Eddig a magyar államháztartás bevételi főösszegének több, mint egyharmadát költötték el az amerikaiak Ukrajna felfegyverzésére.
Mint arról korábban a Mandiner beszámolt, az ukrajnai háborúban bevetett fegyverek nyolcvan százalékát nem az Európai Unión belülről finanszírozták – derül ki egy összesítésből.
Mint munkatársunk írásában rámutatott, ugyan Európából is érkeznek a fegyverek Ukrajna irányába,
miközben a kézzel fogható fegyveradományok elmaradoznak.
E tekintetben az ukránok számára hatalmas szerencse, hogy az Egyesült Államok nem aprózza el a fegyverszállításokat. A Kiel Institut számításai szerint az USA eddig körülbelül 42 milliárd eurót (ez 400 forintos euróval számolva 16 800 milliárd forint) költött az ukrajnai háborúra – ez a tavalyi magyar GDP nagyjából egyharmada –, amivel egyértelműen a legnagyobb külföldi finanszírozónak számít.
Washingtonban eddig körülbelül 24 milliárd ment el az ukránoknak szállítandó fegyverekre. Ehhez kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy ez (400 forintos árfolyammal számítva) azt jelenti, hogy csak
az Egyesült Államok eddig 9600 milliárd forintot költött az ukránoknak szállítandó fegyverekre. Ez a magyar államháztartás bevételi főösszegének (25 393 milliárd forint) több, mint egyharmada.
Az USA részéről eközben kicsit kevesebb, mint tízmilliárd (4000 milliárd forint) ment el pénzügyi, és további nyolcmilliárd euró (3200 milliárd forint) humanitárius segélyekre.
Összehasonlításképp
Ha ezeket az összegeket összevetjük hazánk költségvetési adataival, még könnyebben belátható, hogy igen jelentős forrásokról beszélünk. Magyarország 2021-ben például 2180 milliárd forintot költött oktatásra. Ez kevesebb, mint a negyede annak, amit az USA költött az ukránoknak szállított fegyverekre.
A rendelkezésre álló adatok alapján tehát jól látszik, hogy az ukrajnai háborúba eddig, külső szereplők által szállított, nagyjából 33 milliárd euró összértékű fegyverek körülbelül négyötödét nem az Európai Unión belülről finanszírozták: sokat mondó az Egyesült Államok hetvenkét százalékos részaránya, ami legalábbis megerősíteni látszik a helyettesítő háborúról szóló elméleteket.
A fentieket tetézi, hogy Olaf Scholz német kancellár a madridi NATO-csúcs második napjára érkezvén leszögezte, a fegyverszállítást a németek is folytatni fogják (méghozzá a jelenlegi intenzitással), amíg úgy látják, ez szükséges ahhoz, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Nyitóképen ukrán csapatok rakétákat lőnek ki. Fotó: MTI/EPA
Sajtószabadság ukrán módra. Az indoklás szerint a magyar oldalak álhíreket terjesztettek az ukránok „terrorista tevékenységéről”, gúnyolták Ukrajna támogatását és kritizálták a szankciós politikát.
Lecsapott a HIMARS, méregdrága fegyvert vesztett Putyin.
Újabb orosz előrenyomulási kísérleteket várnak Kijevben.
Szép kis történelmi párhuzamot vezet le Ulf Kristersson, de az valahogy kimaradt belőle, hogy Ukrajna mit tett a Barátság vezetékkel.
A miniszerelnök szerint a nyár jól alakult kormánypártok számára, de senki nem dőlhet hátra.
Az aknák mellett egyre nagyobb problémát jelentenek a drónok is.
Utánanéztünk, jogi szempontból milyen gyanút vethet fel, ha kiderül, hogy Ruszin-Szendi valóban nem rendelkezett érvényes fegyverviselési (vagy akár fegyvertartási) engedéllyel a tiszás rendezvény idején.
