A Mandiner tudósítói – Ádám Rebeka Nóra riporter és Ficsor Márton fotóriporter – elindultak kárpátaljai útjukra. A mai naptól tudósítások sorában fognak beszámolni olvasóinknak a legaktuálisabb fejleményekről – a helyszínről!
A több mint 24 ezer fős város a Fekete-hegy nyugati lábánál fekszik. Lakosságának 15 százaléka magyar.
Miközben megállunk lepakolni a karitászos adományokat – hálózsákokat, élelmet, matracokat, gyerekruhát, pelenkákat –, Németh Sándort, a Nagyszőlősi Szociális Karitatív Központ vezetőjét kérdezzük a napról napra változó kárpátaljai helyzetről. Sándor elmondja, hogy a boltokban a termékek utánpótlása azért kezdett akadozni, mert
kelet felől már nem engedik át a rakományokat szállító kamionok nagy részét a hágón,
hanem ott tartják a Kárpátokon túl, és csoportosítják át a frontra vagy az ostrom alatt álló városokba.
Megjegyzés: a férfi a Tatár-hágóról beszél, amely csupán tizenkét kilométerre van a tervezett legfelső állomásunktól, Kőrösmezőtől.
„Amikor kitört a háború, Kárpátalján az első napokban eluralkodott a pánik. Nem lehetett sem üzemanyagot, sem élelmiszert vásárolni, minden nagyon bizonytalan lett. Mi a Katolikus Karitászhoz intéztünk segélykiáltást, kértük őket, hogy segítsenek nekünk és a rászorulóknak. Ugyanis nálunk, itt a központban, egy úgynevezett ingyen konyha is működik, ami naponta 170 főnek biztosít meleg ebédet. Ha viszont nincs élelmiszer, a konyha nem tud működni” – magyarázza a Mandinernek Németh Sándor.
Sándor azt is elmeséli: a háború kitörése előtt a szokásos módon intézték a nagybevásárlást a konyhára, ahogy korábban bármikor; ám amikor látta, hogy kezd elfogyni minden az üzletekből, sürgősen leadtak még egy rendelést. Ugyanakkora adag élelmiszert rendeltek, mint szoktak, ám
ennek már csupán a háromnegyedét kapták meg, a termékek ára viszont 30 százalékkal magasabb lett.
Ez a helyzet azóta csak romlott.
„Én nem láttam, hogy azóta a boltokat töltenék fel. Nagyon nehéz most Kárpátaljára bejönni kelet felől, hiszen úgynevezett block-postok vannak a hágókon, több tíz kilométeres sorokkal. Mindenkit egyesével azonosítanak, átvizsgálnak, nehogy bárki fegyvereket csempésszen a nyugati megyékbe. Az élelmiszereket szállító teherautók nagy részét nem engedik át.”
A bankautomaták előtt hatalmas sorokat lehet látni, már amelyik még működik, s nem fogyott ki teljesen. „Ezeknek is van már egy biztosított limitje, ami felett már nem adnak ki összeget, de most nem tudom megmondani pontosan éppen hol tart ez az összeg” – közli a férfi.
Sándor azt is elmondja: múlt hét péntek óta
rendszeresen osztják a behívókat, nem csak az ukránoknak, hanem a magyaroknak is.
„Egy személyes ismerősöm éppen ma ment el Lembergbe, mert behívták úgynevezett helyi védelemre. (Erről a jelenségről korábban, a tiszabecsi riportunkban már írtunk.) Nem szolgált még soha, fegyvert sem tartott a kezében eddig. A legijesztőbb, hogy már nem is csak úgy intézik, mint ahogy eddig, hogy az önkormányzatoknak adnak egy listát, amelyen feltüntetik hány férfit kell behívni az adott településről, hanem már házhoz is mennek. Már akit otthon találnak. Az ismerősömet például a munkahelyéről vitték be, mert tudták, hogy otthon már nem találják meg, de a munkába még muszáj bejárnia” – részletezi a helyzetet nagyszőlősi megszólalónk.
Vajon miért tűrnek meg népek háborúpárti kormányokat és politikusokat? Képesek lennének Ukrajnáért feláldozni az egész civilizációnkat? Ungváry Zsolt írása.
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Az indoklásból az derül ki, hogy nem Gyurcsány embereivel, a régi baloldali káderekkel van bajuk, hanem azzal, hogy nincs szmsz.
p
0
2
3
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 23 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2022. március 10. 15:47
Nem kell aggódni.
Ha igazak az ukrán kormány állításai, akkor az oroszok csak a celeb, sztár ukrán katonákat lövik le, az ismeretlenek nem.
Csak az orosz katonák halnak tízezrével.
Bárcsak felébredne az ukrán nép, és belátná, hogy miközben a nyugati mainstream "Jó hazafi, nagyon hős!" buksi-simivel dicsérgeti bele a halálba a globális "elit" érdekében, ami valójában semmibe veszi őket, és minden más európait is, akiknek az életét, egzisztenciáját ugyancsak fenyegeti.
Hivatkozva korábbi kommentjeimre, elemelkedettebb perpektívából értékelve az orosz agresszió kiváltotta orosz-ukrán háború körülményeit, véleményem szerint vagy még nagyobb, akár globális háborúvá terebélyesedik ez az aljas célból kezdeményezett, népírtó vérfürdő, vagy forradalom útján formálja meg egy születő "Eurázsia-birodalom" ideológiai alapjait és politikai határait. Legvalószínűbbnek pedig eme kettő (súlyosságban és földrajzilag tovább eszkalálódó háború valamint forradalom) kombinációja mutatkozik - vagyis forradalom kap szárnyra az egymásnak feszülő riválisok elfajuló küzdelmének romjain. Mintha már olvastam volna hasonlóról...
Szeretném még két állandóan előtérben lobogtatott, ám mégis vészesen figyelmen kívül hagyott szempontra ráirányítani a figyelmet.
I. "Nácítlanítás-dekommunizáció-fasisztázás"
Mintha túlzott kényelemben, értékét és hitelét vesztett narratívák alapján (felismerhetően a második világháborús szereposztásba végletesen beleragadt alapkoncepcióval), a valóságtól teljesen elrugaszkodva dobálóznának eme kifejezésekkel világszinten megnyilvánuló politikai-hatalmi közszereplők, miközben kényesen törekednek figyelmen kívül hagyni saját szerepüket és felelősségüket a hisztérikus acsarkodással egymásnak vágott (sokszor egyben a maguk belpolitikai riválisaikat megcélzó) vádakat illetően. Ám ezen infantilisen devalválódó fogalmi virtuskodás igen könnyen elvezethet egy láthatatlanul kiépülő közös eszmei platform domináns előtöréséhez - épp a közönséges szidalmakként felhasznált önkényuralmi-tömeggyilkos ideológiák megújulása mentén!
II. "Szláv belháború"
Mindannyian nyers valójában, naprakészen szembesülhetünk az orosz-ukrán háború barbár kímeletlenségével, az elképesztő pusztítással. Miközben jónéhány megörökített jelenet bizonyítja: ezen népek végülis testvérek, nem is annyira válik kedvükre ez a háború, nem érzik dicsőséges küldetésnek a támadók harcukat. Mégis, ennek dacára milyen fájdalmas pusztításra képesek - egymás (önmaguk) ellen!
Ennek figyelembevételével, csak el kellene azon töprengenünk: ha ezek testvérekként, egymás ellen ilyen ádázul küzdenek, vajon miként fognak majd harcolni ellenünk? És mi miképpen álljuk majd a sarat velük szemben (a "Senki földjén", már nem testvérekként - kommentem itt: https://azonnali.hu/cikk/20220221_a-golyoallo-mellenyben-oviba-latogato-orban-viktor-bucsuzik-a-parlament#disqus_thread )?
#forradalmat #vesszenazsarnok