Sayfo Omar írása
A brit bíróság zöld utat adott, így megindulhatnak az első "migránsjáratok" Ruandába. Az áprilisban kötött kétoldalú megállapodás értelmében az Egyesült Királyság 120 millió fontért és egyéb támogatásokért cserébe a jövőben automatikusan a kelet-afrikai országba szállíthatja a területére illegálisan érkező menedékkérőket.
A jogvédő szervezetek természetesen tiltakoznak és nemtetszésének adott hangot Canterbury politikai témákban igencsak aktív érseke is. Pedig a briteket nehezen lehet intoleranciával vádolni. London 1951-ben, az elsők között írta alá az ENSZ menekültügyi megállapodását, majd a volt gyarmatok polgárai előtt is tágra nyitotta a kapukat létrehozva egy európai viszonylatban működőnek tekinthető multikulturális társadalmat.
A szigetország azonban mára megtelt, a brexit óta pedig a kormány elsősorban a munkaerőpiac igényei szerint szelektálna a külföldiek közül.
Ez viszont nem működik a menedékkérők számának növekedése miatt. Míg 2020-ban 8,404, addig 2021-ben már 28,526 ember érkezett csónakokon, összesen pedig 48,540 menedékkérelmet nyújtottak be, ami két évtizedes rekord. 2021 novemberében Franciaország, a Calais környékén uralkodó áldatlan állapotokat felszámolandó együttműködést javasolt, mely keretében lehetővé tették volna, hogy a migránsok francia területen nyújtsák be menedékkérelmeiket az Egyesült Királyságnak, London azonban érthető okokból nem élt a lehetőséggel.
Ehelyett inkább Ruandával kötött alkut. Ennek jelentősége gazdasági szempontból sem elhanyagolható, hiszen becslések szerint
évi 1,5 milliárd fontra rúg a menedékkérők angliai ellátásának a költsége, amihez képest a 120 millió aprópénz.
Boris Johnson miniszterelnök reményei szerint hamarosan tízezreket, a nála óvatosabb Dominic Raab igazságügyi miniszter szerint rövidtávon évente 100 főt küldenek majd Ruandába. Bár utóbbi szám az Egyesült Királyságba irányuló éves illegális migrációnak kevesebb mint 0,5 százalékát jelenti, a megállapodás ténye önmagában is elrettentő erővel bírhat a próbálkozók számára.
Az ENSZ és az Egyesült brit példán felbátorodva már a 2021-ben hivatalosan is „zéró menekült politikát” hirdető, Európa legkeményebb bevándorláspolitikáját folytató Dánia is hasonló megállapodásról tárgyal Ruandával.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban itt még botot dughat a küllők közé.
Nem a britek az elsők, akik megpróbálják kiszervezni az illegális migránsok elszállásolását. Ausztrália 2001-ben fogadta el határvédelmi törvényét, majd a Pacific Solutions nevű tervezetet, melyek értelmében a hajón próbálkozó migránsokat azóta Nauru illetve a Pápua Új-Guineához tartozó Manus szigetre szállítják. 2013-ig onnan nyújthatták be kérelmeiket, azóta viszont Ausztrália már egyáltalán nem ad menedékjogot hajókon érkezőknek.