Egyre jobban zavarja Észak-Macedóniát, hogy évek óta az integráció "várótermében" ácsorog. Az ország igazságérzetét bántja, hogy Ukrajna gyorsított csatlakozása mindeközben napirenden van.
A külföldi szereplők növekvő befolyása közepette a megrekedt uniós csatlakozási folyamat egyre inkább biztonsági kérdéssé válik a sebezhető nyugat-balkáni térségben – nyilatkozta Dimitar Kovačevski észak-macedón miniszterelnök az EURACTIV portálnak.
A bővítésről szóló június végi uniós csúcstalálkozó előtt Kovačevski elmondta, hogy
az EU azonban még mindig nem egyezett bele a csatlakozási tárgyalások megkezdésébe.
Az EU vezető politikusai legközelebb június 23-án fognak találkozni a hat nyugat-balkáni ország vezetőivel, akik közül ketten már csatlakozási tárgyalásokon résztvevő országok képviseletében érkeznek, míg másik kettő tagjelölti országból érkezik. Az ezt követő kulcsfontosságú uniós csúcstalálkozó azonban nem nyugat-balkani bővítésről, hanem Ukrajna lehetséges tagjelölti státuszának megvitatásáról fog szólni.
Albánia és Észak-Macedónia, bár hivatalosan jelöltek, ugyanakkor évek óta a „váróteremben vannak”,
mivel a korrupció kérdése és a menekültügy, valamint – Szkopje esetében – a szomszédos EU-tag Bulgária vétója miatt nem tudnak csatlakozni.
„Nem állíthatunk, és nem oszlathatunk fel újabb és újabb kormányokat minden egyes uniós csúcstalálkozó előtt és után, ez egész egyszerűen tarthatatlan"
– mondta az észak-macedón miniszterelnök, kiemelve azt, hogy a bővítés önmagában már nem csak politikai és gazdasági, hanem biztonsági kérdés is.
Kovačevski az interjúban kiemelte, hogy Észak-Macedónia már 17 éve EU-tagjelölt ország, és ezalatt a 17 év alatt megmutatták elkötelezettségünket az integrációs folyamat iránt. Országa jogszabályainak 45 százalékát már harmonizálta az uniós joggal, ezek mentén pedig átszervezték intézményeket is. Az EU ennek ellenére mégsem egyezett még bele a tárgyalások megkezdésébe.
„Az EU-nak nem sikerült teljesítenie a tárgyalások megkezdését, Észak-Macedónia és Albánia pedig gyakorlatilag túszként van fogva tartva a bővítési folyamatban, mindezt Bulgária kérésére"
– tette hozzá.
Bár 2017-ben Bulgária és Észak-Macedónia is aláírt egy mérföldkőnek számító barátsági megállapodást , hogy áthidalják a súlyos történelmi nézeteltéréseiket, ez idáig azonban egyik ország esetében sem történt előrelépés a csatlakozás terén.
„Egyelőre nincs olyan megállapodás, amelyet mindkét fél el tudna fogadni"
– erősítette meg Kovačevski.
Kovačevski szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni „harmadik felek” befolyásolási kísérleteire, ugyanis ezek tovább növelhetik a csatlakozás körüli aggodalmakat a régióban.
Láttuk ezt a befolyást a preszpai megállapodás előkészítése során, a NATO-csatlakozási folyamat során, a COVID-válság idején és látjuk minden egyes uniós csúcstalálkozó előtt is– mondta.
ezért az EU-nak világos stratégiával kell rendelkeznie és bátrabbnak kellene lennie a döntéshozatalban" – tette hozzá az észak-macedón politikus.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen reakciót váltana ki, ha Ukrajna júniusban megkapná a tagjelölti státuszt, ezzel pedig beelőzné a „sorban álló” nyugat-balkáni országokat, Kovačevski megjegyzete, hogy ők is megérdemlik, hogy „harcoljanak a jólétükért és az EU-ban való jövőjükért".
„Sok szerencsét kívánunk nekik az uniós tagjelölti törekvéseikhez, ugyanakkor az EU-nak tisztában kell lennie azzal, hogy neki is teljesítenie kell az ígéreteit"
– jelentette ki az észak-macedón miniszterelnök.
Kép: Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Dobozi Gergely
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Azt viszont továbbra sem pontosítják, mi legyen a szolgálati idő felső határa.
A pontos számokat még nem közölték.
A European Conservative arról számolt be: miközben Nagy-Britannia szolidaritásból fegyverezte fel Ukrajnát, védelmi ipara – és Boris Johnson szövetségesei – a háborút lehetőségként fogták fel.
Ezt is csak Orbán Viktor vette észre.
Mindkét fél kifejthette álláspontját.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
