Hatalmasat nyert a CDU Schleswig-Holsteinben

Írta: Bauer Bence és Darkó Tünde (MCC Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért)
 

Ez év május 8-án ünneplik Németországban anyák napját. Ez a vasárnap sokkal inkább azért vált emlékezetessé, mert előre nem látható CDU-s sikert produkált. A 2,9 milliós Schleswig-Holsteinban a CDU-s miniszterelnök, a fiatal, karizmatikus és népszerű Daniel Günther 35 éve nem látott magaslatokba repítette pártját a 43,4%-os eredménnyel, egy mandátummal elmaradva az abszolút többségtől.

s erőt adhat a CDU-nak az egy hét múlva következő igazán nagy megmérettetésre, a 18 milliós Észak-Rajna-Vesztfália parlamenti választására, ahol szintúgy egy fiatal és népszerű CDU-s miniszterelnök szeretne nyerni. De hogyan jutottunk idáig, s mi várható a jövőben? Gyorselemzésünk. 

Mi történt az utolsó választáson 2017-ben?

Németország legészakibb tartománya, amely tőlünk, magyaroktól nem csak földrajzilag, de kulturálisan is nagyon távolinak tűnik és a magyar gondolatvilágnak majdhogynem ismeretlen területnek számít. A kisméretű, északi tartomány helyi politikájában sokáig a baloldal dominált, pont ezért volt nagy meglepetés a 2017-es választás, amelyet a CDU nyert és adhatott ennek következtében miniszterelnököt. Viszont mindig érdekes volt az ottani politikai eseményekre szemet vetni, mert sokat árulnak el a német politika finomechanikájának műkődéséről. Akkoriban Daniel Günther, a CDU akkor alig ismert csúcsjelöltje lett miniszterelnök. A tartományi kormányt azóta a CDU, a Zöldek és az FDP alkotják, az ún. Jamaica-koalíció formájában. 2017-ben a nagykoalíciótól eltekintve csak hármas együttműködés jöhetett szóba. Ez a koalíció Németországban az első ilyen kooperáció volt és azóta is példa nélküli. Günther azért is vált a CDU egyik kedvenc szereplőjévé, mert nemcsak kiszorította a 2012 óta ismét kormányzó szocikat, hanem véglegesen megállította az akkori SPD-kancellárjelölt Martin Schulz menetelését, s erős pozícióba hozta a CDU-t. 

Sokan úgy vélték abban az időben, hogy a Jamaica lenne a jövő együttműködési formája, s szövetségi szinten is megfelelő koalíciós tárgyalásokat folytattak Merkelék az alig négy hónappal később megrendezett Bundestagswahl után, de ezek zátonyra futottak. Christian Lindner FDP-elnök azt találta mondani, hogy „inkább ne kormányozzunk, mint hibásan kormányozzunk”, s e mondat ráégett pártjára. Következett a senki által nem igazán kívánatosnak tartott ismételt nagykoalíció. Egyes politikai megfigyelők innentől kezdve az FDP-t egy nem megbízható és komolytalan pártnak tartották nyilván. Innentől alig meglepő, hogy ezt a rossz reputációt egy villámgyors jelzőlámpa-koalíció megalakításával próbálta Lindner orvosolni 2021 őszén, melynek következtében Olaf Scholz lett Németország kancellárja egy jelzőlámpa-koalícióban (SPD-Zöldek-FDP).

Schleswig-Holsteinban a 2012 és 2017 között regnáló

A német politikai szivárványrendszerben ez az SPD és a Zöldek együttműködését jelenti a dán és fríz kisebbség pártjával, az SSW-vel (Südschleswigscher Wählerverband). Ami az első pillantásra meglepő, az az északnémet vidéken egészen normális. A dán párt ugyanis balliberális elkötelezettséggel rendelkezik, s egészen természetes számukra, hogy egy balos politikát támogassanak. Teszik ezt annak ellenére, hogy nemzetiségként nem vonatkozik rájuk az 5%-os küszöb, s a nemzetiség képviselete nem biztos, hogy egy formális koalícióban valósulhat meg a leghatékonyabban, hisz akkor a pártpolitikai adok-kapok részesé válhat a nemzetiség ügye. Ha megvizsgáljuk, hogy hazánkban a német nemzetiségi képviselőt egyes hazai szereplők azért kritizálják, mert időnként a kormányoldallal szavaz, akkor csak első látásra hasonló a magyar helyzethez, de mégis eltérő a német példa. Ott az SSW kimondottan a baloldal részeként funkcionál, formálisan is részt vett a baloldali kormány munkájában, s ezzel a németeknek valahogy nincs is problémája. 

Mindenesetre beszédes, hogy a legendás Peter Harry Carstensen (CDU) 2005-ben úgy tudott miniszterelnök lenni, hogy az előzetesen a választást elvesztő, az ország első női miniszterelnöke, Heide Simonis (1993-2005) egy pont egy fős többségű „dán jelzőlámpát” tudott csak összekovácsolni. Szépséghiba, hogy formálisan sose tudtak kormányt alakítani, mert Simonis a parlamentben négyszer bukott meg a miniszterelnöki választáson (ami egyébként a szabályoktól eltérően zajlott, hisz maximálisan csak három szavazás lehetett), mindig egy szavazat hiányzott neki. A mai napig nem lehet tudni, hogy ki szúrta hátba, de az akkori „Heide-Mörder” (Heide-gyilkos) egészen biztosan nem az SSW soraiból került ki, hanem sokan az SPD-re gyanakodnak.

Politikai személyiségek, sikerek és kudarcok

A jelenlegi szövetségi jelzőlámpa-kormánykoalíció tagja, gazdasági és környezetvédelmi minisztere, Robert Habeck (Zöldek) Schleswig-Holsteinból származik. Habeck jelentős alakja volt a tartományi politikának, mindaddig, amíg 2018-ban megválasztották szövetségi pártelnöknek. Habeck 2009-ben került be a schleswig-holsteini parlamentbe a Zöldek tartományi listájáról, és egyben a Zöldek frakcióvezetője lett. A 2012-es előrehozott tartományi választáson a Zöldek listavezetője volt. A 2012-es választás után a Torsten Albig (SPD) vezette kormányban a tartomány a miniszterelnök helyettesévé, az energiapolitikai fordulatért (Energiewende), agrárügyekért, környezetért és vidékfejlesztésért felelős miniszterré választották. Érdekesség, hogy ezt követően a 2017-ben megalakult Daniel Günther (CDU) vezette kormány tagja is volt, miniszterelnök-helyettes maradt és az energiafordulatért, környezetért, mezőgazdaságért felelős miniszteri pozíciója mellett digitalizációért felelős miniszter is volt.

A CDU-s politikus Karin Prien, aki jelenleg a párt egyik szövetségi alelnöke, szintén Schleswig-Holsteinban is politizál. Prien a Günther-kormány oktatásért, tudományért és kultúráért felelős tartományi minisztere. A politikusnő a CDU liberális szárnyához tartozik és Merkel egyik nagy támogatója volt. Az alelnöki helyettesi pozícióra való jelöltsége bejelentésénél elmondta, a pártelnökválasztás eredményétől függetlenül jelölteti magát és nem csak egy alkotóeleme akar lenni a pártstruktúrának, hanem saját magáért kiállni. Ezzel utalt arra is, hogy a vezetési kultúra modernizálását, fejlesztését szeretni elérni és egy mihamarabbi döntést a női kvótáról. 

Az FDP által delegált Bundestag-alelnök Wolfgang Kubicki 2017-ig Schleswig-Holsteinban FDP-frakcióvezetőként dolgozott sok éven át. Ma az FDP alelnöke is, semmit nem vesznek rossz néven tőle, még azt se, hogy nyiltan szembemegy a jelzőlámpa-koalícióval. Politikai megnyilvánulásai legendások, s mindig kiáll az igazáért. Évekkel ezelőtt köszöntésként kézcsókot próbált adni egy zöld politikusnőnek, amit a hölgy sértődötten elutasított. Sokak szerint a Carstensen-kormány időszakában voltak az ügyvéd Kubickinek a nagy évei, ahol a helyi politika megmondóembereként, egy kormányzati frakciót vezetve tudott érvényesülni. Emlékezetes, hogy a saját pártját, de a német közvéleményt is erősen megosztó Jürgen Möllemann (1945-2003) legnagyobb szövetségese volt. Möllemann egy igazi botrányhős volt, hatalmas sikereket ért el, de egyik percről a másikra mindent tönkre is tudott tenni hazájában, Észak-Rajna-Vesztfáliában, de szövetségi szinten is. Miután különböző félrelépései miatt kirakták a pártból, öngyilkos lett. A sztorijai, híres-hírhedt megszólalásai máig kisérik az idősebb korosztályt az FDP-ben. 

Csúcsjelöltek és a kampánytémák

A választásig hivatalban lévő miniszterelnök, Daniel Günther (CDU) ellen Thomas Losse-Müller (SPD) és Monika Heinold (Zöldek) indult. Günther a Jamaica-koalíciót szeretné folytatni a választás után, de esélyes, hogy csak egy partnerre lesz szüksége. A ZDF felmérése szerint Daniel Günther 66%-os egyéni támogatottságot tudhatott magáénak.. Ezzel szemben vetélytársai, Losse-Müllert és Heinoldot csak 8 és 12%-os támogatottságot kaptak a megkérdezettektől. Daniel Günther nem csak Schleswig-Holstein legkedveltebb politikusa, hanem szövetségi szintű összehasonlításban is vezeti a legnépszerűbb miniszterelnökök listáját. A 48 éves politikus a CDU liberális-pragmatikus szárnyához tartozik. Teljes szakmai pályafutását a tartományi politikában töltötte és jól ismeri a CDU-t, hiszen volt már a párt tartományi ügyvezető igazgatója, tartományi parlamenti frakcióvezetője, 2016 óta pedig a tartományi CDU elnöke is. Thomas Losse-Müller 49 éves csak 2020-ban csatlakozott az SPD-hez. Korábban sok éven keresztül a Zöldek tagja volt. Monika Heinold, a Zöldek csúcsjelöltje 63 évesen Aminata Touré 29 éves politikusnővel vezette a Zöldek kampányát. Tapasztaltabb politikusként ő kapta a tartományi lista első helyét, ezzel együtt a főszerepet. Heinold az utóbbi 10 évben aktívan volt jelen a tartományi kormányzati politikában. 

A három párt csúcsjelöltje pár nappal a választás előtti hármas TV-s vitájában szó esett a legfontosabb tartományi politikai témákról, a közlekedésről, az oktatásról, a klímavédelemről, a gazdaságról és a szociális kérdésekről.

A háború kitörése óta a választási kampány középpontjában az energiafordulat (Energiewende) áll, aminek célja az Oroszországtól való függetlenedés elérése. A Günther vezette kormány tagjai a szélerőművek további kibővítését szorgalmaznák a következő törvényhozási ciklusban. Az FDP felvetette a függetlenség eléréséért az atomerőművek újbóli beindítását is, azonban erre az ötletre csak az AfD-tól kaptak támogatást. Az energiaügyek, a közlekedési politika, valamint az agrárpolitikai kaptak nagy szerepet a választási kampányban. Az autópályákon bevezetendő sebességkorlátozás kérdése tartományi szinten is sok vitát generált. A Zöldek és az SPD politikusai támogatják, míg az FDP frakcióvezetője ellene szólalt fel a tartományi újságban. 

Eredmények és értékelés

A CDU 43,4%-ot ért el, ami 11,4%-os növekedés. Ez az eredmény 34 mandátumra elegendő a 69 fős kieli törvényhozásban, egy mandátummal marad el a CDU az abszolút többségtől. Második helyre jutottak a Zöldek történelmük legjobb eredményével. A 18,3% pontosan 5,4 százalékponttal több mint múltkor, 14 képviselőjük lesz. A harmadik helyre szorult a történelmileg legrosszabb eredményét produkáló SPD, a 16%-os szerepléssel (mínusz 11,43%) 12-en ülhetnek be a parlamenti patkóba. A polgári-liberális FDP 6,4%-ot tudott elérni (mínusz 5,1%), s ezzel öt emberük lesz a parlamentben, az SSW 5,7%-ott kapott (plusz 2,4%), ami 4 mandátumot jelent. Az AfD 4,5%-kal kibukott a parlamentből. A Balpártnak (1,7%) esélye se volt.

A koalíciós aritmetika alapján bár folytatható az eddigi Jamaica-koalíció, a CDU gyakorlatilag kiválaszthatja, hogy a többi négy párt közül melyikkel kormányozna: Az FDP-vel, a Zöldekkel, az SPD-vel vagy akár az SSW-vel. Bár minden jel arra utal, hogy a konzervatívok kedvence, a fekete-sárga (CDU-FDP), az ún. polgári koalíció lehetne a befutó, ez még egyáltalán nem biztos. A Helmut Kohl legendás kormányait e két párt alkotta, s mind a CDU-sok, mind az FDP-sek részesítik előnyben ezt a kooperációt. Fontos információ, hogy az utolsó ilyen képződmény pont Észak-Rajna-Vesztfáliában van, ezt a koalíciót még 2017-ben Armin Laschet hozta össze egy fős többséggel, jól működik, s most Henrik Wüst fiatal miniszerelnöknek kellene újráznia. Egy schleswig-holsteini „támogatás” neki meg Friedrich Merz pártelnöknek bizonyára nagyon jól jönne. 

A Zöldek most pedig ugyanúgy nagyot nyertek mint a CDU, s az FDP sokat veszített. Azaz azzal érvelhetne Günther, hogy a nyertesek alkossanak kormányt. A gyengélkedő SPD pedig könnyű társ lenne Günthernek, de az is igaz, hogy szövetségi szinten másik oldalon állnak (ez igaz persze a Zöldekre meg az FDP-re is). Az SSW-vel folytatott tárgyalás pedig Schleswig-Holstein különös szerepét hangsúlyozhatná, s akár odaédesgethetné az inkább balos SSW-t a CDU-hoz. Egy az SSW-vel megtoldott jelzőlámpa-koalíció bár matematikailag és politikai tartalmak alapján nem kizárt, de egy majdnem abszolút többséget szerző népszerű miniszterelnököt e módon kikuglizni azért nem lehet. 

Mint más tartományi választási eredmények is mutatják, az ismert, népszerű, karizmatikus politikusok sokat nyomnak a latba, amikor arról dönt a lakosság, hogy kit is válasszon miniszterelnöknek. A pártkötődések gyengülnek, s a személyek egyre fontosabbak. Daniel Günther nemcsak egy fiatal, szimpatikus és dinamikus képet tudott magáról festeni, de sikeres kormányzást is vitt. Továbbá az egyik első hármas-koalícióban kormányzó Günther megmutatta, hogy más véleménnyel és politikai nézettel is jól kijön. Integratív és kompromisszumkereső karakterjegyeit mutatja, s ez Németországban, kiváltképp a hűvösebb Északon, bevált, a választók számára inkább pozitív. 

Bizonyára a schleswig-holsteini eredmény hatalmas hátszelet ad most a CDU kampányának  Észak-Rajna-Vesztfáliában (NRW). Így történt ez 2017-ben is, amikor az egy hét különbséggel megtartott voksolásokon nagy szerepet játszott a Jamaica-koalíció létrehozása Kielben. Düsseldorfban pedig megalakult a polgári kormány, s ez óriási sikert jelentett a német konzervatívoknak. Ha most a düsseldorfi törvényhozásban elbukna a csak október óta a miniszterelnöki székben lévő 46 éves Henrik Wüst (CDU), az nagy problémákat okozna a CDU háza táján. Ezért is minden erőket ott fogják mobilizálni a pártok. 

Friedrich Merz CDU-s párt- és frakcióvezető helyzete megszilárdulni tűnik. Neki a május 15-ei megmérettetés NRW-ben egzisztenciálisan fontos. Merz múlt héten utazott Ukrajnába, hogy egyeztessen az ország felsővezetésével. Miután az ukrán vezetés korábban nemkívánatos személynek minősítette Frank-Walter Steinmeier (SPD) német államelnököt, Olaf Scholz (SPD) kancellár se volt hajlandó Kijevbe utazni. Friedrich Merz látogatását az ukránok viszont nagy szimpátiával kisérték, s ami még fontosabb: Németországban is pozitív visszhangja volt. Minden esetre pár nappal azután az ukránok mégis meghívták Steinmeiert és Scholzot, berlini híresztelések szerint Merz hatására. Ezzel nagyot tudott a német ellenzék vezére alakítani. Más kérdés persze, hogy a fegyverszállítás pártján álló CDU egyre inkább közeledik a Zöldek álláspontjához, ami már az olajembergót is kilátásba helyezi. E kérdéskörben nagy krízisben volt a szövetségi kormány, hisz az SPD ebben a kérdésben visszafogottabb. A CDU az ellenzéki szerepben hangosabban állt ki a fegyverszállítás mellett, s rávette az SPD-t, hogy szavazza meg a megfelelő javaslatot. 

A márciusi kicsi saarlandi választáson az SPD buktatta meg a CDU, abszolút többséget szerezve. Most pedig a CDU diadalmaskodott. Egy hét múlva viszont kiderül, hogy Friedrich Merz tovább tudja-e erősíteni pozícióját. A CDU megújulása egy nagyon nehézkes és lassú feladat, s messzemenő következtetéseket egy kicsi tartományi választásból nem szabad levonni. Egy esetleges SPD-s leszereplés a sokáig erősen balos NRW-ben gyengítheti az eddig felemás Olaf Scholz politikai súlyát. De az is elképzelhető, hogy egy újabb balos sikerre ébredhetünk. Egy hét múlva újra jelentkezünk az észak-rajna-vesztfáliai választás gyorselemzésével.

A nyitóképen: Daniel Günther (b) megkeresztel egy vonatot. Fotó: AXEL HEIMKEN / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP