A fehérorosz elnök szerint erre nincs szükség.
Gyakorlatilag új válsághelyzetté fajulnak a katonai-politikai körülmények Fehéroroszország számára Oroszország és a Nyugat szembenállása közepette – közölte csütörtökön a fehérorosz vezérkar helyettes vezetője. Ruszlan Koszigin szerint „a jelen körülmények között az Egyesült Államok és szövetségesei maximálisan igyekeznek fokozni az Oroszország és Fehéroroszország számára szinte minden létfontosságú kérdés tekintetében az orosz- és fehéroroszellenes büntetőintézkedéseket”.
Koszigin hangsúlyozta, hogy ebbe minden beletartozik „a durva politikai és gazdasági zsarolástól a napjainkban párját ritkító információs nyomásgyakorláson át egészen
a katonai erővel történő közvetlen fenyegetésekig”.
Hozzátette, hogy a fehérorosz határ mentén a migrációs válságra hivatkozva a biztonsági erők több mint 19 ezer tagját vonták össze, akik közül 11 ezren katonák.
„A keleti fenyegetés mítoszának sulykolása, a nyugati országok militarizálódása, valamint a fegyverkezési verseny, ezek napjaink tényei” – hangoztatta. „Ennek alapján a kollektív nyugat jelentősen növelte a katonai egységek létszámát Kelet- és Délkelet-Európában” – mondta. „Mindemellett az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának állítólagos megerősítésére szánt eszközök jelentős részét az Egyesült Államok kontinentális részéről dobták át. A kontingens jelenleg 37 500 főt tesz ki, ebből Lengyelországban és a balti államok területén 24 500 külföldi katona állomásozik” – tette hozzá.
Koszigin a fehérorosz védelmi minisztérium Telegram-oldalán arról is beszélt, hogy az Oroszország és Fehéroroszország határain összevont NATO-erőkből akár csapásmérő egységeket is létrehozhatnak későbbi bevetésre.
„Az Oroszországi Föderáció és országunk határai közvetlen közelében már most ott vannak a NATO erői,
amelyekből rövid időn belül csapásmérő egységek hozhatók létre, hogy aztán bevessék őket, egyebek között Fehéroroszország irányba” – hangsúlyozta.
Koszigin meggyőződését fejezte ki, hogy az Európa Védelmezője fedőnevű, NATO részvételével zajló hadgyakorlat lényegében előkészületként értékelhető keleti irányba indítandó hadműveletekhez.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az AP amerikai hírügynökségnek adott csütörtöki interjújában ismételten hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország nem fog részt venni Oroszország „különleges katonai műveletében” Ukrajna területén, mert arra – mint mondta – nincs szükség.
„Fehéroroszország számára rossz, hogy számára két közeli, szomszédos ország harcol egymással”
– mondta. „Meg kell érteniük, hogy az Oroszországi Föderációval a legszorosabb szövetségesek vagyunk. Nagyon szoros katonai-politikai szövetségben állunk. Ezt senki elől sem rejtegettük. Gyakorlatilag egységes hadseregünk van” – jelentette ki.
Lukasenka szerint az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei szítják jelenleg a helyzetet Ukrajnában. Felszólította a kijevi vezetést, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy területén véget érjenek a harccselekmények. Beszélt arról is, hogy az Ukrajna keleti térségei státuszának rendezése szerinte nem Moszkvára és Kijevre tartozik, hanem az ott élőkre. Egyben kételyeinek adott hangot, hogy ezek a régiók önként vissza akarnának térni Ukrajnához.
A fehérorosz elnök beszélt arról is, hogy a most tartandó fehérorosz hadgyakorlat válasz a NATO Lengyelországban és a Baltikumban tartott manővereire és semmiképpen sem hozható összefüggésbe az orosz hadművelettel Ukrajnában.
(MTI)
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Financial Times szerint hajnali fél kettőkor született meg a kényszerű B terv a hitelfelvételről, amiből Magyarország zseniális húzással maradt ki.
Az amerikai lap nem finomkodott: szerintük az EU-csúcson látványosan összeomlott a bizottsági elnök és a német kancellár stratégiája.
A gigahitel csupán konzerválja a véres konfliktust, és ha az oroszok fokozzák a nyomást, ez a pénz is semmivé válik – a döntés valójában csak elodázta az ukrán hadsereg összeomlását. Brüsszel fellélegzett, de ez csak tűzoltás volt, nem megoldás.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
„Európa ezzel komoly időt nyerne a felkészülésre egy esetleges orosz invázióra” – hangzott el az ukrán tévében.
A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai szombaton ülnek tárgyalóasztalhoz, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival.
A liberális állameszménynek abban az értelemben biztos vége van, hogy az egyének érdekeit az állam érdekei elé helyezheti. Nem az egyén szükségletei, hanem a közösség, vagyis az állam igényei fogják megszabni a közeljövő politikai mozgásait. Lánczi András írása.
A Vizit legújabb adásában Szalai Laura és Dr. Kőnig Róbert a mentális egészség fontosságára hívják fel a figyelmet. Az ünnepi időszak túlzó elvárásai, a tökéletesség kényszere és a mindennapi nyomás komoly lelki terhet róhat ránk – a szakértők szerint azonban a jelen megélése, a segítségkérés és a tudatos odafigyelés lehet a kiút.
