Az ENSZ emberi jogi főbiztosa felkeresi Hszincsiangot, ahol a nyugati vádak szerint a kínai hatóságok súlyos emberi jogi sérelmeket követnek el az ott élő ujgurokkal szemben.
Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán Pekingben videókapcsolaton keresztül egyeztetett a Kínában tartózkodó Michelle Bachelet emberi jogi ENSZ-főbiztossal, úgy foglalva állást, hogy nem lenne szabad az emberi jogok ürügyén beavatkozni más országok belügyeibe.
A szerdai egyeztetésről, amelyre Bachelet Kínába érkezése után két nappal került sor, a Hszinhua kínai állami hírügynökség számolt be. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn érkezett Kínába, ahol hatnapos látogatást tesz, a többi közt felkeresve az északnyugat-kínai Hszincsiangot, ahol a nyugati vádak szerint a kínai hatóságok súlyos emberi jogi sérelmeket követnek el az ott élő ujgurokkal és egyéb, zömében iszlám vallású kisebbségi nemzetiségekkel szemben. Hszi a megbeszélés során úgy vélekedett, hogy egy ország emberi jogi helyzetének megítéléséhez elsősorban azt kell megnézni, hogy népének érdekei megfelelő védelmet kapnak-e, valamint azt, hogy az emberek elégedettsége, jóléte és biztonságérzete javulást mutat-e.
Hangsúlyozta: minden országnak a saját helyzetének és jellegzetességeinek megfelelő utat kell választania az emberi jogok fejlesztéséhez, és ezt a választást tiszteletben kell tartani. A valós helyzet figyelmen kívül hagyásával, teljes egészében átvenni egy más ország modelljét katasztrofális következményekkel járhat, ennek pedig az emberek lennének a végső vesztesei – tette hozzá. Kifejtette:
Úgy vélte, hogy a fejlődő országokban az elsődleges emberi jogok a fennmaradáshoz és a fejlődéshez kapcsolódnak. A kínai elnök az emberi jogok globális igazgatási rendszerének erősítését sürgette, amihez szerinte közös erőfeszítésre van szükség. Hozzátette: az emberi jogok terén nem létezik „tökéletes ország”, így szükségtelen bárkinek is kioktatni másokat ebben a kérdésben. Úgy fogalmazott: „nem lenne szabad az emberi jogok kérdését átpolitizálni vagy eszközként felhasználni, kettős mércét alkalmazni, valamint az emberi jogok ürügyén más országok belügyeibe avatkozni”.
Hszi Csin-ping arról biztosította Bacheletet, hogy a kínai fél a továbbiakban is támogatni fogja az ENSZ-t a nemzetközi emberi jogok terén tett erőfeszítéseiben. A Hszinhua tudósítása szerint Bachelet köszönetet mondott a kínai elnöknek, amiért a járványhelyzet nehézségei ellenére lehetővé tették a látogatását. Elmondta: személyében 17 év óta először jár az ENSZ emberi jogi főbiztosa Kínában, így rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít ennek a látogatásnak. Reményét fejezte ki, hogy a kínai kormányzattal, valamint a társadalom különböző rétegeinek képviselőivel folytatott, közvetlen érintkezések és megbeszélések révén behatóbb ismereteket szerez majd az országról. Egyelőre azonban nem világos, hogy kikkel találkozhat majd a főbiztos, ugyanis a koronavírus-járvánnyal járó kockázatokra hivatkozva a kínai fél Bachelet látogatását „zárt rendszerben” szervezi. Látogatása során így a sajtó képviselői sem kísérik el.
A kínai állami hírügynökség szerint Bachelet elismeréssel méltatta Kína erőfeszítéseit és eredményeit a mélyszegénység felszámolása, az emberi jogok védelme, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés terén. Dicsérte továbbá Kína hozzájárulását olyan globális kihívások megoldását célzó erőfeszítésekhez, mint a multilateralizmus védelme és a klímaváltozás elleni harc. A főbiztos elmondta: kész a Pekinggel folytatott egyeztetések elmélyítésére és az együttműködési lehetőségek felderítésére a globális emberi jogok ügyének előmozdítása érdekében.
A Hszinhua közleményében nem tettek említést Hszincsiangról, mint ahogyan azokról a dokumentumokról sem, melyeket a Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítványa nevű, washingtoni székhelyű szervezet kedden tett közzé. A „hszincsiangi rendőrségi akták” néven közzétett dokumentumok – egyebek mellett fotók, adatlapok és beszédek – az alapítvány állítása szerint
és a Hszincsiangban élő kisebbségek elleni jogsértésekbe nyújtanak bepillantást.
AZ ENSZ hivatalos internetes oldalán megjelent közlemény szerint Bachelet elsődleges fontosságúnak nevezte, hogy közvetlenül egyeztethet a kínai kormányzattal a belföldi, regionális és globális emberi jogi kérdésekről. A főbiztos a Twitteren közzétett bejegyzésében értékesnek nevezte a kínai elnökkel és vezető tisztségviselőkkel folytatott közvetlen megbeszéléseket. Bachelet szerdán a Kantoni Egyetemen előadást tartott a hallgatóknak, melyen az emberi jogi oktatás fontosságáról beszélt a bizonytalanság és kiszámíthatatlanság idején, és a fiatalok fontos szerepéről beszélt a véleménynyilvánítás és a változások előmozdítása terén.
Az ENSZ közleménye szerint Bachelet hétfői érkezésekor úgy nyilatkozott, hogy látogatása során néhány „nagyon fontos és érzékeny kérdés” megvitatására számít. A tervek szerint a főbiztos a hatnapos látogatás végén tart majd sajtótájékoztatót. Az ENSZ 2018-ban azzal vádolta meg Kínát, hogy mintegy egymillió ujgurt zárt akaratuk ellenére politikai átnevelőtáborokba. Peking tagadta a táborok létezését, és azt állítja, hogy önkéntes alapú, bentlakásos szakképzési központokat működtettek Hszincsiangban a
A hszincsiangi kormányzat pedig 2019-ben közölte, hogy a központokban „tanulók” mindannyian befejezték „képzésüket”. Az átnevelőtáborok mellett a kisebbségi nemzetiségekhez tartozó családok szétszakításáról és kényszermunkáról szóló vádak is felmerültek a Hszincsiangban alkalmazott intézkedések kapcsán. Kína minden ilyen vádat tagad.
(MTI)
(Fotó: Hszi Csin-ping kínai elnököt ábrázoló kép egy kínai újság címlapján egy pekingi újságárusnál 2021. november 12-én. MTI/EPA/Roman Pilipej)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Szlovákiai magyar politikusok, ifjúsági szervezetek és kutatók is tiltakoznak a történelmi vita büntetőjogi korlátozása ellen.
Hiába próbálta Macron kioktatni a kínai elnököt.
Mivel a japán miniszterelnök nem volt hajlandó visszavonni a Kína megtámadására vonatkozó kijelentését, Donald Trumpnak kellett közbelépnie.
Bár Washington nem ismeri el Tajvan függetlenségét, a sziget mégis fontos stratégiai szövetségese, és egyik legfontosabb fegyverszállítója az Egyesült Államok.
Eredményes tárgyaláson van túl Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
A demonstrálók szeretnének minél közelebb jutni az Európai Tanács ülésének épületéhez, ezzel is nagyobb nyomást gyakorolva a politikusokra.
Minden napra jut egy kataton őrjöngés Nárcinál. Most épp egy újságot akar bezúzatni.
