A jogtudós szerint az Európai Parlament folyamatosan olyan eszmékkel áll elő, amelyek egyfajta európai egyesült államok létrehozása irányába mutatnak.
Az Európai Parlament egyre több hatáskört kíván magához vonni, célja, hogy csökkentse a tagállamok jogosítványait – jelentette ki Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a Hír TV csütörtök esti műsorában. A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: az Európai Parlament „egyre éhesebb”, egyre több hatáskört kíván magának, és bár eredetileg az Európai Bizottság ellenőrzésére hozták létre, most a jogállamiság égisze alatt a tagállamokat ellenőrzi.
Az EP térnyerésére példaként hozta fel az együttdöntési hatáskört, amikor a Tanács és a parlament együtt dönt a bizottság javaslatáról. Ugyanakkor – folytatta – most már javaslatként fogalmazódott meg az is, hogy az EP-nek jogalkotás-kezdeményezési hatáskörre is szüksége lenne, mint egy nemzeti parlamentnek, és „előjött” az is, hogy meg kell szüntetni az egyhangúlag meghozandó döntés követelményét a Tanácsban.
Trócsányi László úgy összegzett: az Európai Parlament folyamatosan olyan eszmékkel áll elő, amelyek egyfajta európai egyesült államok létrehozása irányába mutatnak. Úgy vélte, az EP célja teljesen világos: a tagállamok jogosítványait akarják csökkenteni, hiszen az Európai Parlamentből nézve a tagállamok jelentik a „legnagyobb féket”. A volt igazságügyi miniszter ugyanakkor rámutatott: nem szabad elfelejteni, hogy
„Nem felülről építünk valamit, hanem alulról” – fogalmazott.
Trócsányi László arra reagálva, hogy Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője a tagállami vétójog eltörlését javasolta, azt mondta: az EU léte attól függ, hogy a tagállamok egyet tudnak érteni vagy nem. Jelezte: ha alapvető kérdésekben a többségi döntéshozatalra térnek át, akkor lesznek olyan országok, amelyeket le lehet szavazni, az pedig kérdés, egy ilyen ország jól fogja-e magát érezni az unióban.
Hangsúlyozta:
és ha a tagállamok nem értik meg egymást, akkor lehet ugyan többségi döntést hozni, de annak következményei is lesznek. Úgy vélte: ebben az ügyben a kis és közepes méretű uniós országokkal kell együttműködésre törekedni, mert az ő érdekeiket jobban sérti egy ilyen változás.
A jogállamisági eljárásról szólva úgy fogalmazott: ezt politikai zsaroló eszközként használják, és főként a közép-európai és kelet-európai országok vannak „nagyító alatt”. Szerinte azonban jogállamiság címén csak általánosságokat mondanak, nem tudják megmondani, hogy mi is a probléma, ezért jelenleg egy parttalan vita folyik.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
Peking véleménye szerint Brüsszel piszkos játékba kezdett, amelyben az EU célja Kína kereskedelmi megütése – kerül, amibe kerül, még az sem számít, ha sunyin, és a másik játékost teljesen hülyének nézve teszi azt.
Maia Sandu jelenlegi nyugatos elnök és kihívója, az oroszpárti Aleksandr Stoianoglu között választanak vasárnap a moldovaiak.
Nem sajnálná a milliárdokat a finn exelnök.
A volt brit brexitügyi főtárgyalóval, Lord David Frosttal beszélgettünk.
A XXI. Század Intézet főigazgatója szerint, ha „az EP nem adja ki ennek a bűnözőnek a mentelmi jogát, akkor verőbrigádok járhatják majd Európa utcáit”.
„Orbán már elítélt engem, bűnösként beszél rólam” – mondta az EP-képviselő.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
