Koszovóban kezdte két-napos nyugat-balkáni látogatását Olaf Scholz német kancellár, pénteken Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel találkozott a koszovói fővárosban, Pristinában – számolt be a 24.hu. A cikk szerint itt többek között arról beszélt, hogy az ukrajnai háború új lendületet adott annak, hogy Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó a mainál erősebb szálakon kapcsolódjon az Európai Unióhoz.
A csatlakozási folyamatot az EU nagyon komolyan gondolja
Scholz ígéretet tett arra, hogy
segít a nyugat-balkáni országoknak az európai uniós tagságért folytatott, régóta akadozó törekvéseikben.
Ez szerinte hozzájárulhat a regionális feszültségek enyhítéséhez és a rivális hatalmak, például Oroszország növekvő befolyásának kivédéséhez. Scholz azt mondta, a csatlakozási folyamatot az EU nagyon komolyan gondolja, és reális esély is van rá, ha mindenki megteszi a szükséges erőfeszítéseket.
Ukrajna és Moldávia a háború kezdete óta szorgalmazza az EU-s csatlakozási folyamata felgyorsítását, s ez felveti a kérdést, hogy az ő csatlakozásukat kell-e most inkább siettetni, vagy jobb, ha beállnak a sorba a nyugat-balkáni országok mögé.
Az EU-tagországok, köztük Németország már jelezte, hogy Ukrajna csatlakozását illetően nem számít rövid folyamatra.
Nem zökkenőmentesek a csatlakozási folyamatok
Az EU-tagság ígérete a délszláv-válság óta a reformok és a jelentős együttműködések mozgatórugója a térségben, ám a csatlakozási folyamatok az utóbbi időben több körülmény miatt megbicsaklani látszottak.
A térség megoldatlan konfliktusai az utóbbi időben újabb feszültségekhez vezettek,
elég csak az oroszbarát boszniai szerbek elszakadási terveire vagy az Észak-Macedónia névváltoztatásához vezető csetepatéra vagy a Bulgáriával folytatott nyelvhasználati vitára gondolni.
Fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon