelyét.
Thatcher nyomán: Liz Truss tankot lovagol
Liz Truss eddigi karrierjének csúcsára 2021 szeptemberében érkezett föl, amikor Boris Johnson külügyminiszterré nevezte ki őt. Ebbéli minőségében hamarosan rendkívül nagy kihívás várt rá: az ukrajnai háború. Bár Trussnak voltak már nemzetközi politikai tapasztalatai, több kínos bakit is elkövetett az elmúlt hónapokban: egy megszólalásában Fekete-tenger melletti nemzeteknek nevezte a balti államokat; majd jött az igazi diplomáciai feketeleves, amikor Lavrov orosz külügyminiszterrel vitatkozva kijelentette: Nagy-Britannia soha nem fogja elismerni a voronyezsi és rosztovi régiók fölötti orosz szuverenitást –
Bakijai ugyanakkor nem akadályozzák meg, hogy igazi héjaként lépjen fel az ukrajnai háború ügyében: hivatalban lévő külügyminiszterként kijelentette, hogy „abszolút” támogatja, hogy britek önkéntesként harcolni menjenek az oroszok ellen Ukrajnában – miközben ez a tett illegálisnak minősül egy 1870-es brit törvény szerint.
Április folyamán Truss arról beszélt: Ukrajna nyugati szövetségeseinek még többet kell tennie, hogy Oroszországot kiszorítsák egész Ukrajnából – beleértve a Krímet is. Truss nemrég kifejtette azt is: támogatja az ötletet, hogy a brit kormány lefoglalhatja az Egyesült Királyságban lévő befagyasztott orosz vagyont, és eloszthatja azokat az ukrajnai háború áldozatai között.
Liz Truss szerint a NATO szerepét globálissá kell tenni, és „most nem az óvatoskodásnak, hanem a bátorságnak van itt az ideje”. Kifejtette azt is: el kell érni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sehol ne találjon finanszírozási forrást az ukrajnai háborúhoz. Truss szerint ennek egyik módja az,
A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint Liz Truss meggyőző a konzervatívok belső pártjának és a párttagságnak egyaránt: adócsökkentéssel, kis állammal, az illegális migránsok kitoloncolásával és Nagy-Britannia nemzetközi szerepének növelésével kampányol, ami kedves a tory szíveknek és füleknek.
Saját magát nem tartja a legjobb előadónak, de a háttérben most is nagy lendülettel építi párteliten és a tagságon belül is a hálózatát, hogy sikerre vigye kampányát és beköltözhessen a Downing Street 10-be, könyvelő férjével és két lányukkal.
A következő hetek belső kampánya, majd választása után eldől, hogy Rishi Sunak, avagy Truss lesz-e Nagy-Britannia miniszterelnöke.
Nyitókép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga