Magdalena Andersson a Boris Johnsonnal tartott közös sajtóértekezleten kijelentette: Svédország a Nagy-Britanniával kötött egyezmény aláírása után nagyobb biztonságban van, mint eddig.
Kölcsönös biztonsági biztosítékokról írt alá egyezményt szerdán Magdalena Andersson svéd és Boris Johnson brit miniszterelnök. London hasonló megállapodás aláírását tervezi Finnországgal is. A hivatalos svédországi látogatáson tartózkodó Johnson a Downing Street ismertetése szerint kijelentette: a megállapodás lehetővé teszi a hírszerzési értesülések szélesebb körű megosztását, kiterjedtebb közös hadgyakorlatok megtartását és a közös technológiai fejlesztési programok bővítését.
Az aláírás utáni sajtóértekezleten – arra a kérdésre, hogy Svédország milyen jellegű brit segítségre számíthatna szükség esetén – Johnson úgy fogalmazott: ha Svédországot támadás érné és Londonhoz fordulna segítségért, „mondani sem kell”, hogy Nagy-Britannia segítséget nyújtana, de ennek jellege attól függne, hogy a svéd kormány pontosan milyen támogatást igényel. A szerdán aláírt kétoldalú biztonsági egyezmény úgy fogalmaz, hogy ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik különböző módokon segítséget nyújtana, és
Magdalena Andersson a Johnsonnal tartott szerdai közös sajtóértekezleten kijelentette: Svédország a Nagy-Britanniával kötött egyezmény aláírása után nagyobb biztonságban van, mint eddig, akkor is, ha úgy dönt, hogy csatlakozik a NATO-hoz, de akkor is, ha nem lesz az atlanti szövetség tagja. Arra a kérdésre, hogy Svédország milyen reakcióra számít Moszkva részéről abban az esetben, ha úgy dönt, hogy kéri felvételét a NATO-ba, a svéd kormányfő csak annyit mondott: Oroszország már jelezte, hogy reagálna a svéd NATO-csatlakozási kérelemre, de nem egyértelmű, ez milyen válaszlépéseket jelentene orosz részről.
Magdalena Andersson szerint az eddigi nyilatkozatokból az lenne valószínűsíthető, hogy Oroszország növelné katonai jelenlétét az északi térségben. A londoni miniszterelnöki hivatal szerdai tájékoztatása szerint Boris Johnson svédországi és finnországi látogatásán biztosítja vendéglátóit, hogy Nagy-Britannia tántoríthatatlanul támogatja a NATO nyitott ajtók politikáját, vagyis a szövetség nyitottságát új tagok felvételére.
Ugyanezt a minap Liz Truss brit külügyminiszter is hangsúlyozta, kifejezetten Svédország és Finnország esetleges NATO-csatlakozásának kérdésével kapcsolatban. Truss egy londoni politikai fórumon felszólalva kijelentette:
és ha Finnország és Svédország az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul úgy dönt, hogy csatlakozni kíván az észak-atlanti szövetséghez, akkor ezt a két országot a lehető leggyorsabban integrálni kell. A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Boris Johnson és Magdalena Andersson a szerdai tárgyaláson egyetértett abban, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió alapvető jelentőségű változásokat okozott a nemzetközi biztonsági felépítmény szerkezetében. Mindketten hangsúlyozták azt is, hogy a történtek után talán soha nem lesz lehetséges a kapcsolatok normalizálása Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
(MTI)
Fotó: Magdalena Andersson svéd kormányfő és Boris Johnson brit miniszterelnök dokumentumot ír alá Harpsundban 2022. május 11-én.MTI/EPA/TT Hírügynökség/Christine Olsson
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Kijev hajlandó lehet kompromisszumot kötni a Donbasz régió területének kérdésében, amelyet Moszkva teljes ellenőrzés alá szeretne vonni.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
„Moszkva és Washington álláspontja az ukrajnai konfliktus rendezését illetően jelentős hasonlóságot mutat” – állapította meg az orosz külügyminiszter-helyettes.
Időközben az is egyértelművé vált, hogy a magyarok nem gyűlölik Oroszországot, ami egyedülálló Európában. Mutatjuk július hónap legolvasottabb Mandiner-cikkeit.
Hónapokig tartó titkolózás után lehullt a lepel: az ukrán elnök bemutatta a dokumentumot, ami lezárhatja a háborút.
Steinmeier elmondta, bár az emberek karácsonykor leginkább családi kötelékeiket és barátságaikat ápolják, a támogatás és a szolidaritás, „nem csupán a földrajzilag közel lévőknek jár”.
Az Egyesült Államok NATO-képviselője szerint a béke eléréséhez már csak az Oroszországgal való megegyezés hiányzik, a tárgyalások ugyanis a végső egyezmény felé közelítenek.
Egy másik jármű szemből, kivédhetetlenül, frontálisan az övének ütközött. A szövetségi kapitányt kórházba szállították.
