A külföldi szereplők növekvő befolyása közepette a megrekedt uniós csatlakozási folyamat egyre inkább biztonsági kérdéssé válik a sebezhető nyugat-balkáni térségben – nyilatkozta Dimitar Kovačevski észak-macedón miniszterelnök az EURACTIV portálnak. 
A bővítésről szóló június végi uniós csúcstalálkozó előtt Kovačevski elmondta, hogy

az EU azonban még mindig nem egyezett bele a csatlakozási tárgyalások megkezdésébe.

Az EU vezető politikusai legközelebb június 23-án fognak találkozni a hat nyugat-balkáni ország vezetőivel, akik közül ketten már csatlakozási tárgyalásokon résztvevő országok képviseletében érkeznek, míg másik kettő tagjelölti országból érkezik. Az ezt követő kulcsfontosságú uniós csúcstalálkozó azonban nem nyugat-balkani bővítésről, hanem Ukrajna lehetséges tagjelölti státuszának megvitatásáról fog szólni. 

mivel a korrupció kérdése és a menekültügy, valamint – Szkopje esetében – a szomszédos EU-tag Bulgária vétója miatt nem tudnak csatlakozni.

„Nem állíthatunk, és nem oszlathatunk fel újabb és újabb kormányokat minden egyes uniós csúcstalálkozó előtt és után, ez egész egyszerűen tarthatatlan"

 – mondta az észak-macedón miniszterelnök, kiemelve azt, hogy a bővítés önmagában már nem csak politikai és gazdasági, hanem biztonsági kérdés is.

Kovačevski az interjúban kiemelte, hogy Észak-Macedónia már 17 éve EU-tagjelölt ország, és ezalatt a 17 év alatt megmutatták elkötelezettségünket az integrációs folyamat iránt.  Országa jogszabályainak 45 százalékát már harmonizálta az uniós joggal, ezek mentén pedig átszervezték intézményeket is. Az EU ennek ellenére mégsem egyezett még bele a tárgyalások megkezdésébe.

„Az EU-nak nem sikerült teljesítenie a tárgyalások megkezdését, Észak-Macedónia és Albánia pedig gyakorlatilag túszként van fogva tartva a bővítési folyamatban, mindezt Bulgária kérésére"

–  tette hozzá.

Bár 2017-ben Bulgária és Észak-Macedónia is aláírt egy mérföldkőnek számító barátsági megállapodást , hogy áthidalják a súlyos történelmi nézeteltéréseiket, ez idáig azonban egyik ország esetében sem történt előrelépés a csatlakozás terén.

„Egyelőre nincs olyan megállapodás, amelyet mindkét fél el tudna fogadni"

– erősítette meg Kovačevski. 

A harmadik fél befolyásolása

Kovačevski szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni „harmadik felek” befolyásolási kísérleteire, ugyanis ezek tovább növelhetik a csatlakozás körüli aggodalmakat a régióban.

Láttuk ezt a befolyást a preszpai megállapodás előkészítése során, a NATO-csatlakozási folyamat során, a COVID-válság idején és látjuk minden egyes uniós csúcstalálkozó előtt is– mondta. 

ezért az EU-nak világos stratégiával kell rendelkeznie és bátrabbnak kellene lennie a döntéshozatalban" – tette hozzá az észak-macedón politikus.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen reakciót váltana ki, ha Ukrajna júniusban megkapná a tagjelölti státuszt, ezzel pedig beelőzné a „sorban álló” nyugat-balkáni országokat, Kovačevski megjegyzete, hogy ők is megérdemlik, hogy „harcoljanak a jólétükért és az EU-ban való jövőjükért".

– jelentette ki az észak-macedón miniszterelnök. 

Kép: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Dobozi Gergely